*

DR. BALSAI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A jogszabály-alkotási jelenlegi kormányzati munkára talán minden kommentár nélkül jellemző az a tény, hogy miközben tudomásom szerint két darab új Btk.-koncepció is létezik a minisztériumban - az egyiket Györgyi Kálmán, a másikat Gönczöl Katalin jegyzi -, aközben valamilyen szükséggel, kényszerrel indokolva ma egymás után két, a kormány által egyforma jelentőségűnek tartott Btk.-módosítást is tartalmazó ügyet tárgyalunk. Minden kritika és minden él nélkül mondom, hogy ez nem lehet követendő példa. Vagy van koncepciója a mindenkori magyar kormánynak a büntetőjog-alkotás tekintetében, vagy nincs. Most ez utóbbi esettel állunk szemben, amikor nincs valami, és egymástól függetlenül dolgoznak különböző szakmai vagy kormányzati műhelyek, és aztán elébünk kerülnek ezek a darabok. Itt elhangzott - bár az imént Bárándy Gergely vitatta ennek az álláspontunknak a helyességét, technikainak minősítve a kifogásainkat -, hogy miért nem fogjuk elfogadni ezt a módosítást, ha ez így marad.

Tisztelt Országgyűlés! Azoknak a kedvéért mondom, akik nézik ezt a közvetítést, hogy a magyar alkotmány érvényben van, és a magyar alkotmány a házasságot mint különnemű emberek kapcsolatát, ezen keresztül a családot is különleges védelemben részesíti. Ezt az alapvető jogot, alkotmányos jogot és előírást sértette meg súlyos mértékben egy évvel ezelőtt a Magyar Országgyűlés, amikor elfogadott egy olyan törvényt, amely ezzel egy tekintet alá helyezte a különneműség követelményétől eltekintve az egyneműek élettársi kapcsolatát, és ezen keresztül a különböző jogágakban, mindenekelőtt a polgári törvénykönyvben - de a most előttünk lévő büntető törvénykönyvben is - levonja ennek a konzekvenciáit.

Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány rendelkezése világos. Szentül meg vagyok arról győződve képviselőtársaimmal együtt, hogy az Alkotmánybíróság tagjai is ezt a világos rendelkezést ismerik; ha nem ismerik, el fogják olvasni. Tehát annak a panasznak, amellyel kapcsolatban már nyilván előttem is szóltak és utánam is fognak szólni, ennek kapcsán várható döntésre kerül sor, csakúgy, mint a polgári törvénykönyv elkezdett tárgyalását illetően, nyilvánvalóak lesznek a következményei.

Minek tárgyalunk egy olyan törvényjavaslatot, amelynek akár csak egy része is nemcsak alkotmánysértő, hanem az alkotmánysértés megállapítására irányuló illetékes beadvány elbírálását előzi meg? Olyan sok - kérdezem én az előterjesztőtől költői kérdésként -, olyan sok a tartós élettársi kapcsolatban állók között a többes élettársi kapcsolatra, úgynevezett bigámiára utaló jelenség? Valóban olyan sok? Ez indokolná azt, hogy itt most a Btk.-t standa pityere módosítsuk ennek kapcsán, és egy alkotmánysértést ide is beiktassunk? Azt hiszem, hogy nincs ilyen tényállás a gyakorlati életben, a bűnüldöző hatóságok vagy az igazságszolgáltatás egyéb szereplői között ez nem jelenthet problémát.

Azért tartom ezt szükségesnek mondani, mert nap mint nap találkozunk azzal a kodifikációs technikával, a kormánynak azzal a politikájával, hogy akar tulajdonképpen indokolt dolgokat is szabályozni, ehhez nem lenne nehéz megszerezni az úgynevezett ellenzék támogatását akár szakmai, akár politikai értelemben, de ott van valami, ami ezt egyszerűen nem teszi lehetővé. Már itt elhangzott a Ptk. vitája során, majd még el fog hangzani, meg az előző törvény kapcsán, meg a jelenlegi kapcsán is, hogy melyek azok a kardinális kifogások, amelyek nem technikai kifogások.

Szeretném Bárándy képviselő úr figyelmét arra ismételten felhívni, hogy ha elkövet egy kormány egy alkotmánysértést, akkor az alkotmánysértés összes konzekvenciája is alkotmánysértő, nem pedig technikai probléma. (Dr. Bárándy Gergely: Nincs még alkotmánysértés.)

Ami az előző gondolathoz tartozik még. Tehát például az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtása szabályainak a jelenlegi, tehát az újonnan szabályozni kívánt módjával akár egyet is érthetnénk. Ugyanez a helyzet az összbüntetésbe foglalással kapcsolatos új szabályozással.

Már megoszlik a véleményünk - és megmondom őszintén, nem tudok még egységes álláspontot a frakciónk nevében kifejteni - az elítéltek nyilatkozattételi jogával kapcsolatban. Igaz ugyan, hogy vannak jogvédő szervezetek, mi is ismerjük az álláspontjukat, még nem értékeltük eléggé, meg van az Alkotmánybíróságnak hasonló ügyekre vonatkozó döntése, mégis azt kell mondanom, hogy ahogy mondani szokták, ingadozik az álláspontunk ennek a támogatása kapcsán. Mindez persze akadémikus, mert a törvényjavaslatot, ha így marad, egészében el fogjuk utasítani, de ezt arra mondom, hogy ez a kérdés nálunk sem teljesen kristálytiszta véleménnyel találkozott.

A jogszabály-alkotási színvonalra vagy annak hiányára utal egyébként a szerzői és az úgynevezett szomszéd jogok megsértése kapcsán jelenleg szabályozás tárgyát képező rendelkezés az új Btk.-novellában. Mint az kiderül a javaslatból és a korábbi jogalkotásból is, ezt a tényállást még csak egy éve, alig több mint egy éve módosította az Országgyűlés a szerzői joggal kapcsolatban. Ez az újabb módosítás az ismereteink és az indokolás szerint abban foglalható össze, mármint az indoka, hogy a vádhatóság szerint a tényállás nem volt alkalmas arra, hogy a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott díjigénnyel kapcsolatos jogsértés elleni fellépés alapjául szolgáljon. Ezt nagyon röviden is meg lehet fogalmazni, magyarán mondva a kormány tavaly egy szakmailag rossz és végrehajtásra nem alkalmas törvénnyel rukkolt elő, amely nem volt alkalmazható a gyakorlatban. Ez a helyzet.

Összegezve a viszonylag nem hosszú, de mégis jelentős Btk.-módosítás kapcsán a frakciónk álláspontját, úgy, ahogy azt már a bizottságban is elmondtuk, jelenlegi formájában nem tudjuk támogatni.