KELETI GYÖRGY, a honvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottság megtárgyalta a kormány országgyűlési határozati javaslat módosítására benyújtott indítványát, és 21 bizottsági jelen lévő tagból - ez teljes bizottságot jelent - 11-en támogatták a határozat módosítását, 10-en pedig ellenezték.
(19.10)
Engedjék meg, hogy néhány gondolatban a többségi véleményt megfogalmazzam. Mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy hasonlóan részletes tájékoztatást kaptunk a honvédelmi tárca képviselőitől a határozat módosítására vonatkozóan, és tulajdonképpen azt gondolom, hogy ez a részletesség váltotta ki azt a vitát a bizottságban, hogy szükség van-e azokra a módosításokra, amelyeket a szerződésmódosítás alapján bérelt Gripen típusú repülőgépek tudnak teljesíteni vagy sem. Tehát a bizottság nem annyira azon vitatkozott, hogy indokoltnak látja-e, ésszerűnek látja-e, hasznosnak találja-e, hogy a tízéves bérleti időszak leteltével maradványértéken megvásárolja a Magyar Köztársaság ezeket a repülőgépeket, hanem azon vitatkozott, hogy szükség van-e légi utántöltési lehetőségre, szükség van-e más fegyverzetre, vagyis szükség van-e egy újfajta szerződésre.
Azt gondolom, a dolog lényege az, a két határozat - vagyis a kormányzat által most benyújtott és az eredeti, 2001. december 21-én kelt határozat - között az a különbség, hogy ez a bizonyos mondat szerepel. Ez a fő különbség: az új határozati javaslatban szerepel ez a bizonyos mondat, hogy a bérleti időszak lezárását követő tulajdonszerzés lehetőségével, a repülőgépek tulajdonjogának megszerzésével együtt kerüljön sor ezeknek a repülőgépeknek bérlésére.
Úgy gondolom, ahhoz, hogy ezek a korábbi határozatban is előírt NATO-követelményeknek megfelelnek, egy percig nem fér kétség a mostani módosított szerződés alapján. Annál inkább felvetődik az, amit az államtitkár úr is részletesen kifejtett, hogy az eredeti szerződésben - vagyis abban, amit 2001. december 18-án a magyar állam és a svéd állam kötött -, illetve a két minisztérium beszerzési hivatalai közötti megállapodásban szereplő gépek megfeleltek-e a NATO követelményeinek. Azt gondolom, hogy az államtitkár úr által részletesen kifejtett indoklás nagyon érzékelhetően és hozzá nem értő emberek számára is világosan bizonyította, hogy a NATO-n belül kialakított, a légierők alkalmazásáról szóló harcászati, hadműveleti alapelvek ma már elvárják, hogy légi utántölthetőség legyen, ma már elvárják, hogy éjszaka alkalmazható fegyverzettel rendelkezzenek a NATO-tagországok légierejéhez tartozó repülőgépek, és ma már elvárják, hogy a megfelelő saját-idegen felismerési lehetőséggel, illetve egyéb más kommunikációs lehetőségekkel rendelkezzenek ezek a repülőgépek.
Azt gondolom, hogy nagyon értékes volt az is, ami a bizottsági ülésen elhangzott, hogy bár a magyar állam számára többe kerül a beszerzés, de a bérletként kifizetendő ár és a képességek növelése között olyan a különbség, ami alapján a parlament honvédelmi bizottsága vállalta ezt és egyetért azzal, hogy a kormány egy emelt összegű bérleti szerződést kössön. Azt is szeretném elmondani, hogy ez a módosítás, amelyet most a kormány az új határozati javaslatában megfogalmazott, vagyis hogy maradványértéken megvásárolnánk a gépeket, nemcsak 10 évre - hiszen az eredeti szerződés alapján ezeket visszaadtuk volna -, hanem hosszabb távon, mint ahogy itt elhangzott, 35 évre megoldhatja a légierő problémáit.
Mindezekre tekintettel, tisztelt képviselőtársaim, engedjék meg, hogy a honvédelmi bizottság többségi véleménye alapján kérjem önöket, értsenek egyet azzal, hogy a kormány által benyújtott határozati javaslat módosítására sor kerülhessen, vagyis a támogatásról biztosítom a képviselők többsége részéről. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)