ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Szanyi képviselőtársam, ha most az ön logikáját próbálom követni, akkor erre a törvényre sem lenne szükség. Hogyan fogalmazunk? A tőke szabad áramlása. A MOL bajba került. (Dr. Szanyi Tibor: Mibe? Mi a baj?) Elnézést, miről szól a törvény? Nincs különösebb baj, képviselőtársam. A MOL bajba került, abban a pillanatban miniszterelnök úr is, Kóka miniszter úr is ki bírta jelenteni, hogy Magyarországon igenis meg kell fogalmazni a stratégiai ágazatokat. Elnézést, képviselőtársam, az, hogy most a MOL-lal kapcsolatban hozunk egy olyan törvényt, amely megpróbálja stabilizálni és biztosítani azt, hogy kevésbé tudjanak máshonnan hozzájutni, pontosan azzal kapcsolatosan próbáltam meg kihangsúlyozni, hogy a víz még a miénk, képviselőtársam. És Fónagy János úr is ezt próbálta meg kihangsúlyozni, hogy a víz még a miénk. (Dr. Szanyi Tibor: De ez nem a vízről szól.)

Ugyan a privatizációs csomagban az eladásra szánt ágazatok között van a regionális vízművek értékesítése, képviselőtársam, alkossunk arra is törvényt. Itt a módosító indítványunkkal fel szerettük volna hívni a figyelmet arra, amit idáig elhibáztunk. Hiszen a MOL esetében is hibát követtünk el, nem véletlenül jutott abba az állapotba, hogy esetleg külföldi felvásárlási láz indul meg vele szemben, akkor a kormányfő kiáll, hogy igen, majd mi megvédjük. Alkotunk egy olyan törvényt, amellyel biztosítani fogjuk azt, hogy kevésbé lehessen hozzáférni.

Képviselőtársam, ha ön is megnézi az Európai Unión belül a tőke szabad áramlását, akár a francia vagy a német tulajdoni hányadok nagyságrendjét a stratégiai ágazatokban, akkor ön is tisztában van azzal, hogy minden nemzet a saját maga részéről saját maga javára bizonyos törvényeket alkot annak érdekében, hogy lehetőleg a természeti kincseit, stratégiai ágazatait valamilyen oknál fogva megvédje. Ebben voltunk idáig bugyuták, képviselőtársam.