*

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Folytatva a gondolatmenetet, sajátos problémára mutatott rá az alkotmányügyi bizottságban Répássy Róbert képviselőtársam, amikor felhívta a figyelmet arra, hogy zsidó származású honfitársaink a nemzeti és etnikai kisebbségről szóló törvény értelmében nem tekinthetők nemzeti vagy etnikai kisebbségnek, így az értelmező rendelkezés számukra nem biztosít védelmet. A kormány képviselőjének erre adott válasza, miszerint az előttünk fekvő törvényjavaslat a nemzeti és etnikai kisebbség fogalmát nem közjogi értelemben használja, nyilvánvalóan elfogadhatatlan. A törvény alkalmazása során nem lehet majd azt mondani, hogy a törvényben használt és a magyar jogrendben jogilag definiált fogalom nem érvényes, hanem ehelyett más, nem definiált értelmet kell tulajdonítani a jogilag egzakt módon meghatározott fogalomnak. Ebben az esetben ugyanis a nemzeti és etnikai kisebbség fogalma értelmezhetetlenné válik. A jogbiztonsággal és a jogállamisággal ez sem egyeztethető össze.

Vitathatónak tartjuk a felperesi legitimáció rendezését is. Bár valóban méltányolandó szempont a személyhez fűződő jogaiban sérelmet szenvedett személyeknek a gyalázkodókkal szembeni igényérvényesítés során történő kímélete, de a javaslat, lévén, hogy a sértetti kör nagy számú emberből állhat, a többszörös vagy akár a sokszoros perlés lehetőségét nem zárja ki, ami nyilvánvalóan nem cél. Ettől függetlenül is, a konstrukció általunk bírált egyéb hibáiból önmagából is következően az előttünk fekvő rendezés perek sorozatát generálná, nagyrészt olyan sérelmek alapján, amelyek bírói közbeavatkozást valójában nem kívánnának. A társadalmi közérzet ettől nem jobb, inkább rosszabb lenne, miközben a bíróságok munkaterhei értelmetlenül megnövekednének.

Kérdés, hogy eljutunk-e idáig. A törvényjavaslat ugyanis meggyőződésünk szerint az előadottak okán nem fogja kiállni az alkotmányosság vizsgáját, amire előbb-utóbb, vagy előzetes normakontroll, vagy ennek hiányában utólagos normakontroll keretében nyilvánvalóan sor kerül.