DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. A környezetvédelmi bizottság február 17-én tárgyalta ezt az előterjesztést, és 10 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.

Egyetértettünk korábban is, 2003-ban, amikor a közérdekűségről és a fejlesztésről kellett dönteni, és abban reménykedtünk, hogy ebben a kérdésben is nagyobb egyetértés lesz, de a tartózkodó szavazatok a környezetvédelmi bizottságban azt jelzik, hogy a közút fejlesztésével alapvetően egyetértünk. A többség véleményében megfogalmazódott az, hogy feltétlenül gondolnunk kell arra, hogy a vasúti közlekedés és ezen belül a személyszállítás, fuvarozás kiemelt cél. Én magam is elmondtam, hogy az elővárosi vasút fejlesztéséről is feltétlenül gondoskodni kell - ez a környezetvédőknek alapvető szempontja -, de tudjuk, hogy jelen pillanatban a gyakorlatban Magyarország fejlődését a közúti hálózat fejlesztése jelenti.

Éppen ezért támogattuk az előterjesztést, de voltak aggályaink, különösen a célkitermelő helyek gyorsított eljárású engedélyezésével kapcsolatban merültek fel bennünk is kérdések. Tudjuk jól, hogy csak egy nagyon szűk réteget érint, hiszen mindössze három alapvető ásványi anyagra terjed ki ez a bizonyos célkitermelő helyi megfogalmazás, de mi környezetvédőként szeretnénk, ha még pontosabban, precízebben mondanánk meg, hogy milyen esetekben lehet ezeket a célkitermelő helyeket megtalálni, illetve kijelölni. Erre - mint majd látni fogják kedves képviselőtársaim - módosító indítványokat is benyújtottunk. Lehet, hogy nem vagyunk szakszerűek és pontosak a módosító indítványunkkal, de azt hiszem, hogy erre fontos odafigyelnünk.

Azzal teljes mértékben egyetértettünk, hogy a közúthálózat fejlesztése érdekében gyorsítani kell az eljárásokat, egyetértettünk azzal, hogy bizonyos eljárási szakaszokat emeljünk ki a rendből, és azokat törvény szabályozza. Vita is volt arról, hogy vajon a kisajátítási eljárások aggálytalanok-e alkotmányossági szempontból. Én merem mondani, ha a törvény úgy szabályoz, ahogy az előttünk fekszik, akkor aggálytalanul lehet a kisajátítási szabályokat egyszerűsíteni. Én külön-külön kiemeltem - és társaim ezzel egyetértettek -, nagyon helyeseljük, hogy a kisajátítással esik egy tekintet alá az állam javára adásvétellel átadott földterület tulajdonosának a jövedelme. Helyes, ha nem büntetjük azokat, akik adásvétel útján átadják a földterületet, hogy ne kelljen a kisajátításra várni csak azért, hogy adó- és illetékmentes vagy kedvezményes legyen az ügylet.

Nagyon fontos szempontként előkerült a bizottsági ülésen az is - amire már utalt az egyik képviselőtársunk, amikor a bizottsági véleményt előadta -, hogy ebben a módosításban sokkal többet kellett volna foglalkozni azzal, hogy milyen anyagokat lehet beépíteni töltésbe, útba. (Babák Mihály: Sok pénzt kell beépíteni!) Persze, pénz kell leginkább a beépítéshez, ezzel tökéletesen egyetértek, képviselő úr, de most másra gondolok. Olyan, egyébként környezetet károsító anyagokra gondolok, amelyek az útban, a töltésben a legkevésbé károsítják a jövőben a környezetet. Arra hívtuk fel a figyelmet a környezetvédelmi bizottság ülésén, hogy ezekről is gondoskodnunk kell, ezt lehetővé kell tenni, és a célkitermelő helyeken bányászott anyagokon kívül ezekről is gondoskodnia kell az államnak ahhoz, hogy a közúti úthálózatunk fejlesztése minden szempontból megfeleljen a követelményeknek.

Még egyszer hangsúlyozom, a környezetvédelmi bizottság többsége is elsősorban a vasúti közlekedés fejlesztését támogatná, de a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését is szükségesnek tartja. (Babák Mihály: Arccal a vasút felé!) Arccal a vasút felé, mondta valaki, kedves képviselőtársam erre utalt, de most arccal a gyorsforgalmi utak felé, és ezt támogatja a környezetvédelmi bizottság többsége. Köszönöm szépen, hogy felhívták a figyelmem egy olyan emberre, akire én egyébként nem emlékeznék, mert még nem éltem, amikor ő tevékenykedett. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)