KÖRÖMI ATTILA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Jómagam egyetlen alkalommal sem támogattam Magyarország részvételét az iraki háborúban. Személyes álláspontom szerint Irakból haza kell jönni, Irakból haza kell hozni a magyar katonákat. Örülnék, ha a Medgyessy-kormány és a kormányt e kérdésben korábban egységesen támogató parlamenti pártok felülvizsgálnák az iraki háborút támogató álláspontjukat. Számos képviselőtársam személyes meggyőződését ismerve erre egyre nagyobb esély lehet. Lássuk a tényeket, amelyek a hazahozatalt megalapozzák!

Irakot ENSZ- és NATO-felhatalmazás nélkül, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia saját elhatározásából, tömegpusztító fegyvereket keresve szállta meg. Az ENSZ is ezt a fogalmat, a megszállás szót használja. A tömegpusztító fegyverek nem kerültek elő, a megszállás okaival foglalkozó nagy tekintélyű brit szakértőt azonban öngyilkosságba kergette az iraki ügy. Irak népe nem felszabadítókét tekintett és ma sem így tekint az amerikai és brit csapatokra, nem működnek a közszolgáltatások, teljes a politikai káosz, polgárháború veszélye is fenyeget, ellenőrizhetetlenek a határok, egyre nagyobb teret nyer a csempészet, terrorcselekmények keverednek felszabadító harcokkal, a fegyveres cselekmények mögött húzódó szándékok áttekinthetetlenek. Az ENSZ vezetője maga célzott arra, hogy a béke növekedése helyett az iraki háborúval a terrorizmus veszélye növekszik.

Az Egyesült Államok elnöke körülbelül egy éve bejelentette a harci cselekmények végét, közben Szaddám Huszeint is elfogták, mégsem következett be a megnyugvás, hiszen a bejelentés óta több áldozata van a háborúnak, mint ahányan addig elestek a harcokban, köztük számosan gyerekek is.

A helyzet feszült, ez úgynevezett szövetségesekkel szemben is ellenséges. Elszaporodtak a megszállók oldalán szerepet vállaló országok civil polgáraival szembeni iraki túszejtések, elég csak az olasz és a japán túszok helyzetére utalni; ezek áldozatokat is szedtek.

A tavalyi világméretű, több tízmillió embert megmozgató tüntetéssorozat sem volt elegendő ok a helyzet végiggondolására. Nem józanította ki a háborúhoz csatlakozó országok kormányait és parlamentjeit, pedig minden országban óriási vitákat kavart és kavar Irak ENSZ- és NATO-felhatalmazás nélküli megszállása. Franciaország és Németország nem támogatta a megszállást, azzal ma sem ért egyet. Brit és amerikai diplomaták tucatjai nyíltan bírálják saját politikai vezetőiket iraki és közel-keleti politikájuk miatt. Spanyolország iraki szerepvállalása 199 ártatlan áldozatot követelt egy őrült madridi terrorcselekmény következtében. A spanyol katonai kontingenst az új kormány már ki is vonta Irakból. Honduras, Salvador és Norvégia is kivonja katonáit a harcokból. A lengyelek további szerepvállalása napi politikai vita kérdése saját hazájukban.

Iraki szerepvállalásunk nem hasonlítható össze afganisztáni és balkáni szerepvállalásunkkal. Afganisztánt a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadás indokolja.

Ezért állt oda a NATO egységesen, mint ahogyan a balkáni folyamat mögött is ott áll a NATO, egyben ez számunkra a térség stabilitása miatt eminens érdekünk.

Az iraki háború nem a mi háborúnk. Akkor mit keresünk Irakban, ahelyett, hogy a magyar katonák a Magyar Honvédség fejlesztésében találnák meg szakmai és anyagi számításaikat? A Magyar Honvédségen belül bizonyíthatnák elhivatottságukat, rátermettségüket. Éppen a Magyar Honvédség fejlesztése érdekében kellene a kormánynak vitézkednie.

(23.30)

Véleményem szerint az iraki háború értelmetlen háború, ezért nem kell félni a magyar katonák hazarendelésétől, hiszen ez éppen kiválthatja azt, hogy az ENSZ minél előbb vegye át az iraki helyzet rendezése érdekében a kezdeményezést az országban.

Nagyon fontos és sokak által elfelejtett tény, hogy a Jobbik Magyarországért mozgalom volt az első, amely már tavaly ősszel megfontolásra intett, és követelte a magyar katonák hazahozatalát. Örömmel venném és fontosnak tartanám, ha ezt a gondolatot a tisztelt Ház az elmúlt hetekhez és hónapokhoz hasonlóan napirenden tartaná, és a további véráldozatok elkerülése érdekében minél előbb hasonlóképpen döntene.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.