*

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kicsit furcsán érzem magamat, hogy ilyen vehemens vita után szót kapok, különösen azért, mert a téma, amit kitűztem magam elé, az, hogy a Külügyminisztérium fejezetéről, a Külügyminisztérium 2007. évi zárszámadásáról beszéljek. Mégis, talán a két probléma nem áll egymástól messze.

Egyrészt azért, mert amit itt hallottunk, elsősorban a kistelepülések, a különböző oktatásügyi, egészségügyi problémák, a működtetés, egyáltalán az, hogy működtetni ezeket az intézményeket és struktúrákat, ez a nagy kihívás, illetve ezt látjuk, hogy a 2007. évi költségvetésben ezek nem valósultak meg igazándiból.

Ezzel szembeállítva viszont van egy érdekessége a költségvetésnek. Ha megnézzük a minisztériumokat vagy megnézzük a Külügyminisztériumot, ami azért jó példa talán, mert egy működési költségvetés: a Külügyminisztérium az a fejezet, ahol tulajdonképpen a működésen túl nincsen semmiféle olyan fejlesztési vagy egyáltalán olyan többletlehetőség, amellyel a minisztériumnak gazdálkodnia kell.

Arra a problémára hívtam fel a figyelmet már az akkori költségvetés vitája során is, hogy talán ez az egyik legnagyobb problémája azoknak a kérdéseknek, amelyek az előző időszakban szerepeltek, hogy folyamatosan az egyik oldalon alul van tervezve a költségvetésben a működésre szánt támogatási rendszer, és eközben, ahol lehet, ahol esetleg az érdekek úgy kívánják, ott egy kicsit módosítgatunk rajta az év folyamán. Ez körülbelül így működött a Külügyminisztériumnál is. Már akkor jeleztük, a működés szélére sodródik a Külügyminisztérium, hogyha azokat a számokat tartja meg 2006-ban vagy 2007-ben, és talán a 2008. év is ilyen, mint amelyeket kitűzött tervezetben vagy előirányzataiban a kormány. Ehhez képest a Külügyminisztérium, hangsúlyozom, az előzőekben elhangzott nagy problémákhoz képest talán szerencsés helyzetben van, de ha a 2007. év végére megnézzük a teljesítési oldalt, akkor mintegy 20 százalékos növekménnyel találkoztunk. Milyen szép is lenne, ha ugyanezt elmondhatnánk a különböző területekre is, amelyekről az előző fél órában, órában, két órában egymással vitatkoztak képviselőtársaink!

De itt mégis azt kell felvetni, hogy ha az egyik oldalon alul van tervezve, mégis látható, mivel ez egy működési költségvetés, arról szól a teljesítés, hogy ennek az intézménynek, adott esetben a Külügyminisztériumnak működnie kell. Tehát már gond van a 2007. évi költségvetéssel ott is, hogy hogyan tervezték meg. Ugye, ráfogta a kormány a konvergenciaprogramot, és ennek kapcsán meghúzott számokat, de év közben rá kellett döbbenni, hogy így nem működik jól a rendszer, nem lehet működtetni rendesen adott esetben egy minisztériumot sem, és itt-ott hozzá kellett tenni pénzeket, vagy fel kellett szabadítani a tartalékalapokat úgy, hogy adott esetben a minisztérium ezt elkölthesse végül is nagyjából arra, hogy működni tudjon.

Tehát a probléma itt a költségvetésnél talán az - és ez a Külügyminisztérium költségvetésében is látszik -, hogy folyamatosan van egy tervezési, takarékossági, kommunikációs gondolkodásmód, és akkor az év végére a teljesítés pedig teljesen másképp alakul, és nincsenek meg azok az egyensúlyok, ami adott esetben az egész országban a költségvetésben egy fontos szempont kell hogy legyen.

Csak néhány számot mondanék, hogy például a Külügyminisztériumon belül milyen volt a növekedés, hiszen a 2007-es költségvetési törvény értelmében az előirányzat 48,3 milliárd volt. Ehhez képest a teljesítés végül is 56,7 milliárd, mintegy 20 százalékos növekedés volt a teljesítésben. És ebben sajnálatosan olyan jelenségek is benne voltak, hogy adott esetben az előző évről kellett különböző pénzeket átcsoportosítani, hiszen az egyik növekmény arról szól, hogy Magyarországnak a különböző nemzetközi szervezetekbe való tagdíjbefizetése mértéke - elnézést, nézem a számot - mintegy két és félszeresével növekedett, ami azt jelenti, vagy az volt, hogy nem voltak kifizetve a tagdíjak, vagy pedig a tartalékalapot képezték, és akkor gyorsan januárban kifizették, és akkor valahol ez megjelent tulajdonképpen a zárszámadásban.

Tehát tulajdonképpen a gazdálkodásnak vagy a költségvetésnek, a 2007-es költségvetésnek talán a legnagyobb hibája, hogy egy program, egy elképzelés miatt, amelyet tudomásul vett az Európai Bizottság, egy program miatt a számokkal való játék alakult ki, és nagyon érdekes, hogy ehhez képest viszont azok az intézmények, amelyeknek sikere volt vagy szerencséje volt, többlettámogatásban, illetve nagyobb támogatásban részesültek. Azt már el sem mondom, hogy például a kormányfői protokoll az év folyamán mintegy 2,5-szeresére nőtt, de nem is ez a lényeg benne, hogy 190 millióról 495 millióra, tehát közel 500 millióra növekedett.

Tehát úgy gondolom, hogy ezzel a költségvetéssel, a 2007-es költségvetéssel, ahogy már a tervezésnél is elmondtuk, hogy nagyon nagy gondok lesznek vele, itt a zárszámadás is azt bizonyítja, hogy egyrészt olyan terheket rótt az országra, másrészt a működésben, a tervezésben olyan problémákat jelentett, amelyek alapján ezt a zárszámadást a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részéről nem tudjuk támogatni, és ennek a legfőbb oka talán az, hogy ha ez a fajta logika, ez a gondolkodásmód marad a következő időszak költségvetésére vagy költségvetéseire, akkor megint azzal fogunk találkozni, hogy alultervezik, majd valahol kipótolgatják, ahol éppen szükséges és be kell a foltokat ragasztani, illetve be kell varrogatni, és akkor majd csak lesz valahogy a következő években.