DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Egy valóban nagyon fontos országgyűlési határozati javaslat van előttünk, illetve egy beszámoló, amit a kormány megtett az Országgyűlés előtt, ezt örömmel vettük már a honvédelmi bizottság ülésén.

Azonban az a helyzet, kedves képviselőtársaim, hogy ebben a beszámolóban, amelyben a NATO műveleti alárendeltségű légvédelmi készenléti elfogó légi járművek alkalmazásáról van szó, ez az alkotmány értelmében kormányhatáskör, ebben a kérdéskörben meghozni a döntést a kormány jogköre és hatásköre.

Tehát ezért arra szeretném felszólítani a kormányt, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, és tegye a dolgát, végezze a hatáskörében meghatározható feladatait; a nemrégiben elfogadott alkotmánymódosítás lehetővé tett ezt, utaltunk erre, és utalt erre az államtitkár úr is. Örülünk annak, hogy a kormány dönteni tudott, bár ez valóban meglepő és ritka pillanat, hiszen egy sokat hezitáló és sokat beszélő kormánytól láthattunk az elmúlt időszakban számos jelenséget.

Nagyon érdekes dolog az, hogy most itt azt várnák tőlünk, azt várná az államtitkár úr is - és ezt már a honvédelmi bizottság ülésén is kifejtettük többször -, hogy döntsünk arról, hogy a kormány döntött. Az Országgyűlésnek nem feladata ennek a döntésnek a meghozatala véleményünk szerint, hiszen ez a hatáskör a kormányt illeti meg. Ilyen értelemben a döntés tényéről, a kormánydöntés tényéről az Országgyűlésnek fölösleges és értelmetlen döntenie; a döntés tartalmáról pedig nincs módunkban kifejteni az álláspontunkat, hiszen ez nem az Országgyűlés hatásköre.

Úgy látjuk valójában, hogy ez a javaslat, amely a légtérre vonatkozik, és a NATO-tagságunkból adódó szükségszerű változtatás, ez inkább előkészíti azt a döntést, amit a jövő héten kíván meghozni a kormány, illetve behozni ide, az Országgyűlés elé, amely arról szól, hogy az iraki szerepvállalásunkat ismételten szükségessé tegye a kormány, hiszen döntött arról, hogy közel kétszáz magyar katonát vissza kíván küldeni Irakba. Ezzel az eljárási renddel, amit most benyújtott és ide hozott a Ház elé a kormány, ezzel szeretne precedenst teremteni a jövő hétre nézve ebben a sokkal fajsúlyosabb kérdéskörben. Úgy érezzük, hogy az a probléma ebben a helyzetben, hogy a kormány nem meri vállalni a döntés felelősségét, és az Országgyűlésre kívánja hárítani a döntés súlyát és felelősségét. Nem szerencsés, hogyha ilyen precedenst teremtünk a jövőre nézve.

Úgy látjuk, hogy egyfajta bújócskát kíván játszani a kormány, népi játékról van szó, a kormány most éppen a Házszabály mögé szeretne bújni. Ez sem szerencsés, hiszen nem szerencsés olyan házszabályi kritériumokat ide citálni, ami nem felel meg a valóságnak, ezért a Fidesz-frakció nem kíván ehhez a kérdéskörhöz asszisztálni. A döntést meghozta a kormány, a döntés jogosítványa és hatásköre a kormányt illeti. Örülünk annak, hogy ez a döntés megszületett, örülünk annak, hogy a kormány képes volt dönteni, bízunk benne, hogy ez az ország biztonságát szolgálja. De azt nem kívánjuk, ami nem a mi hatáskörünk, nem a mi jogkörünk, nem kívánunk azzal élni, ami nem a mi feladatkörünk, ezért az Országgyűlésnek nem szükséges dönteni ebben a kérdéskörben.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék és a függetlenek padsoraiban.)