DR. SZANYI TIBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Természetesen reményeim szerint nem kell éljünk a húszperces idő adta lehetőségekkel, megpróbálom röviden összegezni, hogy mi is ennek a törvényjavaslatnak a lényege.

A múlt év januárjától a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény, az úgynevezett autópálya-törvény megteremtette azokat a feltételeket, amelyek elősegítik hazánk gyorsforgalmi úthálózatnak gyorsabb, hatékonyabb fejlesztését. Nézeteink szerint a törvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen az autópályák építési engedélyének kiadására jogosult közlekedési hatóság az elmúlt évben több mint húsz építési engedélyt adott ki az autópályák, autóutak, azok csomóponti ágai és hídjai létesítéséhez.

A kormányprogramban szereplő feladatok végrehajtása, a gyorsforgalmi utak építésének gyorsítása érdekében szükségessé vált az autópálya-törvény áttekintése abból a szempontból, hogy miként lehet a törvény egyes rendelkezéseinek módosításaival még inkább rövidíteni a hatósági eljárások, illetve az építési folyamat időtartamát. A felülvizsgálat során több tárca felelősségi körébe tartozó törvény módosításának igénye is felmerült, amelyek beépültek a törvényjavaslatba.

Az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat lényeges elemei a következők.

1. Az eljárások gyorsítása és az adminisztrációs terhek mérséklése érdekében született az a törvénymódosítás, amely kimondja, hogy a gyorsforgalmi út megépítéséhez szükséges terület megszerzésével összefüggő fizetési kötelezettség fedezetét a magyar állam biztosítja. Így az építtetőnek nem kell minden egyes kisajátítási kérelemhez külön-külön nyilatkozatot csatolni arról, hogy a kisajátítási kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. Mindez az eddigieknél kisebb adminisztrációs teherrel jár.

(A Fidesz soraiból: Kettő!) 2. A jövőben a gyorsforgalmi út építése esetében előmunkálatnak minősülne a megelőző régészeti feltárás és a lőszermentesítés. Ezzel gyorsul a területszerzés, és korábban megkezdhető az építés is.

(A Fidesz padsoraiból: Három!) 3. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítását célzó rendelkezés szerint a telekalakítás - a kisajátításra vonatkozó külön jogszabályban foglaltak kivételével - csak jogerős telekalakítási engedély alapján végezhető. Ezzel a rendelkezéssel gyorsul a gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos kisajátítási eljárás, ugyanis a kisajátítási eljárással párhuzamosan a telekalakítási engedélyezési eljárást nem kell lefolytatni.

(Tóth István: Négy!) Rendkívül konstruktív az ellenzék, elnök úr, nagyon örülök.

4. Új jogintézményként szerepelnek a törvényjavaslatban a célkitermelő helyek létesítésével, üzemeltetésével, megszüntetésével és hatósági felügyeletével kapcsolatos szabályok. A célkitermelő helyre a bányászatról szóló törvény rendelkezései csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben azt az autópálya-törvény elrendeli, létesítésének pedig feltétele, hogy azt kizárólag a törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak töltéseinek megépítéséhez szükséges meghatározott ásványi nyersanyagok - kavics, homok, agyag - kitermelésére és jogszabályban megállapított földrajzi területen belül lehet kialakítani.

Alapvetően fontos garanciális feltétel, hogy a létesítés engedélyezése iránti kérelmet csak az államot képviselő, törvényben meghatározott építtető terjeszthet elő. Az eljárás gyorsítása érdekében pedig az elsőfokú engedélyezési hatáskör a bányafelügyeleti eljárásokban felettes szervhez, a Bányászati Hivatalhoz kerülne. Rövidül az engedélyezési eljárás időigénye azáltal, hogy a kérelem egyben már tartalmazza a tevékenység engedélyezhetőségének elbírálását megalapozó komplex műveleti tervet is.

(Babák Mihály: Öt!) A törvényjavaslat a kisajátításról szóló törvényerejű rendeletet is pontosítani kívánja, oly módon, hogy a kisajátítási tervben megjelölt ingatlanra megkötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással esik egy tekintet alá. Ha tehát a közérdekű cél megvalósításához szükséges terület tulajdonjogának megszerzése a magyar állam részére adásvételi szerződéssel történik, az eladót megilletik mindazok az adó- és illetékkedvezmények, amelyek abban az esetben illetnék meg, ha ingatlanát kisajátítanák.

 

(20.20)

Korábban gyakran előfordult, hogy ha egy autópálya tervezett nyomvonala szélesebb körben ismertté vált, megkezdődött az ingatlanok átminősítése magasabb értékű ingatlanná, ezzel lehetőség nyílt az ingatlanárak felverésére, a telekspekulációra. Ennek további megakadályozására szerepel az a javaslat, hogy az autópálya-törvény felhatalmazásán alapuló miniszteri rendeletben megállapított nyomvonal területsávján a rendelet hatálybalépésétől számított négy éven belül tilos legyen a terepviszonyokat megváltoztató munkákat végezni. Ha azonban a négyéves időtartam alatt az autópálya-építés a tilalommal érintett szakaszokon nem valósul meg, a tulajdonos kérelmére adásvételi szerződés vagy kisajátítási eljárás hiányában kártalanítás állapítható meg.

Az államháztartásról szóló törvény módosításával rendezni kívánjuk azt a problémát is, hogy a jelenlegi rendelkezések szerint a nem költségvetési szerv vagyonkezelőnél a kezelt kincstári vagyonnal kapcsolatban elszámolt értékcsökkenés sok esetben nem térül meg a bevételekben. Így nem valósul meg az értékcsökkenésnek megfelelő értéknövelő beruházás a vagyonkezelőnél. Ezért indokolt, hogy az értékcsökkenés bevételekben meg nem térülő, így beruházásra nem fordítható részével az állammal szembeni kötelezettség is csökkenthető legyen.

A felsoroltakon túlmenően a javaslat az időközben történt változásoknak megfelelően pontosítja az autópálya-törvény mellékletét, és rendelkezik az autópálya-építési rendszer átmeneti költségigényének finanszírozásával kapcsolatban felmerülő kormányzati kezességvállalás megemeléséről is.

Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy az autópálya-törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadásával a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése az eddigieknél gyorsabb ütemben valósulhat meg, elősegítve ezzel hazánk infrastrukturális kapcsolatainak jobb kiépítését, és hozzájárulva gazdaságunk élénkítéséhez, további új munkahelyek megteremtéséhez és a regionális különbségek mérsékléséhez.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvénymódosítást megvitatni és a kormány szándékait támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és az SZDSZ soraiban.)