*

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon szemléletes volt az az adatsor, amit volt kedves ismertetni itt az Országgyűlés előtt. Akkor én ezt továbbfolytatnám, mert egyrészről érdekel is a téma, és magam is részt vettem abban a kis csoportban, amelyik végezte ezeket a közös gondolkodásokat és előreszámításokat.

Emlékeznek, képviselőtársaim, hogy 1990 volt a rendszerváltás éve, nem volt ez olyan régen, tehát ha egy ilyen idősstratégiában gondolkodunk, tíz-húsz év szinte evidencia. 1990-ben a 60 éven felüliek száma és a 14 éven aluliak száma ugyanannyi volt, néhány ezer fős eltérés volt közte, azt is mondhatnánk, hogy gyakorlatilag egyensúlyban volt a magyar társadalom, mert ha a 60 évhez hozzászámítjuk a 14 évet, körülbelül ez volt az az életkor, amit belőhetett magának a rendszerváltás évében egy idős ember.

2010-ben - ez itt van holnapután -, kedves képviselőtársaim, el kell mondanom, hogy a 60 éven felüliek lényegesen többen lesznek, mint a 14 éven aluliak. Világosan látszik, hogy jelenleg a 0-4 és az 5-9 éves két korcsoportban összesen 960 ezer gyermek van, miközben mondjuk, a 34-35-39 éves korcsoportban pedig 1,6 millió ember van. Hogyha az egészet előrevetítjük húsz évvel, ez azt jelenti, hogy az a középkorosztály vonul bele a nyugdíjrendszerbe, és helyére lép az a gyermekkorosztály, amelyik most még csak 960 ezer fős. Tehát világos a képlet: 1 millió 600 ezer ember megy be a nyugdíjrendszerbe, de a helyükre még 1 millió sem lép. Tehát az az elem, amit a képviselő úr említett volt, bizony nagyon fajsúlyos elem.

Azt gondolom, egy idősstratégiában vagy nyugdíjstratégiában három elemet mindenképpen meg kell fogalmazni: egyrészről, hogy fenntartható rendszert működtessünk a nyugdíjrendszert illetően; a másik nagyon fontos, hogy rugalmas legyen ez a rendszer, hogy az újra és újra jövő kihívásokra jó válaszokat tudjon találni, és finanszírozható legyen ez a rendszer. Azt is mondhatnám, hogy ez a suszterszék nyugdíjügyben: fenntarthatóság, rugalmasság és finanszírozhatóság. Ha ennek bármelyik eleme hiányzik, akkor ott nagy problémák tudnak lenni.

Kedves Képviselőtársam! Folytatom tovább: 2020-ra már a 65 éven felüliek is többen lesznek, mint a 14 éven aluliak, 2025-ben - azért tettem közbe ezt a számítást, mert én akkor szeretnék nyugdíjba menni - már a 65 éven felüliek is többen lesznek, mint a 19 éven aluliak. 2030-ban - az itt ülők mindegyike még élni fog - a 70 éven felüliek is többen lesznek, mint a 19 éven aluliak, 2040-ben már a 75 éven felüliek is többen lesznek, mint a 19 éven aluliak, és 2050-ig tervezzük mi ezt a nyugdíjstratégiánkat; általában ötven évre szoktunk egy nyugdíjstratégiát tervezni.

Kedves Képviselőtársaim! A 75 éven felüliek többen lesznek, mint a 24 éven aluliak. Na, ez az igazi kihívás! Ennek a három elvnek, amelyeket az előbb mondtam, a rugalmasság, a finanszírozhatóság és a fenntarthatóság minden egyes elemének meg kell lennie ebben a rendszerben.

Azt gondolom, a finanszírozhatóságra egy picivel több szót is kell ejtenünk vagy szánnunk, mint amit most elmondtam. Azok a sirámok, amelyek arról szólnak, hogy nem tartható fenn a nyugdíjrendszer, miből lesz nekünk nyugdíjunk, ki fogja a nyugdíjunkat fizetni, szeretném megnyugtatni a magyar társadalmat: köszöni szépen, a magyar nyugdíjrendszer jó bőrben van; köszönjük szépen, nem fog összeomlani a nyugdíjrendszer sem jövőre, sem tíz év múlva, sem húsz év múlva. Ha megfelelő foglalkoztatáspolitikát tudunk mellé tenni, akkor lesz annyi adófizető és lesz annyi járulékfizető, hogy ebből a járulék- és adóbevételből fogjuk tudni finanszírozni tíz év múlva, húsz év múlva, harminc év múlva is (Kontur Pál jelzésére:), és ha a kedves képviselőtársam a vállalkozásával ehhez még aktívan hozzá is járul, akkor meg pláne.

Hogyha ezt végiggondoljuk, azt gondolom, a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetése méltó elismerése volt annak az életútnak, amit egy idős ember maga mögött tudhat. Azt is gondolom, hogy a méltányossági nyugdíj-megállapítás intézménye és a méltányosságból történő nyugdíjemelés intézménye azoknak segítség, akik esetleg nem szereztek elegendő szolgálati időt, vagy alacsony járulékbefizetőként alacsony nyugdíjra jogosultak, és természetesen fenn kívánjuk tartani a 65 éven felüliek utazási kedvezményét.

Az idősek társadalma pontosan tudja, hogy számíthat a szocialista kormányra, Gyurcsány Ferencre és Korózs Lajosra is. (Derültség a Fidesz padsoraiban.)