DR. MAGDA SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az oktatás színvonala, az oktatás és a gazdaság kapcsolata a versenyképességet jelentősen befolyásoló tényező volt, és még inkább az lesz a jövőben.

A jelenlegi képzési palettát figyelembe véve a felsőoktatásban négyszintű képzésről lehet beszélni. Az első szint a felsőfokú szakképzés, amely a jelen és a jövő munkaerőpiaca szempontjából kiemelt fontosságú. A kérdésemben a felsőfokú szakképzés engedélyezésének negatívumaival, annak megváltoztatási lehetőségeivel kívánok foglalkozni.

Tisztelt Ház! A fiatalok többsége ma már megszerzi az érettségit, de az a munkaerőpiacon semmilyen szakmai végzettséget sem ad. Ezért azok számára, akik nem főiskolán vagy egyetemen folytatják a tanulmányaikat, elhatározásuknak, választásuknak megfelelően olyan felsőfokú szakképzésben kell lehetőséget ajánlani, ahol mindazon szakmai ismeretekre és készségszintű gyakorlatra szert tehetnek, amelyekkel a munkaerőpiacon keresettek és eredményesek lehetnek. A felsőfokú szakképzés jelenlegi engedélyezése viszont nem igazodik a munkaerő-piaci elvárásokhoz. Az engedélyezési folyamat lassú, bürokratikus, gyakran több évig is elhúzódik, így előfordulhat az is, hogy amikorra OKJ-számmal rendelkező felsőfokú szakképzésre engedélyt kap egy intézmény, akkorra az már szakmailag elavul, a munkaerőpiac nem tart rá igényt.

Ezért kérdezem az államtitkár úrtól: milyen módon lehet a szakmai szigor megtartása mellett a bürokratizmust minimálisra csökkenteni? Megoldhatónak látja-e, hogy fél év alatt OKJ-engedéllyel rendelkezhessenek az érintett intézmények? Mikorra várható a jelzett probléma orvoslása? Milyen jogszabályi változtatások szükségesek a megoldáshoz?

Köszönöm szépen. Várom a megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)