MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt elnézést szeretnék kérni öntől is, a Háztól is. Ma két honvédelmi témát is kettesével tárgyaltunk, ezért bennem volt az, hogy a gyorsforgalmi útra vonatkozó törvényeket is együtt tárgyaljuk, azért kezdtem el az előző alkalommal elmondani - és most meg kell ismételnem, hogy valami egység legyen.

A 2003 decemberében meghozott alaptörvény három dolog miatt volt rendkívül jelentős, mondhatni: korszakalkotó. Egyrészt egyáltalán törvény született a gyorsforgalmi közúthálózatról, ilyen még nem volt. A második: kimondta, hogy közérdekű az úthálózat fejlesztése, ami azt jelenti, hogy nem lehet vég nélkül lassítani a kisajátításokat. Gondoljuk meg, hogy az M0-ás, amelynek már rég kész kellene lenni, hol van többek között ezek miatt a problémák miatt. Ha tizenöt évvel ezelőtt elkészül az M0-ás, akkor talán nem lenne ilyen közlekedési káosz. A harmadik, hogy három évre előre, a 2005., 2006. és 2007. évre rögzítette, hogy a költségvetés mekkora összeget fordít erre a célra.

Nagyon fontos az is, hogy a kisajátítással kapcsolatos költségeket az állam viseli. Ez rendkívüli pozitívum, hiszen általában a vállalkozókat a kisajátítások és az ezzel kapcsolatos költségek visszariasztották.

A közérdekűséget finomítja ez a törvény. Tehát az előző törvény, az alaptörvény, amit módosítunk, kimondta, hogy közérdekű az úthálózat fejlesztése, itt pedig négy évre befagyasztja a telekspekulációt, ami rendkívül fontos.

A negyedik fontos dolog a célkitermelő helyek létesítése. Úgy gondolom, hogy végre visszakanyarodtunk ide, hiszen aki megnézi a gátakat vagy a régi útépítést, mindenütt megtalálja a kubikgödröket, ahonnan a kubikusok a földet föltalicskázták. Tehát ésszerű dolog az, hogy nem száz kilométerekről szállítják a követ, a kavicsot, a homokot vagy néha magát a földet is, hanem a közelből, mert mindannyiunk érdeke, hogy sokkal olcsóbb legyen. Az építést olcsóbbá teszi, ezenkívül lecsökkenti a visszaélések lehetőségét. Ugyanakkor a helyi, régióbeli vállalkozásokat előnyhöz juttatja. A megoldás az, hogy az autópálya-építés mellett tíz-tíz kilométeres sávban a Magyar Bányászati Hivatal gyorsított eljárással adhat engedélyt, ami nagyon fontos dolog.

Amit én problémának látok, hogy csupán három anyagra teszi lehetővé ezt a helyi regularizált kitermelést, ez a homok, az agyag és a kavics. Ugyanakkor a bányameddők, a pernye, a kohósalak, az építési és bontási hulladékok és más effélék felhasználását nem teszi lehetővé.

Az autópályák építése során a PPP alkalmazása lehetővé teszi, hogy gyorsan sok autópályát építsünk, hiszen az autópálya-építés meglódult.

 

(21.50)

Lehet itt vitatkozni azon, hogy melyik kormányzat mennyit épített, de én nem akarok ebbe a vitába beszállni. A lényeg az, hogy gyorsulóban van. Nyilvánvalóan átnyúlnak ezek az építések, hiszen nagyon hosszú előkészítési idő után került építésre a sor, ami már látható. Úgy tűnik azonban, hogy begyorsult az autópálya-építés, és az, hogy a jelenlegi költségvetést csak kis mértékben terheli, és főleg az előkészítő munkák kapcsán, nagyon fontos dolog.

Lehet arról vitatkozni, hogy így drágább lesz az autópálya, tehát ha egészében megnézzük, húsz év alatt többet fogunk kifizetni. De elfelejtjük azt, hogy hihetetlenül sok hasznot vesztenénk el, ha nem csinálnánk ezt, ha most nem gyorsan csinálnánk. Ha ezt tettük volna, mondjuk, 15 évvel ezelőtt, és megépítjük a budapesti körgyűrűt vagy befejezzük az autópályákat, akkor előbbre volnánk, és a megnőtt termelési érték hozamából könnyebben ki tudnánk fizetni a részleteket.

Tehát úgy gondolom, hogy ez a kátyúból húzza ki az országot, és meggyorsítja a fejlődést, hiszen közismert, hogy az autópályák mellett 30-40 kilométeres sávban hihetetlenül megélénkül a fejlődés, és ezt megérdemli sok országrészünk, azon túlmenően, hogy tényleg egyenletesebbé, egyenszilárdságúvá teszi a gazdasági fejlődést.

A másik fölvethető kérdés az - és ez a minisztériumnak szól -, hogy miért csak az autópályákra írjuk elő a földmű 10 kilométeres szabályát. A Vásárhelyi-tervben más földművek, gátak építésénél miért nem lehet ezt alkalmazni? Ha ez racionális ebben az esetben, akkor térjünk vissza a régi módszerekhez. Az 1880-as években megalkotott szabadalmi törvényben volt egy nagyon érdekes paragrafus - ez a törvény annak idején Európában is releváns volt, tehát egy kitűnő törvény -, amely kimondta azt, hogy ha valamit száz évig nem használnak, valamilyen módszert, találmányt, akkor azt újból be lehet adni, és bárki kaphat rá szabadalmat. Ez egy hihetetlenül bölcs dolog volt. Hiszen itt sem történik más, mint hogy az, amit annak idején Vásárhelyiék csináltak, még az én gyerekkoromban is a kubikgödrökkel meg egyebekkel, hogy nem jutott eszükbe, hogy messziről hozzák az anyagokat - hatalmas anyagmennyiségekről volt szó -, hanem igyekeztek helyben mindent megoldani, ez most magasabb technológiai szinten, de ugyanolyan gazdaságosan újításnak számít.

Éppen ezért a Szabad Demokraták Szövetsége is és magam is a törvényjavaslat céljával is egyetértek, és azzal is, hogy ezt minél előbb hozzuk meg, és ezzel is segítsük elő a gyorsforgalmi autópályák építését. Köszönöm szépen.