BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Aki építkezni akar, legyen az út vagy bármi más, az gyorsan szeretné, olcsón szeretné és jó minőségben.
Sőt, ha mondjuk a Magyar Köztársaságról van szó, akkor nem baj, ha magyar nyersanyagból, magyar céggel és magyar emberekkel és magyar embereknek.
Itt most a gyorsításról van szó alapvetően. Ez, azt hiszem, nagyon fontos cél és nagyon fontos szempont, mert mindannyian tudjuk e tisztelt Házban, hogy az idő pénz. Már csak azért is pénz, mert ha túl lassú, akkor drágítja, és ahol pedig nincs út, ott pedig nem termelődik semmi sem, szegényedik, és az is kárt okoz, ha az utak később épülnek meg.
Nos, sok tekintetben a gyorsítással egyet kell értenem, mert bürokratikus, lassú és különböző akadályokat gördítenek különböző hatóságok e munka elé, ezek munkája összehangolatlan és gyakorlatilag katasztrofális. Nézzünk meg egy egyszerű építési engedélyt is, az előző folyamatoknál látható volt, hogy mindenki rohangált mindenfele, és a végén aztán olyasmit is kértek, ami már régen a hivatalban volt.
De nézzük azt, hogy mit old meg a mostani törvénymódosítás. Úgy néz ki, a gyorsítás érdekében a kisajátítás, a célanyag lelőhelyek kialakításának gyorsítását, a kártalanítást, a vásárlást és az adóügyeket is rendezni, de nem találom benne - lehet, hogy elkerülte, államtitkár úr, a figyelmet - a környezetvédelmi hatóságok tevékenységének gyorsítását. Mert azért mégiscsak borzasztó, és példát tudok rá hozni, hogy 2-3 év után olyan környezeti hatástanulmányokat és előírásokat írnak elő, mintha nem is itt élnénk, nem Európában, nem kultúrvidéken, hanem valahol a Holdon, ugyanis lábakon álló utakat, és arról tárgyalnak órákon és milliókért, hogy milyen környezeti hatása van egy útnak. Tisztelt hölgyek, urak, annyi, mint Európában.
Erre a kérdésre kérnék majd választ, ha lehetne, hogyan lehet ezeket a hatóságokat meggyorsítani. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
Előző Következő