KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elektronikus hírközlési törvény tervezete, meggyőződésünk, az első átfogó válasz az információs társadalom kihívására. Célja, hogy az Európai Unió legújabb szabályozásának megfelelő tiszta piaci viszonyokat teremtsen a hazai szolgáltatók körében, állandósítsa azt a nagyarányú növekedést, amelyet az internethasználat területén az elmúlt egy esztendőben elértünk, és a fogyasztók szemszögéből nézve kézzelfogható javulást, fejlődést hozzon a szolgáltatásokban a számhordozhatóság, a szabad szolgáltatóválasztás, a szociális alapú előfizetői támogatás, a fokozatosan csökkenő internetköltségek és a hosszabb távon mérséklődő távközlési díjak révén, valamint a fogyasztók érdekeit védő új intézmény, a hírközlési fogyasztói jogok képviselője intézményének bevezetésével.
Mielőtt rátérnék az elektronikus hírközlési törvénytervezet ismertetésére, azt javaslom, járjuk körbe, milyen környezetben születik meg ez a törvény, miért van szükség az új törvény megalkotására. Mindenekelőtt meggyőződésem, bár itt most a teremben kevesen vagyunk, de mégis valamennyi politikai pártnak és valamennyi civil szervezetnek, sőt a gazdasági szféra, az egész társadalom valamennyi szereplője számára közös cél, hogy a harmadik évezred sikeres nemzete legyünk. Sikeres nemzetstratégia ma nem képzelhető el korunk legmodernebb technológiájának, az információs technológiának a széles körű elterjesztése nélkül. Ez ma már versenyképességi kérdés, munkahely-teremtési kérdés, munkaerő-piaci kérdés, sőt egyszerűbben fogalmazva életszínvonalunk, életminőségünk, alkalmazkodásunk függ tőle. Tágabb közösségünk, az Európai Unió ezért tűzte zászlajára, hogy 2010-re a legversenyképesebb régiója legyünk a világnak, és ehhez a legfontosabb eszközként az információs technológiák fejlesztését, széles körű elterjesztését, új szóhasználattal: az információs társadalom fejlesztését tűzte ki célul.
A második nagyon fontos eleme annak a környezetnek, amelyben az előttünk fekvő elektronikus hírközlési törvény tervezete megszületett, a gazdasági környezet, ezen belül is különösen az infokommunikációs, tehát az információs és telekommunikációs vagy távközlési szektor helyzetének alakulása. Ha áttekintjük az utóbbi öt esztendő folyamatait, egyfelől megállapíthatjuk, hogy világgazdasági szinten romlottak az informatikai szektor kilátásai. Hazánk nyitott gazdaság, a hazai távközlési és informatikai piac sem tudott tehát függetlenné válni a nemzetközi negatív trendektől és folyamatoktól.
Mégis a hazai információs társadalom vagy az informatikai és kommunikációs szektor alakulása az elmúlt öt évben két jól elkülöníthető időszakra bontható: 1998-2002, illetve 2002-2003 időszakára. Ha ezt számokban nézzük meg, azt tapasztaljuk, hogy az első periódusban, 2002-ig nemcsak együtt csúsztunk a világtrendekkel, hanem saját szűkebb és tágabb környezetünkhöz képest is lemaradtunk. Míg 1998-ban az internetellátottság területén Magyarország az európai átlagtól 9 százalékban volt elmaradva, 2002-re ez az elmaradás 26 százalékos lett. Míg 1998-ban legszűkebb környezetünkben, tehát a közép-kelet-európai volt szocialista országok környezetében vagy ahhoz képest a hazai internetellátottság gyakorlatilag azonos szinten volt - 2 százalékkal voltunk elmaradva az átlaguktól -, 2002-re ez 10 százalékos lemaradást jelentett ebben a szektorban is. Így nem véletlen, hogy röviden szólva a sereghajtók közé kerültünk.
2002-2003 új időszakot hozott. Az új kormány felismerte ennek a folyamatnak, az egyre hátrább csúszásnak a veszélyét. Természetesen ez a felismerés különböző mértékben bár, de valamennyi meghatározó politikai párt körében már korábban megszületett. Az SZDSZ 1999-ben a parlament elé terjesztette az információs társadalom alapjairól szóló határozattervezetet, azzal a céllal, hogy már akkor, négy évvel ezelőtt felhívja a parlament és az ország figyelmét arra, hogy ez a jövő stratégiájának alapkérdése. Akkor a parlament ezt nem is tárgyalta. 2001-ben a szabad demokraták korszakváltás programjában külön fejezet készült az információs társadalomról, hatvan-egynéhány pontban összefoglalva a legfontosabb lépéseket, és nemcsak külön fejezet volt, hanem integrálva valamennyi fejezetben már megjelent ez a modernizációs elem. De beindult a szakma is, hiszen emlékszünk az informatikai chartára, amelyet a szakma képviselői ajánlottak a politika számára, hogy megfogalmazzák együtt a politikával a jövő útját.
A kampányban nyilvánvalóvá vált, hogy valamennyi párt programjában kiforrott módon szerepel és szerepet kapott ez a kérdés. Az új kormány létrejöttével azonban az MSZP-SZDSZ-koalíció lehetőségévé és felelősségévé vált ennek az átfogó reformnak, a változtatásoknak az elindítása. Segítette ezt a feladatot az, hogy a két kormányzó párt nagyon rövid idő alatt meg tudott egyezni a legfontosabb kormányzati lépésekben, hiszen gyakorlatilag azonosak voltak az elképzelések mindkét párt részéről. Azok a gyors lépések, amelyek társadalmi szinten megvalósultak, mindenekelőtt az önálló minisztérium létrehozásával kezdődtek. Ez egy üzenet volt. Üzenet a társadalom számára, hogy olyan fontos kérdés a XXI. század elején az információs társadalom, az információs technológia megismertetése, fejlesztése, elterjesztése, a különböző szolgáltatásokba való integrálása, hogy ez önálló minisztériumi munkát igényel, hogy ez a kormány számára kiemelt feladat.
(9.50)
Ehhez kapcsolódtak azok az egyedi kormányzati döntések, amelyek ugyanezt a társadalmi érzést kívánták erősíteni. Itt gondolok az adórendszerbe beépített, egyébként Európában egyedülálló módon beépített számítógép-vásárlási kedvezményre, a Sulinet Expresszre, gondolok az Európa-terv keretében meghirdetett 25 százalékos internettarifa-csökkentésre, a közösségi hozzáférések országos hálózatának kiépítésére. 2004-re, csatlakozásunk időpontjára legalább 2004 helyen lesz az országban közösségi internet-hozzáférési pont azok számára, elsősorban kistelepüléseken, akiknek az otthoni vagy a munkahelyi internet-hozzáférés ma még elérhetetlen. A közszolgáltatások területén továbblépünk a Sulinetről, az iskolai hálózatról és megindítjuk a közszolgáltatást, a hálózati szolgáltatást széles sávon a könyvtárak, a művelődési házak, egészségügyi intézmények, kórházak, szakorvosi rendelőintézetek, önkormányzatok, önkormányzati létesítmények irányába. Végül, de nem utolsósorban: magyar nyelvű tartalmak és szolgáltatások megindításáról döntött a kormányzat.
Ennek az egy évnek az eredményeképpen az internet hazai elterjedésében, másfél-két év stagnálás után számokban mérhető változás történt. 40 százalékkal nőtt az internet-hozzáférések száma, ma meghaladja a kétmilliót, és ezen belül megháromszorozódott a széles sávú internet-hozzáférés száma egy év alatt Magyarországon. Ez pedig nem az egy frizsider, három frizsider klasszikus esete, hiszen mintegy 57 ezerről nőtt 165 ezerre a széles sávú internetezők száma. Ma Magyarországon két hagyományos, betárcsázós internetezőre egy korszerű, széles sávú internethasználó jut. Ez a 2:1 arány sokkal jobb, mint az európai uniós átlag. Legalább ebben lényegesen jobbak vagyunk, hiszen az uniós átlag 9:1. Ez azt jelenti, hogy bár nagyon kicsi, szerény még az internetellátottság Magyarországon, de jó belső arányt tükröz. Ha tehát olyan szabályozásokat tudunk végrehajtani a jövőben, amely fejlesztéseket indukál azon a területen, hogy a széles sáv megmaradjon legalább ilyen mértékben a hálózaton belül - ez az arány -, akkor az egyik legkorszerűbb európai hálózatot hozhatjuk létre.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az egyedi döntések időszaka azonban, bár mérhető eredményeket hozott, lejárt. Az új törvény megalkotásának egyik nagyon fontos oka, hogy az európai uniós normáknak megfelelően szabályozó környezettel kell kialakítani elsősorban azt a piaci helyzetet, amely megerősíti és fenntartja ezt a jelenlegi fejlődést. A hírközlési ágazat új szabályozásának lényege tehát a valódi verseny, amelynek középpontjában a fogyasztó áll, és célja, hogy mindazokat az eredményeket, azt dinamikát, amelyet az elmúlt év produkált, fenn tudjuk tartani a következő időszakban.
Néhány gondolatot tehát az előttünk lévő törvénytervezetről: megítélésünk szerint az elektronikus hírközlési törvény tervezete fontos, és példája lehet a verseny szellemű új szabályozásnak. Valódi versenyfeltételeket teremt a tervezet, amely a technológiák versenye a fogyasztókért. A törvény alkalmazásával áttekinthető viszonyok alakulnak ki az elektronikus hírközlés és az internet piacán, a törvény szabályainak alkalmazásával valódi választása lesz végre a fogyasztónak, választhatnak technológiák, szolgáltatások és szolgáltatók között. Negyedszer: olyan új szabályozás megalkotására teszünk javaslatot, amely a fogyasztók hatékonyabb védelmét szolgálja a szolgáltatókkal szemben, az európai korszerű szellemnek megfelelően, és végül az internet-hozzáférés gyors bővülésének feltételeit kívánjuk megteremteni e törvénytervezettel és ebben elsősorban azzal az új rendelkezéssel, amely szerint az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás kötelező tartalmi eleme legyen az internetelérés biztosítása.
Mindezeket a célokat a következő eszközökkel kívánja a javaslat elérni. Lehetővé kívánjuk tenni az alternatív elektronikus hírközlés és internetszolgáltatók piaci érvényesülését, az új szolgáltatók piacra lépését. A szolgáltató és a szolgáltatás választékbővülése révén valódi választási lehetőséget kínálunk a fogyasztóknak. Jogi feltételeket teremtünk ahhoz, hogy az internet mindenkihez eljusson, támogatjuk a szolgáltatások fejlesztését és fejlődését, és az Európai Unió irányelveivel és elvárásaival összhangban áttekinthető viszonyokat teremtünk az elektronikus hírközlési és internetpiacon. A piaci verseny elmélyülése, a versenyt korlátozó akadályok megszüntetése érdekében a javaslatunk új szabályokat határoz meg a szolgáltatók együttműködésében. Ennek révén az együttműködés műszaki feltételei és a fizetett ellenérték a piacra belépni kívánók számára kedvezőbb lesz.
Ilyen intézkedések a következők: az európai uniós átlagnak megfelelő összekapcsolási díjak kialakítását célzó árképzési előírások, 2004 májusára el akarjuk érni az összekapcsolási díjak területén az európai uniós átlagot. A másik a hálózatok összekapcsolására vonatkozó szabályozási rész. A hálózatok összekapcsolására, hozzáférés biztosítására irányuló szolgáltatói együttműködések során a hálózattal rendelkező szolgáltató árukapcsolási lehetőségét ki akarjuk szűrni, ki akarjuk iktatni, így az új belépőnek csak azt a szolgáltatást kell majd megvásárolnia, amire valójában szüksége van. A harmadik fontos szempont a számhordozhatóság biztosítása. A helyi hálózat feldarabolási lehetősége révén az új belépő ott tud csatlakozni a hálózatra, ahol majd akar, és így megindulhat végre a számhordozhatóság mint szolgáltatás. Az uniós szabályoknak megfelelően ténylegesen meg kívánjuk valósítani a földrajzi számok hordozhatóságát és a mobil számok hordozhatóságát is. Ezt a folyamatot a földrajzi számok hordozhatósága tekintetében 2004. január 1-jén indítjuk meg, a mobil számok vonatkozásában 2004. május 1-jétől. A fogyasztói igények mind magasabb szintű kielégítése érdekében kötelezővé tennénk a helyi hívások vonatkozásában is a közvetítő szolgáltató választást.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az informatika korában ahhoz, hogy a tudásalapú információs társadalom előnyeit mindenki élvezhesse, elengedhetetlen az internet elterjedését szabályozói eszközökkel is segíteni és fokozni. A javaslat kiemelten foglalkozik az internetelterjedés növelésével, az internethez való hozzáférés mindenki számára történő biztosításával. Ezt szolgálják a törvényjavaslat alábbi szabályai. Egyrészt meghatározásra kerültek a szolgáltatók között használható együttműködési modellek és ezek kötelezően alkalmazandó feltételei. Tehát nem csupán alku kérdése, hanem jogszabállyal körülírt minimálfeltételek is adottak. A második, hogy a korábbi monopolhelyzetben levő szolgáltatók kötelesek speciális áron, perc alapon és átalánydíjas konstrukcióban is internet célú híváskezdeményezést az úgynevezett referenciaajánlataikban megajánlani. Magyarán mondva, lehetővé válik a szolgáltatás területén az átalánydíjas konstrukciók kialakítása, ami az időkorlátozás nélküli internetezést teszi lehetővé. Ilyen módon az alternatív szolgáltatók szabályozott áron szerezhetik meg ezeket a piacra jutás feltételeit biztosító hívásokat.
(10.00)
A harmadik, hogy a javaslat előírja, a széles sávú nagykereskedelmi ajánlatokat átláthatóan, diszkriminációmentesen kell megtenni. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy külön foglalkozzon a szabályozás a széles sávú hálózatokkal, hiszen ahogy említettem, fontos érdekünk, hogy a mostani belső struktúráját, az Európai Uniónál fejlettebb belső összetételét a hazai szolgáltatási piacnak megtartsuk, sőt bővítsük, javítsuk. És végül az internetelérés meghatározott adatátviteli sebességgel és hibaaránnyal történő biztosítása az egyetemes szolgáltatás tartalmi elemei közé emelődne. Ezzel kívánjuk elérni, megint csak a fogyasztók érdekében, hogy adott minőségű paraméterek mentén történjen a szolgáltatás.
Amikor ugyanis arról beszélünk, hogy intelligens település, elektronikus szolgáltatások, különösen közszolgáltatások, akkor nagyon fontos tudnunk, hogy csak a biztonságos, azonos minőséget nyújtó szolgáltatás esetén lehet elektronikus szolgáltatással kiváltani korábbi szolgáltatásainkat. Hiszen ennek hiányában a kudarc lenne a technológiai átállás következménye, nem pedig az a könnyebbség, kényelem, életminőség-javítás, amelyet megcélzunk. Mindezek a szabályok megteremtik annak a lehetőségét, hogy az internethez való hozzáférés mindenki számára elérhető legyen.
A piaci verseny tényleges megvalósulásának egyik központi feltétele az ágazati szabályozó hatóság szervezetének és eszközrendszerének megfelelő kialakítása. A hírközlési törvény által bevezetett tagolt hatóság helyett új hatósági modellt vezetünk be, mely egységes. Szervezeti elemei a hatóságot vezető, a piaci szabályozást végző tanács, illetve a klasszikus hatósági feladatokat ellátó hivatal. Az új uniós szabályozási keretrendszer alapvetően megváltoztatta az ágazati szabályozást megvalósító hatóság feladat- és hatáskörét, ezért szükségessé vált korszerű, versenyjog alapú, hatékony szabályozáshoz megfelelő jogkörök biztosítása a hatóság számára.
Olyan hatóság létrehozására teszünk javaslatot, amely jogosult és képes a piaci beavatkozásra, a szabályozás rugalmas szigorítására, illetve enyhítésére a piaci helyzetnek megfelelően. Olyan hatóság létrehozására teszünk javaslatot, amelynek a piacszabályozással kapcsolatos eljárásait és a jogviták rendezésének menetét részletesen rögzítené a törvényjavaslat, ezáltal kiszámítható, egyértelmű és világos döntéshozatali rendszert teremtünk. A hatóságra vonatkozó szervezeti szabályok csak a szükséges mértékben kerülnek megfogalmazásra, így feladatainak változása, a hangsúlyok eltolódása miatt törvénymódosítás nélkül lehetőség lesz a belső átalakítás, a hatékony működés biztosítására. Az új szabályozás egy komoly szakmai háttérrel rendelkező, döntéseit hatékonyan kikényszeríteni képes, rugalmas struktúrában működő, a Gazdasági Versenyhivatallal, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelettel és a piaci szereplőkkel együttműködő hatóságot hoz létre.
Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat legfontosabb sajátossága, hogy a verseny kialakulásának és a versenynek a haszonélvezőjévé a fogyasztót teszi. Olyan jogi környezetet teremtünk, amely révén fokozatosan kiépülhetnek azok a szolgáltatások, amelyek a fogyasztó számára is kézzelfoghatóvá teszik a piaci verseny előnyeit. A fogyasztók számára olyan választási, döntési lehetőség nyílik majd meg, amivel az igénybe vett hírközlési szolgáltatás feltételeit és árait a maga igényei és lehetőségei szerint optimalizálhatja.
Néhány példa a fokozatosan belépő szolgáltatásokra, illetve lehetőségekre. A fogyasztó eldöntheti, hogy melyik szolgáltatót használja majd helyi, távolsági, nemzetközi vagy internet célú hívásra. Ez közép- és hosszú távú célunk. Megtarthatja a hívószámát, ha szolgáltatót változtat. Ez rövid távú célunk jövő év januárban, illetve jövő év májusában indíthatóan. Nem fogja észlelni, hogy az internet direkt állami támogatása csökken vagy megszűnik, mert az internet-hozzáférés költségei csökkennek. Ez a célkitűzésünk, kiváltani az egyedi intézkedéseket a szabályozás adta új környezettel.
Az árpréstilalomra vonatkozó szabályok betartása révén a hatóság nagyobb figyelmet fordít majd a versenyt akadályozó árképzés kiszűrésére, magyarul, azt szeretnénk elérni, hogy ne szoruljanak ki a piacról azok a szolgáltatók, akik valamilyen formában be tudnak lépni, s aztán a nagyobb szolgáltatók különböző, a versenyt akadályozó árképzési rendszerekkel kiiktatják őket, hiszen olyan árprést alkalmaznak, amely működésüket ellehetetleníti. A hatóság a szervezetében működő hírközlési fogyasztói jogok képviselőjén keresztül ágazatspecifikus fogyasztóvédelmet valósíthat meg.
Nagyon fontos, hogy ma Magyarországon nincs érdemi fogyasztóvédelem az információs technológia területén sem az internet, sem a telefónia területén. Ezt mindenképpen ennek az új fogyasztóvédelmi intézménynek a felállításával kívánjuk elősegíteni. A javaslat biztosítja, hogy az egyetemes szolgáltató által létrehozandó, hallás-, illetve mozgáskorlátozottak számára igénybe vehető nyilvános telefonfülkék kialakítására ott kerüljön sor, ahol erre ténylegesen szükség van. A javaslat lehetővé teszi, hogy a központi költségvetés az egyetemes hírközlési szolgáltatás igénybevételéhez az alacsony jövedelmű, szociálisan rászoruló előfizetők részére támogatást nyújtson. Célunk tehát az, hogy a szolgáltatásból senki ne essen ki, szociális körülményei miatt sem, ezért a törvény tervezete szerint havi 1000 forintos előfizetői támogatást nyújtanánk rászorultsági alapon. És végül: az előfizetők havonta egy alkalommal ingyenesen kérhetnek részletes adatkimutatást a szolgáltatóktól, melynek alapján ellenőrizhetik a kiszámlázott díjuk jogosságát.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A javaslat szabályainak túlnyomó része az új közösségi joganyaggal teremti meg a harmonizációt, így csatlakozásunk feltétele is és a jogharmonizációs programban vállalt kötelezettségünk is. Ettől függetlenül azt gondolom és meggyőződésünk, hogy ez az ország érdekeit is szolgálja, tehát olyan harmonizációs feltétel egyúttal, amelynek örömmel teszünk eleget, sőt a saját fejlődésünk érdekében a harmonizáció híján is megtettük volna ezt a törvénymódosítást. Az önök előtt lévő, az elektronikus hírközlésről szóló törvényjavaslat elfogadása és mielőbbi kihirdetése alapvetően fontos ahhoz, hogy a végrehajtásához szükséges részletszabályokat 2004. január 1-jéig, illetve május 1-jéig megalkothassuk, és azok is hatályba léphessenek, kellő időt biztosítva a piaci szereplők számára a megfelelő felkészülésre.
Ezért kérem a képviselőtársakat, hogy a hírközlési törvényről szóló törvényjavaslatot vitassuk meg, szükséges jobbító szándékú módosító indítványaikat tegyék meg, és közösen fogadjunk el egy új javaslatot.
Tisztelt Képviselőtársaim! Új időszámítás az információs társadalom korszaka, meggyőződésem, hogy ez a törvénytervezet egy első jó válasz lehet erre a kihívásra. Közös munkánkkal járuljunk hozzá ahhoz, hogy egy sikeres nemzet legyünk Európában!
Köszönöm szépen. (Taps.)