MÉCS IMRE, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel itt, a tisztelt Házban, aki örömmel üdvözli, hogy a postai ágazat rangját visszaadó, önálló törvény születik; olyan, amely méltó a postának a nemzetgazdaságban és a lakossági szolgáltatások között betöltött szerepéhez.
Amint azt mindannyian jól tudjuk, a jelenleg hatályos szabályozás nem teljesen váltotta be a verseny élénkítésével kapcsolatos reményeket, nem igazán segítette az új piacra lépők megjelenését. Az új postatörvénynek kell megteremtenie azokat a jogszabályi feltételeket, amelyek között a postai szolgáltatások a kiteljesedett versenyhelyzetben korszerűen fejlődhetnek a nemzetgazdaság és a fogyasztók javára. De ismeretes, amint az expozéban is elhangzott, hogy régebben volt önálló postatörvény, aminek megvolt az alapja. Ez az alap pedig a fejlődés időállandója. Egészen más az időállandója egy olyan hagyományos intézményrendszernek, mint amit a posta képvisel, és több száz évre visszamenő múlttal rendelkezik, mint a rendkívül gyorsan fejlődő elektronika talaján létrejövő hírközlésnek. Azt is jól tudjuk, hogy az időállandót nem mindig a technikai feltételek szabják meg, hanem sokkal inkább a felhasználók tudata, konzervatív tudata, amely nagyságrenddel nagyobb időállandót rendel a posta jellegű szolgáltatásokhoz. Tehát ezért is indokolt elválasztani egymástól ezt a két területet, hogy mind a két terület a maga időállandója, a maga törvényszerűségei szerint fejlődhessen és alkalmazkodjon a társadalom igényeihez.
A törvényjavaslat harmonizálja a Magyar Posta szabályozását. Az Unió minden tagállama számára előírja a postai szolgáltatásokra vonatkozó liberalizációs követelményeket annak érdekében, hogy ösztönözze a piacra újonnan belépni szándékozókat. A teljes piacnyitás természetesen csak fokozatosan történhet meg, hiszen az igénybe vevők ellátása egyetlen területen sem válhat bizonytalanná.
Egyetértünk azzal és támogatjuk, hogy a törvényjavaslat a liberalizációt 2004-re és 2006-ra is csak olyan mértékben írja elő, amilyen minimális mértékben azt az irányelv megengedi. Több tagország egyébként már előbbre tart a liberalizációval, sőt egyes skandináv országok teljesen megnyitották ez irányú piacukat.
(12.40)
A törvényjavaslat központjában a postai szolgáltatásokat igénybe vevők érdeke, a piaci verseny szélesítése és ehhez kapcsolódóan a szolgáltatások fejlődésének biztosítása áll.
Az igénybe vevők érdeke szempontjából igen jelentősnek tartom az új fogyasztóvédelmi rendelkezéseket. A postai szolgáltatók kártérítési felelősségének kérdéskörét a javaslat a hatályos törvényhez mérten sokkal körültekintőbben fogalmazza meg. A törvényjavaslat biztosítani kívánja azt is, hogy a szolgáltatott adatokkal tisztességtelen módon ne lehessen visszaélni, illetve hogy a hírközlési hatóság indokolatlanul ne gyűjtsön adatokat. A fogyasztói érdekvédelem melletti elkötelezettséget bizonyítják az ügyfélszolgálat fenntartására és a panaszok kezelésére vonatkozó rendelkezések, valamint annak törvénybe foglalása, hogy a fogyasztói érdekvédelmi szervezeteket be kell vonni a postai jogszabály-előkészítő folyamatba.
Az új postaszabályozással szemben a legfontosabb követelmény, hogy a közérdekű szolgáltatások, vagyis az úgynevezett egyetemes postai szolgáltatások továbbra is az egész ország területén, minden állampolgár számára megfizethető áron hozzáférhetőek legyenek. Ezért a törvényjavaslat gondoskodik arról, hogy a díjak a tényleges költségeken alapuljanak. A monopolszolgáltatások tekintetében pedig, mint bizonyos súlyú levél esetében, csomagküldemény eljuttatásának díjában, a hatósági ármegállapítás körében kell hogy maradjon, kizárva ezzel a monopoljoggal való visszaélés lehetőségét.
A törvényjavaslat kulcsfontosságú előírása, hogy az egyetlen kijelölt egyetemes postai szolgáltatónak, a törvényben megnevezett Magyar Posta Részvénytársaságnak az ország egész területén, míg a piacra lépő új, működéséhez engedélyhez kötött szolgáltatónak pedig a közigazgatási területen a postai küldeményeket munkanaponként legalább egyszer össze kell gyűjteni és házhoz kell kézbesíteni. Ez az előírás a lakosság érdekeit szolgálja, és ez felel meg a nemzetközi gyakorlatnak is.
A törvényjavaslat rögzíti a szabad piacra lépés lehetőségét, a fogyasztói érdekvédelem szem előtt tartásával. Az egyetemes szolgáltatási körbe, vagyis az alapvető tömeges postai ellátást biztosító körbe belépő részére könnyítést jelent, hogy az engedélykérésnél megjelölheti, hogy mely szolgáltatási kört mely közigazgatási területen kívánja ellátni, természetesen a kijelölt egyetemes szolgáltató számára fenntartott körön kívül.
A törvényjavaslat megkönnyíti az egyetemes körön kívüli szolgáltatók piacra lépését, a különböző gyors, garantált idejű, expressz csomagküldő szolgáltatások piacán. Versenyélénkítő rendelkezés az is, hogy a kijelölt egyetemes szolgáltató, a Magyar Posta meghatározott feltételek mellett köteles postai hálózatához más szolgáltató hozzáférését biztosítani.
Engedjék meg, hogy egy nagyon fontos problémára felhívjam a figyelmet, ez pedig a nem regisztrált küldemények helyzete. Igen nagy tömegű nem regisztrált, vagyis nem bejegyzett küldeményt kezel a posta, és ezzel kapcsolatban joggal felmerül az adatvédelem kérdése. Amíg a Magyar Posta klasszikus keretek között működött, amikor a postánál való munkavállalás, postai állás megtisztelő volt, és egész életre szóló biztonságot jelentett, amikor apáról fiúra szállt a postási mesterség, addig a postán belül olyan szigorú erkölcsi rend és gyakorlati rend uralkodott, amely garancia volt arra, hogy a nem regisztrált küldemények nem fognak elveszni, és eljutnak a címzettjeikhez. Ez a klasszikus helyzet sajnos megbomlott. A posta már jelenleg is munkaerőhiányban szenved, illetve rendkívül nagy a fluktuáció, valamint a kormányrendelet értelmében, a kormányrendelet felhatalmazásával alvállalkozókat alkalmaz. Így történhetett meg az, hogy igen sok esetben elvesztek levelek, megsemmisültek, szemétdombra kerültek levelek, vagy pedig késve kézbesítették őket. Magam is személyesen átéltem azt, hogy a decemberben küldött negyven levelemet csak január 20-a körül kaptam meg.
Tehát át kell gondolni ezt a dolgot az adatvédelem szempontjából is, hiszen a nem regisztrált levelekben is igen sok személyi adat halmozódik fel, és ezen személyi adatoknak a védelme az új, megváltozott helyzetben feltétlenül járulékos intézkedéseket igényel. Erre vonatkozóan nem akarok ötleteket adni, de úgy gondolom, hogy a technika és a technológia fejlődésével el lehet képzelni, hogy a reklámanyagokon és a nyomtatványokon kívül valamennyi levelet a posta a saját rendszerében regisztráltan kezeljen, hiszen a regisztráció az új elektronikus, gépi módszerekkel sokkal olcsóbbá vált, és ezzel a posta legalább a saját területén belül végig tudja követni a nem regisztrált levélpostai küldemények útját.
Van néhány más rendelkezés is, ami a törvényjavaslatban szemet szúrt, így az, hogy a titkosszolgálatok igényeit a postának díjmentesen kell teljesítenie; ez egy biankó csekk, amit ad a törvény a titkosszolgálatoknak. Ugyanakkor például a honvédelem számára, amikor a haza védelme szükségessé teszi a posta különböző mértékű igénybevételét, a törvényjavaslat előírja a térítés szükségességét. Úgy gondolom, hogy ezeket a területeket egységesen kell kezelni, és valóban jogos irányelv az, hogy aki rendel, az fizessen, és ott kell biztosítani az erre vonatkozó költségeket, hiszen a posta szűkös költségvetését nem lehet megterhelni olyan, előre nem látható és tervezhetetlen költségekkel, mint amilyen a titkosszolgálatok esetleges igénye.
Mindezeket összefoglalva, a Szabad Demokraták Szövetségének álláspontja szerint az előttünk lévő törvényjavaslat garantálja és lehetővé teszi a postai piac erőteljes élénkülését és ezáltal majd a postai szolgáltatások árainak csökkentését. A törvényjavaslat elfogadásával a jelenleg hatályos szabályozásnál részletesebb, korszerűbb, áttekinthetőbb és továbbfejleszthető, önálló postatörvény születhet. Itt is elmondom azt, amit az előző törvénynél: nagyon jó lenne, ha konszenzussal fogadnánk el, és közös művünknek tekinthetnénk ezt a patkó egyik oldalán ugyanúgy, mint a másik oldalán. Úgy gondolom, hogy minden értelmes, javító szándékú módosító javaslat befogadására kész az informatikai kormányzat, és vállalja azoknak a befogadását.
A Szabad Demokraták Szövetsége támogatja a törvényjavaslat megszületését, és kérem a képviselőtársaimat, hogy ebben vegyenek részt, és együtt hozzuk létre a postatörvényt.
Köszönöm a türelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
(12.50)