KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A több száz éves múltra visszatekintő postaszolgálat napjainkig óriási változáson ment át. Elegendő arra gondolni, hogy az első postakocsi-forgalom Budapest és Bécs között 1752-ben indult meg. A levelek házhoz kézbesítése már az 1800-as évek közepén megkezdődött, a '48-as szabadságharc időszakában már létező szolgáltatás volt. A postai szolgáltatások nagyarányú fejlődése eredményeképpen 1936-ban megszületett Magyarország első postatörvénye. De nemcsak a hazai törvénykezés, a nemzetközi egyetemes megállapodások is több mint egy évszázada szabályozzák már a postaszolgáltatást.
A Magyar Posta Részvénytársaság állandóan megújuló szolgáltatásaival ma már elengedhetetlen részévé vált mindennapi életünknek. A részvénytársaság 3260 postahelyen kínálja szolgáltatásait, több mint 13 ezer kézbesítője évente közel 1,2 milliárd levelet, több mint 10 millió csomagot juttat el a címzettekhez. Ahhoz, hogy e jelentős tevékenység ellátása az iránta támasztott követelményeknek megfeleljen, és hogy a modern kihívásokra is választ tudjon adni a postaszolgáltatás, szükséges, hogy szabályozása folyamatosan igazodjék a változó körülményekhez és a nemzetközi normákhoz.
(11.40)
2001 decemberéig önálló postatörvény szabályozta Magyarországon a postai ágazatot, majd a ma még hatályos hírközlési törvény megalkotásakor a jogszabályalkotó abból indult ki, hogy a posta és a távközlés szolgáltatásai közötti határok elmosódása olyan mértékű, amely indokolttá teszi az egységes törvényben való szabályozást. Ez a korábban prognosztizált folyamat azonban nem bizonyult időt állónak, sem hazánkban, sem az Unió más országaiban nem ez ma a meghatározó trend. Jelentős mértékben megváltozott az Európai Unió közösségi szabályozása is mind a posta, mind a távközlés szabályozásának terén. A változások olyan mértékűek voltak - elsősorban a távközlés területén, gondoljunk akár az internethasználat dinamikus növekedésére vagy akár a mobiltelefonok hihetetlen népszerűségére és egyre bővülő szolgáltatási körére -, hogy azokat egyszerű törvénymódosítással már nem lehetett követni. Az uniós szabályozással és az időközben bekövetkezett társadalmi-gazdasági folyamatokkal összhangban úgy döntött a kormány, a tárca, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat és a postai szolgáltatásokat külön törvényben kell szabályozni.
A most a Ház előtt lévő törvényjavaslat tehát nemcsak a postai ágazat rangját adja vissza az önálló törvényi szabályozással, hanem korszerű szabályozási keretet biztosít a postai ágazat fejlődésének, a piaci verseny kiterjedésének ezen a területen is, azt a célt szolgálva, hogy a fogyasztók ezeket a szolgáltatásokat is elfogadható áron, jó minőségben vehessék a jövőben is igénybe.
A postaszabályozásban alapvető fontosságú az egyetemes szolgáltatások körének meghatározása. E körbe a levélküldeményekkel, nyomtatványokkal, postacsomagokkal kapcsolatos alapvető szolgáltatások tartoznak. Ezeket nemzetközi szinten is szabályozzák. Az állam mindenki számára köteles biztosítani ezeket a szolgáltatásokat, megfizethető áron és meghatározott minőségben. A törvényjavaslat az európai szabályozást átvéve határozza meg az egyetemes körön belül azokat a szolgáltatásokat, amelyek kizárólagossággal nyújthatóak, ezek az úgynevezett fenntartott szolgáltatások. Ezeknek a díjait - a hatósági ármegállapítási körben - hatósági árként fogjuk a jövőben is definiálni. Ezzel a rendelkezéssel az állam megakadályozhatja, hogy a monopoljoggal visszaéljen a szolgáltató. A javaslat a törvény erejével csupán egyetlen postai szolgáltatót jelöl ki, a Magyar Posta Részvénytársaságot az egyetemes postai szolgáltatásra.
A törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme az Európai Unió 2002-ben kibocsátott liberalizációs intézkedéseinek a végrehajtása. Ez tehát az egyetemes szolgáltatás melletti második nagy kör. A javaslat fokozatosan teremti meg a piaci verseny további térnyerését. A vonatkozó irányelv a monopol postai szolgáltatások körét szűkíti, teret engedve ezzel a piacra lépő új belépőknek, ezzel is javítva a szolgáltatás minőségét, és ettől is remélve, hogy az árak a hatékonyabb és piacszerű szolgáltatás mellett csökkennek. Ennek megfelelően a jelenleginél alacsonyabban határozza meg a szabályozás - az Unióval összhangban - a súly- és tarifahatárokat a szolgáltatási monopóliumot jelentő levélküldemények körében.
A fenntartott, vagyis a monopolkörön kívüli egyetemes postai szolgáltatást nyújtók piacra lépése nem közvetlenül, automatikusan történik meg, hanem egyedi engedélyezési körben. Ennek az az oka, hogy nem pusztán bejelentésszerű a szolgáltatásba való belépés, hanem engedélyezési körbe tartozó, mégpedig egyedi engedélyezési körbe, hogy ezzel is védjük a fogyasztók érdekeit. Ezzel elejét kívánjuk venni annak a nemkívánatos folyamatnak, hogy egy liberalizáció során kellő felkészültség nélkül, tapasztalattal nem rendelkező szolgáltatók bejuthassanak a piacra, és ott hirtelen, a piac elhagyásával vagy díjmanipulációval olyan szolgáltatási zavart okozzanak, amely után természetesen valamely korábbi szolgáltatónak kell majd átvenni a szolgáltatást. Ezt kívánjuk elkerülni - tehát fokozatos és jól végiggondolt piacliberalizációban gondolkodik ez a törvényjavaslat.
Az engedélyes szolgáltatók számára a törvényjavaslat könnyítő rendelkezésként azonban lehetővé teszi, hogy a szolgáltató az egyetemes szolgáltatások egy meghatározott körére, az ország bizonyos területére vagy területeire kérhessen engedélyt. Tehát nem kell országos engedélyt kérnie, lehet valamilyen területi, regionális vagy lokális engedélye is. Fontos kötelezettségük lesz azonban, hogy díjaik a költségeken alapuljanak, és hogy keresztfinanszírozást ne alkalmazzanak a piacnyerés érdekében.
A javaslat további intézkedéssel segíti a verseny kiterjedését a többi, a nem egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó piacon. Az egyetemes körön kívüli, különleges szolgáltatások esetében - mint például az időgarantált gyorsposta-szolgáltatások - a piacra lépés egyszerű bejelentéssel válik lehetségessé a jövőben. A díjakat itt a verseny szabályozza. A gazdasági élet szereplői a gyorsaság miatt egyre jobban igénylik ezt a fajta különleges szolgáltatást, különleges biztonsági és gyorsasági szolgáltatást.
A piac versenyfeltételeinek továbbfejlesztésére, illetve az erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására új követelményeket hozunk létre. Az egyik legfontosabb követelmény, hogy a piacon lévő postai szolgáltatók hozzáférhessenek egymás hálózatához. Ezért a törvény a kijelölt egyetemes postai szolgáltató számára is előírja a postai hálózatához történő hozzáférés biztosítását. Ez nagy lépés abba az irányba, amely irányba a távközlési szolgáltatók már több mint egy évtizede elindultak.
A másik fontos eleme a mostani szabályozásnak az egyetemes szolgáltatási körön és a piacra lépésen túl, hogy a postai szolgáltatás keretében is külön kiemeli a fogyasztóvédelmi intézkedéseket. A törvényjavaslat megjeleníti a szolgáltató legfontosabb kötelezettségeit, előírja a kártérítési felelősségét és ezzel összefüggésben az igénybe vevő jogait.
Az egyetemes postai szolgáltatási körben az igénybe vevők számára különösen fontos annak az európai uniós követelménynek is a törvénybe foglalása, hogy a postai küldeményeket házhoz kell kézbesíteni.
Közvetlen fogyasztóvédelmi intézkedésként jelenik meg továbbá a törvényjavaslatban a kötelező ügyfélszolgálat-működtetés, továbbá a személyes adatok védelmét szolgáló rendelkezések, valamint annak a rögzítése, hogy a postai jogszabály előkészítése során az érdekegyeztető fórumokon biztosítani kell a fogyasztóvédelmi civil szervezetek részvételét és véleménynyilvánításuk jogát.
A javaslat kimondja továbbá, hogy a postai szolgáltató helyek, a mobil posták, a levélgyűjtő szekrények kialakítása és működtetése során érvényesíteni kell a fogyatékkal élők érdekeit is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Különleges módon szabályozza a törvényjavaslat a hatóság postai feladatait. A hatóság kérdésköre talán az egyetlen, amit az egységes hírközlési törvényben lehetett szabályozni, mivel a hatósági feladatok tekintetében a nemzetközi tendenciák az ágazati szabályozások közeledése, a szektorsemlegesség irányába mutatnak. Költségtakarékossági megfontolásokból és a hazai hagyományainkkal is összhangban a nemzeti hírközlési hatóság, tehát az elektronikus hírközlési törvény által létrehozott új hatóság lesz a jövőben az a hatóság, amely a távközlési ágazat feladatai mellett a postai ágazat hatósági feladatait is ellátja. A nemzeti hírközlési hatóság lesz tehát az, amely a postai tevékenységet felügyeli, tehát a fogyasztói jogok képviselője postai ügyekben is el tud a jövőben járni.
(11.50)
Tisztelt Képviselőtársaim! A postatörvény önmagában természetesen nem teremti meg a postaszolgáltatás korszerűsítését, ehhez kapcsolódóan a szolgáltató vállalatok modernizációja és az állam aktív közreműködése is szükséges. Gondoljunk bele, hogy az elmúlt egy évtizedben hány területen változott meg a postaszolgáltatás, nemcsak azon a módon, hogy új, a klasszikus vagy egyetemes szolgáltatási körbe nem tartozó szolgáltatásokkal is bővült a postaszolgálat, és hogy egyre több ügyünket, elsősorban pénzügyi típusú tranzakciónkat tudjuk lebonyolítani a postahivatalokban, hanem a klasszikus szolgáltatások területén is egyre erőteljesebben megjelent az elektronizáció.
Gondoljunk a már körülbelül tíz éve elindult és egyre szélesebb körben alkalmazott elektronikus levélszolgáltatásokra, a nemrégiben kialakított új logisztikai rendszerre, amely biztosítja a házhoz szállítás és a gyors kézbesítés rendszerét, és amelynek az elemei fokozatosan épülnek ki országszerte, és biztosítják, hogy a jövő évtől kezdődően a postaszolgáltatás logisztikai értelemben is hatékony, gyors és biztonságos legyen, és hogy az új, korszerű információs technológia is megjelenik egyre több postahivatalban, hiszen az úgynevezett e-Magyarország információs pontok révén a postahivatalok, a postaszolgálat területén megjelennek majd az interneteszközök is, mint a legújabb, legkorszerűbb hírszolgáltatási eszközök.
A posta modernizációs folyamata tovább halad azon az úton is, hogy maga a postai szolgáltatás egészen bizonyosan a következő évtized során tovább fog piacosodni. Ennek a piacosodási folyamatnak a velejárója a verseny élénkülése, új piaci szereplők megjelenése, szabályozási oldalról pedig a fogyasztóvédelem biztosítása, erősítése és a piaci magatartások kialakítása. Fel kell készülnünk arra az egyre közeledő uniós előírásra, hogy verseny lesz, verseny lesz a postaszolgáltatás területén is. Fel kell készítenünk elsősorban a fenntartott egyetemes postaszolgáltatás területén még hosszú ideig kizárólagos körben működő Magyar Posta Részvénytársaságot arra, hogy állja a versenyt majd az uniós vetélytársakkal szemben. Ezért fontos az a modernizációs folyamat, amely a postánál elindult.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt levő törvényjavaslat elfogadásával megvalósul a postai ágazat teljes jogharmonizációjának törvényi feltétele, szélesedik a verseny a postai piacon, és az eddigieknél jobban érvényesülnek majd a szolgáltatásokat igénybe vevők érdekei és a szolgáltatásokkal szembeni követelmények. Az önálló postatörvénnyel áttekinthetőbbé és korszerűbbé válik az ágazat törvényi szabályozása, és megszűnik a hírközlési törvény postai részével kapcsolatban az Európai Bizottság részéről korábban megjelent kifogások alapja.
Megtisztelő figyelmüket megköszönve kérem a tisztelt Házat, hogy módosító indítványaikkal, építő kritikáikkal tegyék lehetővé, hogy a korszerű postaszolgáltatást is szolgáló törvény szülessen ezen a területen.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)