DR. KONDOROSI FERENC, igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Igen, elnök úr. Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! A kormány nevében - és nem úgy, mint egykori színházi statiszta - a következőket tudom válaszolni.

2006. november 30-án Hiller István miniszter úr elsősorban a színházak igazgatóit hívta meg egy megbeszélésre, de meghívást kapott valamennyi tárcaszínház, önkormányzati kő- és bábszínház, hivatásos szabadtéri színház igazgatója, valamint a legjelentősebb független színházi műhelyek vezetői.

A színházi szakmai szervezetek közül a megbeszélésen képviseltette magát a Maszk Országos Színészegyesület, a Szabadtéri Színházak Szövetsége, az Alternatív és Független Színházak Szövetsége, a Magyar Bábművész Testület, és hosszan sorolhatnám: a Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központja, a Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Színházak Szövetségének Magyar Központja, a Magyar Játékszíni Társaság, a Páholy Színházi Alapítvány, a Magyar Színházi Portál; meghívást kapott a színházi szakma legjelentősebb háttérintézménye, a Színháztörténeti Múzeum és Intézet, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem is.

A megbeszélésen, majd ezt követően a sajtó nyilvánossága előtt is elhangzott felhívás nyomán valamennyi szakmai szervezetnek és szakembernek lehetősége volt arra, hogy a színházi életet érintő elképzeléseit eljuttassa a szaktárcához. Ezzel a lehetőséggel számos szervezet és magánszemély élt. A Magyar Színházi Társaság benyújtott munkaanyagot, 6 munkacsoportban több mint 30, a terület minden szegmensét képviselő közismert színházi szakember bevonásával készített anyagot; elküldte javaslatát az Alternatív és Független Színházak Szövetsége, a befogadó színházak társulásával, Gáspár Máté, a Krétakör Színház vezetője, a Szabadtéri Színházak Szövetsége, a Káva Kulturális Műhely, a Kerekasztal Színházi Társulás, a Drámaírói Kerekasztal, Székhelyi József, a Szegedi Nemzeti Színház igazgató-főrendezője és a Színházi Dolgozók Szakszervezete, valamint sokan mások.

A beérkezett javaslatokat a tárca összesítette, és azokat vitaindító anyagnak tekinti, amelyek az előkészítés során további pontokkal bővíthetők. A színházi terület szabályozását érintő törvényi koncepció elkészítésére a kulturális szakállamtitkár munkabizottságot kért fel, amely ezen a héten kezdi meg munkáját. A színházszakmai szervezetek képviselői mellett a bizottság munkájában szakértőként részt vesz a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének képviselője is.

A kormány elé történő benyújtás és elfogadás után következik a törvény normaszövegének megalkotása. Ebben a munkafolyamatban kerül sor az egyes kérdések részletes szakmai megfogalmazására, ami a szakmai partnerekkel történő folyamatos egyeztetéssel történik, tehát ismét lehetőség nyílik a véleményalkotásra azoknak is, akik az előkészítő munkában eddig nem vettek részt. A szakmai egyeztetéseket követően az államigazgatási egyeztetések is lehetőséget adnak a vélemények megfogalmazására, mivel azokat hivatalból is megkapják a szakmai szervezetek, és azokat a tárca a honlapján közzéteszi.

A törvény normaszövegének államigazgatási egyeztetésre küldendő változata ez év őszére készül el. A törvény a színházban dolgozó valamennyi munkavállalót érinteni fogja, így a táncművészeket, énekeseket, zenészeket is.

Remélem, fentiek meggyőzték a képviselő urat arról, hogy nincsenek kiváltságos és mellőzött szervezetek, és a színházi törvény megalkotását valóban széles körű, össztársadalmi, nemzeti ügynek tekinti a tárca.

Köszönöm.