*

DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság május 19-ei ülésén megtárgyalta az előttünk fekvő emléktörvényt, és azt 17 igen szavazattal tárgysorozatba vételre javasolta, valamint általános vitára alkalmas törvényjavaslatként támogatta. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.)

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat egy emléktörvény. Ahogy az már el is hangzott, korábban többször került már sor hasonló jellegű emléktörvény elfogadására, tárgyalására itt, a Parlament falai között. Mint minden emléktörvény, ez is politikai emelkedettséget igényel tőlünk, országgyűlési képviselőktől.

Az alkotmányügyi bizottság többségének álláspontja szerint természetes, hogy az Országgyűlés foglalkozzon a trianoni békediktátum 90. évfordulójával. Az emléktörvényből egyértelműen látszik, azon túl, hogy történelmi tényeket rögzít, üzenettel bír a jövőre vonatkozóan is. Így van jól egy emléktörvény esetében.

Az emléktörvény egyértelműen mutatja, hogy a XXI. században mire kötelez bennünket az a 90 év, amelyet magunk mögött hagytunk. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételnek gondoljuk ezt a 90 évet, ezért - álláspontunk szerint - a nemzeti sorstragédiáinkból erőt kell merítenünk. Nekünk ma az a feladatunk, kötelességünk, hogy a XXI. században a nemzeti összetartozás jegyében éljünk, cselekedjünk, dolgozzunk itt, az Országgyűlés falai között. Erről szól a nemzeti összetartozás napja és az előttünk fekvő emléktörvény is.

Azt hiszem, tisztelt képviselőtársaim, mindegyikünk nevében mondhatom, hogy nagy megtiszteltetés e Parlament falai között olyan törvényeket, törvényjavaslatokat tárgyalni, mint amilyen a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat, s mint amilyen ez a mostani emléktörvény. Nagyon szépen köszönöm, hogy itt lehetek, és köszönöm szépen, hogy ezeket a szavakat elmondhattam.