JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Amikor 2002 decemberében befejeződött az Európai Unióval az agrárfejezeteket lezáró tárgyalások sorozata, akkor a minisztérium elégedettségének adott hangot. A gazdák és a gazdálkodók egy picit azért borúlátóbbak voltak, azt mondogatták csendesen - a népi bölcsességre hagyatkozva -: nem jó az, ha a nyereg előbb jár, mint a ló.

(15.00)

Bár a területalapú támogatásokra csak 25 százalék plusz 30 százaléknyi nemzeti kiegészítés van, mondta a miniszter úr, de a csatlakozás napjától teljes mértékben kiterjeszthető a Közösség intervenciós rendszere a magyar gazdálkodókra is, stabil piacszabályozási szabályoknak lehetnek részesei a gazdálkodók. Sokat kampányoltak ezzel önök, különösen a 2003. évi európai uniós népszavazásunk előtt.

Miniszter Úr! A tavalyi évi gabonatermelésre vonatkozó felajánlások immár három hónapja megtörténtek, a szerződéskötéseknek viszont meglehetősen nagyon lassú az üteme, és sokszor nem is szektorsemleges. Miért mondom ezt? Mert azt a termelői kört, amely saját raktárában tárolja a múlt évi gabonáját, az MVH a rangsorban hátra sorolta. Ami még rosszabb, a hivatal munkatársai fel sem keresték azokat a termelőket, akik felajánlották készleteiket intervenciós célra. Pedig milyen sokszor elhangzott a minisztérium részéről, az ön részéről is, miniszter úr, hogy a gazdák ne adják el gabonakészleteiket, hanem várják meg az intervenciós felvásárlást. Mégis azt tapasztaljuk, hogy a kifizető ügynökség a kereskedők, az integrátorok és az exportőrök által felajánlott gabonakészleteket vásárolja fel legelőbb.

Miniszter Úr! Egyetlenegy kérdésre várom válaszát: mikor juthat pénzéhez az a gazdálkodó, aki felajánlotta 2004. évi gabonáját intervenciós megvásárlásra, és ennek következtében nem adta oda (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a nagykereskedőknek és integrátoroknak?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)