*

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy felidézzem: 1991-ben az ENSZ kezdeményezésére rendezték meg először az idősek világnapját. Azóta minden év október 1-jén megemlékezünk a Föld mintegy 600-700 millió lakosáról. Az akció célja az, hogy ráirányítsa a figyelmet az idős emberek problémáira, egyben felkeltse az érdeklődést a szépkorúak saját kezdeményezésére, a méltósággal és diszkrét érettséggel teli évek megteremtésének a lehetőségeire.

Magyarországon a lakosság több mint harmada ötven, ötöde pedig hatvan éven felüli. A nemek eloszlása a hatvanon felüli korosztályban egyenetlen, közel kétharmaduk, pontosan 61 százalékuk nő. Az előző népszámláláshoz képest jelentősen csökkent a többgenerációs családok száma, az idős emberek többsége egyedül vagy másik időssel él együtt. Az is érdekes adat, hogy az idős, vagyis a hatvanöt éven felüli korosztályon belül a nyolcvan éven felüliek aránya csaknem duplájára nőtt az elmúlt fél évszázad alatt. Tehát a hatvan éven túliak 21,4 százaléka 2005-ben már betöltötte a nyolcvanadikat. Agg emberek élnek közöttünk, ezt megértéssel és tisztelettel kell elfogadnunk.

Még egy utolsó számsort engedjenek meg egy kicsit rólunk, férfiakról. Ezt talán megbocsátják nekünk az ellenkező nem képviselői, hiszen számukra kedvező, részünkre viszont sajnálatos adatokról van szó. Rögzíthető, hogy míg a férfiak és a nők életciklusában a tanulással töltött időszak egyaránt 30 százalékot tesz ki, a férfiak életük 52, míg a nők csak 43 százalékát töltik munkával. Ennek következtében a férfiak életének nyugdíjban töltött ideje élettartamuk 18 százaléka, a nőké viszont 26 százalék. Ez a szám is erősíti: a nőknek jelentősen több idejük marad a családra, és ez szép és megnyugtató tény, ezzel érdemes számolni, nem bántva természetesen az egyenjogúság gondolatkörét.

Hazánkban több szinten változott az idősebb generációk életminősége, jövedelmi helyzete és társadalmi integrációja. Sajnos a nagy ellátórendszerek jelenleg, mondhatni, folyamatosan zajló reformja nem biztosítja az igazságos hozzáférést mindenki számára, így nő annak lehetősége, hogy az egyedül élő idős ember magára maradjon nehéz helyzetével, vagy sokkal rosszabb ellátást kapjon, mint nagyvárosi kortársa.

A Magyar Demokrata Fórum rendszeresen felhívja a figyelmet idős embertársaink megoldandó nehézségeire. Már 2006-ban a választási programunkban is leírtuk: a Magyar Demokrata Fórum korszerű konzervatív politikája tartózkodik a nyugdíjasoknak szóló felelőtlen és populista ígéretektől. Ezzel szemben több javaslatot tettünk. Úgy gondoljuk, igazságos és méltó lenne, ha nevezzük így, kegyeleti járandóság bevezetése alapján a házas- vagy élettársát elvesztő nyugdíjas egyhavi átlagnyugdíjban részesülne. Kezdeményeztük azt is, hogy egyfajta tiszteletdíjként minden hatvanöt év feletti szülő gyermekenként 3-3 százalékos nyugdíjemelést kapjon, nyilvánvalóan egy folyamatosan bevezetett forgatókönyv alapján.

Az idősek világnapja alkalmából azonban hangsúlyozni szeretném, és talán éppen ez a rendezvény fő célja is, hogy nem csak az anyagi nehézségek jelentik a problémát 60 év felett. Sokkal nagyobb kihívás éltesebb embertársaink számára, hogy új életcélokat találjanak a munka világából kilépve, megőrizzék önállóságukat, szellemi és fizikai teljesítőkedvüket, ehhez pedig segítséget kell nyújtanunk nekünk, politikusoknak is, olyan szabályozásokkal és támogatásokkal, amelyek az idősek aktív életvitelét helyezik előtérbe.

Itt kell például kiemelnem szűkebb szakterületem egyik kezdeményezését, az unoka-nagyszülő informatikai versenyprogramot. A már többször megrendezett versengésben különböző generációk tehetik össze tudásukat egy közös alkotás érdekében. Úgy gondolom, sok ilyen életkoron átívelő tartalmas rendezvényre lenne szükség.

Végezetül hadd idézzem a 2001-ben elfogadott idősügyi chartát, az első bekezdése így hangzik: "Az idős személyek teljes értékű polgárai az országnak. Szellemi, kulturális, szociális, gazdasági téren nyújtott hozzájárulásuk, családjaikat segítő tevékenységük érték a társadalom számára." Azt hiszem, ezekkel a szavakkal ma is egyetérthetünk, sőt az idősek világnapján meg is erősíthetjük ezeket a mondatokat.

A charta megállapításai azonban csak üres szavak maradnak, ha nem teszünk meg mindent, sokkal többet a jelenleginél az idős polgárok érdekérvényesítése érdekében, ha nem támogatjuk civil szerveződéseiket, szociális védelmük kiépítését.