MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! Én úgy gondolom, egy kényszerhelyzetben viszonylag igen jó megoldást jelent az, amit a kormány ajánl, és amit most országgyűlési határozati javaslatban kívánunk tulajdonképpen szentesíteni. Egy kis visszatekintésre van szükség a harcászati repülőgépek beszerzésével kapcsolatban.

A dolog még az Antall-kormány idején kezdődött, amikor a szovjet államadósság ellentételezéseképpen egymillió dollárért 28 darab MiG-29-es repülőgépet kaptunk. Ez egy nehéz döntés volt, de ha ezt akkor nem fogadtuk volna el, akkor az egymillió dollár egyrészt bizonytalan lett volna a visszaadását tekintve, másrészt pedig vészesen kiöregedtek a légierőnk gépei, tehát mindenképp szükség volt előbb vagy utóbb új repülőgépek beszerzésére. Ezt követően különféle harcászati repülőgépek bemutatkozására, lobbizására került sor. Megjelent Magyarországon a francia Mirage vadászgép, az amerikai F-16-os vadászgép, az F-18-as vadászgép és a svéd Saab cég által gyártott Gripen vadászrepülőgép. Emlékeztetni szeretnék, hogy igen nagy lobbizások indultak be, gondoljunk csak a szenátornőék lobbizására, és más ilyesmikre.

Döntés nem született új repülőgép beszerzéséről. Az SZDSZ álláspontja az volt a kezdetektől fogva, hogy először meg kell születni a légtér védelme és ellenőrzése hosszú távú koncepciójának, és csak annak ismeretében, annak mentén szabad kiírni tendereket, és szabad dönteni repülőgépek beszerzéséről. Nem ez történt.

Konzultáltunk az elmúlt időszakokban a légierő és a Magyar Honvédség vezérkarának fontos tényezőivel, vezérkari főnökeivel, akiktől megtudtuk azt, hogy az ország légterének a folyamatos és megbízható ellenőrzéséhez mintegy 34-40 repülőgép szükséges összesen. Mivel a honvédség elemi szükségleteire sem kapott elegendő pénzt, így szóba se jöhetett új repülőgépek beszerzése, holott ezekre feltétlenül szükség lett volna.

Ígéretet tettünk a NATO-felvételünk előtt - mármint Magyarország, a magyar kormány -, hogy minden évben a GDP egytized százalékával növelni fogjuk a honvédelmi költségvetést, tehát így előbb vagy utóbb meg kell hogy teremtődjenek a feltételei annak, hogy a Magyar Honvédség rendbe jöjjön. De az is világos volt, hogy először a személyi körülményeket kell rendezni, utána az interoperábilitást kell biztosítani - vagyis azt, hogy a hadsereg együtt tudjon működni a NATO-ban más hadseregekkel, illetve más NATO-beli hadseregek egységeivel -, és ezt követően kerülhet sor műszaki, technikai fejlesztésre, és ezek között a légierő céljainak megfelelő repülőgépek beszerzésére.

Ezt követően elérkezett Orbán Viktor kormányának az időszaka. Ebben az időszakban világossá vált, hogy a meglévő MiG-29-es repülőgépparkunkat racionálisan fel kell javítani, és az üzemképességet helyre kell állítani, nagyjavítást és üzemidő-hosszabbítást kell vásárolnunk, valamint NATO-kompatíbilis IFF-rendszer beépítését kell megcéloznunk. Ekkor kaptunk ajánlatokat, hogy a meglévő MiG-repülőgépeket körülbelül 20-30 milliárd forintért feljavítják, hogy el tudják látni a feladatukat, és az is megállapítható volt, hogy ez a tervezet jobb lett volna, mint a német Bundeswehr által az ő birtokukba került MiG-29-esek átalakítása során kialakított típusok.

Az is világossá vált, hogy a jövőben bármilyen repülőgépet szereznénk be, addig, az átmeneti időben és azt követően is el kell látni a légtér ellenőrzését és primer védelmét, ehhez pedig a MiG-29-es repülőgépeket feltétlenül fel kell javítani, feltétlenül a szükséges szinten interoperábilissá kell tenni, és NATO-kompatíbilissé kell tenni. Ezt tudomásul kell vennünk, ez kétszer kettő. Másrészt egyáltalán nem olyan rossz repülőgép a MiG-29-es, sőt bizonyos tulajdonságait tekintve egyike a világ legjobb vadászrepülőinek. Itt van a teremben az a vadászrepülő, aki nemzeti dicsőséget is szerzett MiG-29-es gépekkel, tehát úgy gondolom, hogy ez egy bázis, hogy akármilyen repülőgépet fogunk beszerezni, a MiG-29-es repülőgépparkot nekünk rendbe kell hozni, és ennek meg is indultak a munkálatai.

Az SZDSZ álláspontja és az én személyes álláspontom is az volt, hogy új gépek és új rendszer beszerzése ügyében toljuk ki a döntést, amíg a harcászati repülőgépek jövője, világtrendje, a pilóta nélküli gépek térhódításai és a rendszerszemlélet kérdése el nem dől. Hiszen jó pár évtizede lényegében nem változott az a trend, amely a harcászati repülőgépeket kialakította, most fortyog ez a terület, és most várható egy nagy áttörés. Jó lett volna, ha a kis Magyarország ezt ki tudta volna várni a meglévő repülőgépparkjával. Nem ez történt.

Az előző kormány egy sor más ajánlatot megvizsgált, hiszen rendkívül nagy nyomás nehezedett az országra. Tekintettel arra, hogy - hála istennek - a világon csökkent a hadseregek mérete, lefegyverzések voltak, kisebb légierőkre volt mindenütt szükség, ennek következtében egy óriási kínálati piac alakult ki, mind a használt vadászrepülőgépek, mind az újonnan gyártott vadászrepülőgépek terén, nagyon nagy nyomás nehezedett a honvédelmi szférára és jelesül a honvédelmi bizottságra is.

Az előző ciklusban a kisgazdák kapták a Honvédelmi Minisztériumot, azonban Orbán Viktor miniszterelnök úr a kabinetjével felügyeletet gyakorolt e fölött. Maga a Honvédelmi Minisztérium használt F-16-osok bérletére kívánt szerződést kötni, és ezt munkálták ki, amikor a nemzetbiztonsági kabinet ülésén - ahol, mondom, a minisztérium és a miniszter F-16-os bérletére vonatkozó szerződést kívánt előterjeszteni - megjelent a miniszterelnök úr a tanácsadóival, és az ő leghatározottabb befolyásolása alapján úgy döntött a nemzetbiztonsági kabinet, hogy 14 Gripen-repülőgépet fognak bérelni, 12 darab harci repülőgépet és 2 darab oktatógépet. Alá is írták a kormány meghatalmazása alapján a szerződést, és ezt szentesítette az az országgyűlési határozati javaslat, amelyet most meg kívánunk változtatni.

Az új kormány nehéz helyzetbe került, mert vagy felmondja a Gripen-szerződést - hiszen egy rendkívül nagy fontosságú döntés történt akkor, amikor a Gripent elfogadta Magyarország, és egy rendkívül nagy költséget és kártérítést jelentett volna -, vagy pedig megvizsgálja a kérdést, és megpróbál egy optimális kiutat találni.

 

 

(19.30)

 

Ezt az optimális kiutat a minisztérium és a honvédség megtalálta, és egy valódi NATO-kompatibilis, együttműködő és a NATO-országok normáival összeférő repülőgéptípust kívánt a Gripenek közül biztosítani (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.), és a szerződést megváltoztatni. Jól tárgyalt a minisztérium, hiszen a svéd kormánynak és a Saabnak is az volt a célja, hogy bevezetődjön a NATO-ba a Gripen, amely egyébként egy jó konstrukciójú (Az elnök ismét csenget.), modern repülőgép, és ennek következtében egy igen kedvező ajánlatot sikerült létrehozni.

Azt javaslom, hogy fogadjuk el ezt a megoldást, mint ebben a helyzetben optimumot, és támogassuk az országgyűlési határozati javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)