PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét felélénkült a magyar gazdasággal kapcsolatos politikai vita az ellenzék részéről, aminek külön örülünk, mert ez azt jelenti, hogy gond van az ellenzéknél, mert látják, hogy jó irányba fejlődik az ország, stabil a magyar gazdaság helyzete (Derültség a Fidesz padsoraiból.), növekszik a versenyképesség; és ezzel együtt az ellenzék félelme is, hogy újból alulmaradnak a következő megmérettetés során. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Közbeszólás ugyanonnan: Így van!)

Mert milyen ellenzék az, amely tévhitekkel, rémhírekkel téveszti meg a közvéleményt, azt a látszatot kelti, hogy itt ma Magyarországon a siralom völgye van; az átlagember nem boldogul, a vállalkozások pedig életképtelenek. Azt próbálják az állampolgárok fejébe bepasszírozni, hogy az európai rangsorban minden tekintetben sereghajtók vagyunk. De ha már itt tartunk, megjegyzem, egyvalamiben biztos, hogy utolsók vagyunk, ez pedig a felelős ellenzéki politizálás.

Az már nem meglepő, hogy a magyar KSH adatait semmibe veszik, de ahogy az Eurostat legutolsó jelentését is kifogásolják, az már igencsak megdöbbentő. Ha csak az államháztartás 2004. évi hiányát nézzük, az EU átlaga mínusz 2,6 százalék, a magyarországi adat mínusz 4,5 százalék, akkor mögöttünk áll Lengyelország, Görögország. Vagy amikor a 2004. évi GDP-arányos államadósság drámai rémképét vetítik fel, az EU-átlag 63 százalék, Magyarország pedig 57 százalékon áll. Az ellenzék szerint tehát szégyellnünk kell, hogy ilyen gazdaságilag ellehetetlenült, lepukkadt csapatokat közelítünk meg, mint az EU sereghajtóinak számító Olaszország, Belgium, Németország, Franciaország vagy Ausztria.

Az ellenzék szerint komoly gond van a gazdaság tőkevonzó képességével is. Szerintük teljesen érthetetlen, hogy egy lepusztult gazdaságból ismét vonzó befektetési célpont lett. Magyarországra 3,2 milliárd euró működő tőke áramlott be, 2005-ben pedig további növekedés várható.

A befektetői bizalmat tükrözi, hogy a tőzsde egyre magasabbra értékeli a magyar vállalatokat, a BUX-index a Fidesz-kormányzás alatti 6-7 ezer pontról 17 ezer pontra szárnyalt. Komoly gondot okoz a parlamenti vita hangulatában a Gyurcsány-kormány azzal is, hogy az ellenzék által mind ez idáig leginkább hangoztatott mutató, az infláció - eléggé el nem ítélhető módon - februárra több mint 30 éves mélypontra, 3,2 százalékra csökkent.

A gazdaság sikerein fanyalgók szájából gyakran hangzik el újabban, hogy bár az Unió átlagánál gyorsabb a növekedésünk, de az újonnan csatlakozó országok között a sereghajtók között vagyunk. Ez az állítás nem csupán lebecsülése a magyar gazdaság, a magyar emberek teljesítményének, de egyúttal a gazdasági folyamatok mély meg nem értéséről, tudatos ártásról tanúskodik. Mert mi szégyellnivaló van a gazdaság 4 százalékos növekedési ütemén vagy az ipari termelés 8,3 százalékos növekedésén, vagy hogy a túl erős forint mellett is közel 16 százalékkal nőtt az export, 7,8 százalékkal emelkedett a beruházások volumene, ezen belül pedig 15,3 százalékkal a feldolgozóipari beruházásoké?

Ilyen adatok mellett nem csoda tehát, ha nem marad más az ellenzék számára, mint másokat hazugsággal vádolni, hamis adatokkal riogatni a közvéleményt, rémhíreket terjeszteni és mindenféle sületlenségeket dumálni. Mert duma az, amit önök versenyképesség címén beterjesztettek az Országgyűlés elé. A felelős ellenzéki magatartás legújabb gyöngyszeme e törvényjavaslat, amely 11, adózást érintő törvényt kíván módosítani, versenyképességi és szociális megfontolás címszó alatt. Az önök által beterjesztett javaslat komolytalanságát mutatja, hogy 2006-ban 998 milliárd forinttal csökkenne az államháztartás bevétele, amit természetesen még ötlet szintjén sem kívánnak pótolni.

Javaslom, mélyedjen el az ellenzék magában, és kezdje el végre a felzárkózást a felelős parlamenti politizálás rangsorában, mert ott bizony tényleg az utolsó helyet foglalják el.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)