ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kilencvenes évek elején egy-egy korosztálynak körülbelül 40 százaléka szerzett középiskolai érettségit, és 10-12 százalék volt a felsőoktatásban továbbtanulók aránya. Ma közel e korosztály háromnegyede már érettségizik, és minden második tanuló a felsőoktatásban folytatja tanulmányait. Önmagában ez a tény is indokolja azt, hogy az érettségi és felvételi rendszerét megváltoztassuk, hogy olyan rendszert alakítsunk ki, amelyik jobban igazodik a középiskolák munkájához, amelyik egyszerűbb a diákok számára, és amelyik egyértelműbb és igazságosabb bejutást biztosít a felsőoktatásba. A kétszintű érettségi rendszerére való áttérés 1996-ban kezdődött meg (Pettkó András: Hibásan!), sor került a tételek kidolgozására, a vizsgakövetelmények meghatározására, a vizsgaeljárás elfogadására és tesztelésére, a pedagógusok, a vizsgáztatók felkészítésére. (Pettkó András közbeszól.)

Képviselő úr azt kérdezi, hogy milyenfajta tájékoztatást kaptak az iskolák, a diákok a kétszintű érettségiről. (Pettkó András: Teljes káosz van! - Az elnök csenget.) 120 ezer leporellót juttatott el a minisztérium az érettségiző diákokhoz, 128 tájékoztató fórumra került sor központi szervezésben, több tízezer pedagógus veszt részt pedagógusképzésen már 2004-ben, és 2005-ben ezek a továbbképzések folytatódnak, az Oktatási Minisztérium honlapjáról 350 ezren töltötték le az egyes tételeket, a kétszintű érettségivel kapcsolatos információkat.

 

(14.10)

A képviselő úr azt is kérdezi, hogy a felsőoktatás mennyire készült föl a kétszintű érettségire, és mennyire készült föl arra, hogy a diákokat fogadja, akik a kétszintű érettségiben vesznek részt. Ezzel kapcsolatban közismert az, hogy a felsőoktatási intézmények döntő része nem tart igényt pillanatnyilag az emelt szintű érettségire, tehát nem tette kötelezővé az emelt szintű érettségit. Azonban minden felvételiző számára többletpontot, előnyt jelent, ha emelt szintű érettségit tesz le, ezért a felkészült diákok többsége választja is ezt a fajta vizsgalehetőséget. A beérkezett érettségi jelentkezések alapján most már tudjuk, hogy közel a diákok harmada választott emelt szintű érettségit egy vagy több tantárgyból, tehát a felvételiző diákok jelentős része emelt szintű érettségit is fog tenni, ami számukra többletpontot, többletlehetőséget, a felsőoktatási intézmények számára pedig a továbbiakban jobb választási lehetőséget biztosít.

Azt kérdezi a képviselő úr, hogy milyen kézzelfogható előnyei vannak a diákok számára a kétszintű érettségi rendszerének. Két fontos előny van. Az egyik előny az, hogy egy egyértelmű vizsgát tehetnek le, egy olyan vizsgát, amely a középiskolai ismeretanyagra és tananyagra épül, amely a középiskolai felkészültséghez igazodik, de amely figyelembe veszi a felsőoktatás igényeit is. A másik nagy előny pedig az, hogy egyetlen vizsgát kell letenniük, amelyik mind érettségiként, mind felvételiként szolgál.

Végül azt kérdezi képviselő úr, hogy mi történik azokkal, akik a korábbi években tettek érettségi vizsgát. Az érettségi vizsga nem évül el, tehát azt nem kell minden évben újra letenni. Aki valamelyik évben érettségi vizsgát tett, ezt a további felvételei kapcsán is fölhasználhatja. Ez vonatkozik a régi rendszerben érettségizett diákokra is, nekik is lehetőségük van arra, hogy az idei évben a korábbi érettségi vizsgájuk eredményei alapján kerüljenek be a felsőoktatásba. Arra is módjuk van azonban, hogy ha nem elégedettek ezzel az eredménnyel, akkor olyan újabb érettségi vizsgát tegyenek, amelyikkel többletpontokra tehetnek szert.

Köszönöm szépen a képviselő úr figyelmét, és kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)