DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ezen a késői órán a gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény 14338. számú módosításának egy eleméről szeretnék szólni.
(22.10)
Ez a célkitermelő helyek létesítésének környezetvédelmi hatásai és kérdései. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése során, mint az elhangzott, a szükséges töltéseknek és földműveknek igen nagy anyagigényük van. Az anyagigény kielégítésére a törvény úgy teremti meg a célkitermelő hely jogintézményét, hogy a felszín alatti vizet nem érintő - és ez a felszín alatti vizek védelme szempontjából igen fontos - homok, kavics és agyag kitermelésének kibányászását szolgálja a jogerős építési engedély szerinti nyomvonal bizonyos körzetében, jelen esetben 10-10 kilométeres, összesen 20 kilométeres sávjában.
Ezt azért tartom érdekesnek hangsúlyozni, hogy nem hosszában van 10 kilométerenként, hanem a pálya mentén, oldalirányban 10-10 kilométerre, tehát nem sűríti igazából az úgynevezett tájsebet, amire véleményem szerint nem szükségszerű, hogy létrejöjjön a tájseb, ugyanis az építtető kérelme mellékleteként egy részletes, komplex műveleti tervet kell hogy benyújtson az engedélyező Magyar Bányászati Hivatalhoz.
A komplex műveleti tervnek tartalmaznia kell a kitermelés hatását, a kitermelés helyszínére, továbbá azt is, hogy mit szükséges tenni a káros környezeti hatások megelőzése és ezek csökkentése érdekében. Az engedély alapjául szolgáló tervekben fel kell tüntetni a hatások megfigyelésének módját - tehát a későbbi hatások figyelését is -, a megfigyelést szolgáló létesítményeket és mérési helyeket, mérési módokat, a mérések működtetésének feltételeit, tehát ez felfogható egy hatásmonitoringnak is, amely kifejezetten előremutató az eddigi gyakorlathoz viszonyítva.
Biztosítani kell az eljárás során a földvédelem érdekében az eltávolított humuszréteg lerakását, félrerakását, ami felhasználható a későbbiekben, a tevékenységet követően a táj rehabilitációjára. Tehát nem egy természetrabló tevékenységről van szó, hanem a rehabilitációt is magába foglaló, előre engedélyezett tevékenységről.
A kitermelési tevékenység nem folytatható korlátlan mélységig. Ez maximum az utolsó 20 év átlagos talajvízszintjénél 1 méterrel magasabb talajvízszintig végezhető. Ennek célja a felszín alatti vizek védelme.
A vízbázisok védőterületén, védett természeti területeken nem engedélyezhető célkitermelő helyek létrehozása. Megfontolandó továbbá - erre vonatkozóan egy módosító javaslatot is beadtunk, ami a későbbiek során a részletes vitában még megtárgyalható -, hogy az 1996. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően az európai ökológiai hálózathoz csatlakozó hazai ökológiai hálózat területén, területein sem lenne indokolt célkitermelő hely létesítése. Ez egy olyan további természeti érdekeket szolgáló kiegészítése lenne a törvénynek, amely véleményünk szerint az egyébként pozitív környezetvédelmi hatásokat tovább erősíti.
Köszönöm figyelmüket.