*

A társiskola-koncepció, akármit ír le koncepcionálisan a kormányprogram, éppen hogy az iskolák megszüntetését célozza, az alsó tagozatokét. Mondom még egyszer: ha a fő település önkormányzatát megszorítják, az a társiskolát a társtelepülésen fogja megszüntetni. Persze utána Hiller miniszter úr felemelheti a kezét, és azt mondja: én egyetlen iskolát sem zártam be; ne vicceljenek, az önkormányzat volt az, amelyik bezárta, az a mocskos önkormányzat, a fő település önkormányzata, mert nem tud mit tenni a szerencsétlen.

Tehát lehet szép elveket leírni a kormányprogramban, ebben tényleg nagyon komoly teljesítményeket ért el a kormány, de az intézkedések meg pont ellenkezőleg hatnak.

A képviselő úr is azt mondta, hogy sorban szűnnek meg az iskolák. (Tatai-Tóth András: Elfogy a gyerek!) De mitől fogy? A szabályozás ebben nem segíti őket, hogy ezek az intézmények felszámolódjanak? (Dr. Kelemen András: Rákényszerítik őket!) Az elveket meg lehet szépen fogalmazni, ezt lehet kommunikálni is, de a tények és az intézkedések pedig mást mutatnak. Igaz, hogy ezt a felelősséget a kormány láthatóan rá akarja az önkormányzatokra tolni, és rájuk akarja bízni, hogy ti számoljátok fel azt a társtelepülésen lévő iskolát, és utána engem e tekintetben semmiféle vád nem érhet, mert nem én számoltam fel, nem személy szerint Hiller István miniszter úr döntötte el, hogy az a társiskola meg fog szűnni, hanem a fő település önkormányzata döntötte el (Ékes József: Meg a társulás.), meg a társulás döntötte el, ahogyan Ékes képviselő úr mondja.

Tehát ez egy álszent álláspont, amikor deklarálok valamit, azután a kormány pedig rábízza a végrehajtást egy egészen más irányban az önkormányzatokra vagy a társulásokra, mert kényszerhelyzetbe kerülnek, kedves Tatai-Tóth András, és nincs más megoldásuk, mint hogy bezárják az iskolákat, még akkor is, hogyha a kormányprogram ezt gyönyörűen megfogalmazza, hogy arra törekszünk, hogy őrizzük meg ezeket az iskolákat.