IVÁNCSIK IMRE honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! NATO-tagságunk következtében a magyar fegyveres erőknek nem önállóan kell megoldaniuk a haza fegyveres védelmét, a tagállamok szoros együttműködésben valósítják meg a kollektív védelmet. Ezen belül kiemelt jelentőségűek a légvédelmi feladatok, amelyek során a fegyveres erők alkalmazására vonatkozó döntések meghozatalára az esetek jelentős hányadában rövid, csak néhány percben mérhető idő áll rendelkezésre.
Az eljárási rend egyszerűsítése érdekében a fegyveres erőknek az Észak-atlanti Tanács döntésén alapuló alkalmazása engedélyezését az alkotmány 40/C. §-ának 2003. december 16-ától hatályos módosítása a kormány hatáskörébe utalta. Ez teremtette meg az alapját a NATO műveleti alárendeltségű légvédelmi készenléti elfogó légi járművek alkalmazásáról szóló 2342/2004. számú kormányhatározat elfogadásának, amelyben a kormány általános, de nem korlátlan felhatalmazást ad a Magyar Honvédség légierő-ügyeletes tábornokának egyes, a haza és a szövetség fegyveres védelme szempontjából kiemelt fontosságú és előzetesen meghozott döntés adott esetben szükséges érvényesítésére.
A légvédelmi tevékenység a NATO egységes, országhatárokon átívelő légterében valósul meg, amelybe értelemszerűen hazánk légtere is beletartozik. A légvédelem vezetése és irányítása is egységes szabályok szerint, a NATO integrált, kiterjesztett légvédelmi rendszerében történik. Ennek alapján a magyar légtérben a saját készenléti erők alkalmazása eddig is jogszerűen történt, azonban a szövetséges készenléti elfogó légi jármű magyar légtérbe történő azonnali berepülésére nem volt lehetőség.
(18.20)
Hiányzott továbbá az a jogi felhatalmazás is, amely halasztást nem tűrő esetben lehetővé tette volna a magyar készültségi erők alkalmazását más szövetséges ország légterében.
Az alkotmányban a kormány számára biztosított jogkör gyakorlására csak előzetes felhatalmazás megadásával van lehetőség. A kormány döntésének célja a szövetségi légtér védelme érdekében a magyar és szövetséges légierők NATO műveleti alárendeltségbe tartozó készenléti elfogó légi járműveivel a magyar légtérbe történő berepülés és szükség esetén a fegyveralkalmazás előzetes engedélyezése, továbbá a magyar légtér elhagyása és a légvédelmi feladat NATO-légtérben történő végrehajtása.
A szövetségi együttműködés biztosítása mellett a kormány indokoltnak látta biztosítani a hazai légtér védelméhez fűződő kiemelt érdek biztosítását, így az említett tevékenységekre csak akkor van lehetőség, amikor azt a Magyar Honvédség légierő-ügyeletes tábornoka megítélése szerint a kialakult légi helyzet indokolttá teszi, és nem jár a hazai érdekek sérelmével.
A szövetséges tagállamok szuverenitásának tiszteletben tartását szavatolja az a rendelkezés, amely szerint a magyar légvédelmi erők alkalmazására külföldön csak előzetesen megkötött nemzetközi megállapodásban rögzített feltételekkel kerülhet sor. Ennek tervezetét a honvédelmi miniszter és a külügyminiszter 2005 szeptemberéig készíti elő és terjeszti a kormány elé.
A kormány által adott közjogi engedély nem eseti, hanem általános érvényű, de az igénybe vehető erők és eszközök köre szigorúan a NATO integrált kiterjesztett légvédelmi rendszerében, a NATO műveleti alárendeltségébe tartozó hazai és szövetséges légvédelmi készenléti szolgálatot teljesítő erőkre, eszközökre korlátozódik.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a NATO műveleti alárendeltségű légvédelmi készenléti elfogó légi járművek alkalmazásáról szóló beszámolót szíveskedjenek elfogadni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)