DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Ön az imént említette, hogy rossz érzés keríti hatalmába. Ezt megértéssel hallgattam, és el is fogadom, mert ellenzékből nagyon nehéz bizonyos kérdéseket megítélni, és láthatóan nem is nagyon sikerült. (Derültség a Fidesz soraiban. - Arnóth Sándor: Szerényebben!) Ön azt fogalmazta meg, hogy milyen módon kellene eljárnia a kormánynak. Ebben én némi önkritikát is érzek, mert olyan dolgokat állított frakcióvezető-helyettes úr, hogy mit tettek önök kormányon, amit nem tettek, sőt annak épp az ellenkezőjét tették, például emelték a jövedéki adót, mi viszont nem emeltük. (Arnóth Sándor: Na! Na! Na!) Azt gondolom, ilyen alapon nem szerencsés megfogalmazni bizonyos kérdéseket.

Nézzük meg, hogy a gazdaság milyen állapotban van! Ön hivatkozott arra, hogy néhány gazdaságelemző intézet elkészítette a prognózisát. Ez igaz is, azonban ott van a csúsztatás, hogy ön volt szíves az egyik napilapot idézni, amely napilapot - hozzá kell tennem - mindenki csak a saját veszélyére olvashatja, mert az a napilap bizony nem megfelelően tárja olvasói elé a tényeket. Ha ön ebből idéz, akkor az ezt a veszélyt valóban magában hordozza.

Nagyon jellemző az, amit ön a munkanélküliség alakulásáról mondott, ugyanis a foglalkoztatottság 2002 óta nem csökkent, hanem nőtt; ma többen dolgoznak, mint 2002-ben. Ön mint közgazdász nagyon jól tudja, hogy 400 ezer munkahelyet teremteni nem azt jelenti, hogy 400 ezerrel több munkahely lesz az országban, hanem azt, hogy a gazdasági növekedéssel együtt új, modernebb, korszerűbb munkahelyek jönnek létre. Ezek szerencsére létre is jöttek. (Nagy zaj az ellenzéki oldalon.) Örülök, hogy ebben egyetértünk.