*

DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Napirend előtti felszólalásában felvetette azt a kérdést, hogy vajon mit jelent a kisebb, hatékonyabb állam, s különösen arra helyezte a hangsúlyt, hogyan valósítható ez meg. A kormány feltett szándéka az volt a tavalyi év során, hogy először az államszervezetnek azokhoz a strukturális elemeihez nyúl hozzá, amelyek az államapparátus kialakításának elveit és a különböző szervezeti egységek megteremtésének törvényi feltételeit teszik lehetővé.

A napirend előtti felszólalásában ön által említett közfeladatok áttekintése kérdéséről a kormány 2006 decemberében fogadta el azt a kormányhatározatot, amely alapján megindulhatott az a munka, amelynek célja, hogy az állam a megfelelő tevékenységeket optimális szinten és a leghatékonyabban végezze el. Mit jelent ez? Ennek érdekében a kormány rangsorolni fogja az állam által jelenleg ellátott feladatokat, mégpedig úgy, hogy a kulcsfontosságú feladatokra koncentrálva növelje ezek elvégzésének hatékonyságát. A közfeladatokat Magyarországon jelenleg jogszabályok határozzák meg, ezért természetesen abból kell kiindulni, hogy átnézzük a vonatkozó joganyagot, különös tekintettel a törvényekre, kormányrendeletekre, és megvizsgáljuk azt, hogy az ezekben szereplő úgynevezett közfeladatok közül melyek azok, amelyek kulcsfontosságúak, és továbbra is az állam által ellátandó feladatoknak minősülnek, illetőleg melyek azok a feladatok, amelyek ebbe a körbe nem tartoznak.

Ez utóbbi körben felvetődik, hogy ha az állam ezeket a feladatokat nem állami közfeladatként akarja ellátni, de a közfeladat jelleg van olyan súlyú, hogy mégiscsak valamiféle szervezett keretek között kell ezeket teljesíteni, akkor szóba jöhetnek azok a megoldások, amire frakcióvezető úr is utalt, például akár köztestületi vagy szakmai kamara formában, de természetesen szóba jöhet más funkcionális önkormányzati forma is, illetőleg lehetnek olyan közfeladatok, amelyeket a civil szférának lehet átengedni, és megfelelő állami támogatással, illetőleg ellenőrzéssel ezeket legalább olyan színvonalon el lehet látni, mintha ezeket a feladatokat az állam a saját szervezetrendszere útján teljesítené. Adott esetben természetesen az is előfordul, hogy ha bebizonyosodik, hogy egyes feladatok ellátása felesleges, akkor ezeket a közfeladatokat meg kell szüntetni.

Felszólalásában érintett egy másik kérdést is, ez pedig kifejezetten a kamarák helyzete. Azt gondolom, hogy a kormánynak feltett szándéka, hogy a közigazgatásban eddig is közreműködő kamarákra a továbbiakban is számítson, az azonban egy más kérdés, hogy vajon a kamarai szervezet feltétlenül indokolja-e a kényszertagságon alapuló működést. Vannak olyan kamarák, amelyeknél ez esetleg indokolt lehet, de előfordulhat olyan kamara is, hogy a kényszertagság fenntartása nem indokolt. Nyilván ezekről az egyes kamarák esetében, az egyes kamarák által ellátott feladatok során kell majd dönteni, arra tekintettel, hogy maga a közfeladat, amit a kamara ellát, feltételezi-e a kényszertagságot vagy sem.

Azt tudom ígérni, hogy a kormány ezt a felülvizsgálatot még ebben a félévben el kívánja végezni, és a törvényalkotást igénylő elemek be fognak épülni a 2007. évi őszi törvényalkotási programba.