VÁRI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nekem is megütötte a fülem ez a támadó és védekező vadászrepülő, megmondom, hogy miért. Én 17 évig voltam vadászpilóta, de soha nem hallottam védekező vadászrepülőgépről. Kétféle repülőgépet tudok, és ezt a vadászrepülők szakzsargonja elismeri: van a vadászrepülő és a célrepülőgép. Amelyik védekezik, az általában a célrepülőgép.

Ha önök azt mondják, hogy nem szakmai indokok alapján kötötték meg a Gripen-szerződést, azt el is tudom fogadni, mert ez látszik a szerződésen. Ha azt mondják, hogy gazdasági indokok alapján, még ezt el tudnám fogadni. Önök viszont fogadják el azt, hogy mi szakmai indokok alapján javítottunk ezen a szerződésen.

Nem tudom, hogy tudják-e - ez nagyon egyszerű példa -, abban az esetben, ha őrjáratoztatni kell egy repülőgépet egy délszláv válság esetén, kétórányi őrjáratra hat repülőgépet kell fölhasználni. Ha ez légi utántölthető, és mi NATO-tagországként igényeljük ezt a lehetőséget, a pilótáink kiképzettek rá, ugyanez kettő darab repülőgéppel megoldható, tehát sokkal olcsóbb lesz a repülőgép üzemeltetése. Ne felejtsük el, hogy az új szerződéssel 4 ezer óra helyett 6 ezer órát kaptunk, tehát a 15 milliárd forintért jobb képességű repülőgépet kaptunk, több repülési idővel. És azt hiszem, hogy nem védekező repülőgépet terveztünk, hanem olyan repülőgépet, amelyik képes együttműködni a NATO-csapatokkal, és ez a lényeg, az együttműködő képesség. A saját-idegen fölismerő rendszernél is nagy különbségek vannak, hogy milyen berendezés ez, együttműködik-e a lokátorral vagy nem működik együtt. Az ellenséges gép láthat engem vagy nem láthat engem? Ezek olyan apró szakmai kérdések, amibe nem szeretnék belemenni, ha már az a kérdés, hogy védekező vagy támadó repülőgép.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)