DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megmondom önöknek őszintén, hogy tegnap este, inkább talán már az éjjeli órákban és ma reggel, úgy érzem, elindult valami, ami a nemzeti önbecsülésünket ismételten erősíti és életre kelti, mint amikor a kómában lévő beteg lassan ismét megmozdul, életjeleket kezd mutatni. Én azt hiszem, hogy megmozdult valami. Igen, megmozdult végre a szívünk, amikor a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslatot, illetve a magyar állampolgárság megadásának lehetőségéről szóló törvényjavaslatot vitattuk tegnap este, és ma, amikor az összetartozás napjáról beszélgetünk Trianon emléke kapcsán. Azt hiszem, minden jó érzésű magyar emberből mély érzéseket vált ki e két törvényjavaslat.

Igen tisztelt Képviselőtársaim! Én remélem, hogy mindannyiunk számára az egyik legfontosabb közös cél egyszerűen megfogalmazható, mégpedig nem más, mint az, hogy jó érzés legyen magyarként élni ebben a világban, itt a Kárpát-medencében és Magyarországon.

Hogyan tudjuk ezt elérni? Nyilván sok mindent meg kell tennünk ennek érdekében. De talán az első és legfontosabb lépés, s talán ez az előbb említett két törvényjavaslat is azt mutatja, hogy elsőként a lelkünket kell rendbe tennünk. Azért mondom ezt, mert óriási lelki teher van rajtunk és volt rajtunk, volt a magyarságon az elmúlt 90 évben: el nem végzett munka, rendezetlen adósságok sora, és itt van az egyik legnagyobb tragédiánk, talán a legnagyobb a magyarság történetében: Trianon ügye. A nemzet lelkét kell tehát megerősítenünk, mert csak így lehet az előttünk álló feladatokat tisztességesen elvégeznünk. Ha rendben van a lelkünk, akkor képesek vagyunk a legnagyobb feladatok megoldására is, hiszen tudjuk, lélekben az igazi erő.

Nekünk, tisztelt képviselőtársaim, nem adatott meg, hogy a Rákóczi-szabadságharc időszakában éljük az életünket, nem adatott meg, hogy 1848-49-ben vagy '56-ban éljünk, nem születtünk azokban a történelmi időszakokban. Viszont megadatott az a lehetőség, hogy most rendezzük ezt az adósságot, ami előttünk áll; megadatott nekünk, hogy erősítsük a nemzetünk lelkét ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával is.

Én is úgy látom, ahogyan az előttem szólók - Kövér László és Simon László -: szükség van a tanúságtételre, tanúságot kell tennünk, s az idő itt van, a lehetőségünk is itt van erre. A nemzet összetartozik, az összetartozás, mint tudjuk, a nemzeti érzés egyik legfontosabb kifejeződése. Az összetartozás nem puszta szó, hanem valódi felelősséget jelent egymás iránt, minden magyar iránt. Az összetartó közösség egyébként önmagában biztonságot nyújt tagjai számára, tehát ez a törvényjavaslat kifejezi az összetartozásunk érzését, és önmagában biztonságot sugall minden magyar számára, hogy odafigyelünk egymásra, törődünk egymással, mert minden ember, minden magyar ember számít nekünk.

Tisztelt Országgyűlés! Mi, magyarok tudjuk, hogy egyetlenegy eszközt sem használtak olyan kegyetlenül, mint a térképeket megrajzoló ceruzát, hiszen Magyarországot Trianonban valóban megalázták, megalázó békediktátumot hoztak a magyarságra nézve.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az igazságos béke nevében a szó szoros értelmében Magyarországot felnégyelték, és el kellett szenvednie a magyarságnak a háború borzalmait, a bolsevik forradalmat, a román megszállást és a békeszerződés megalázó következményeit. Tudjuk, hogy a kifosztott országot még 3 milliárd aranymárka jóvátétel megfizetésére is kötelezték.

Milyen igazság volt ez? - kérdezhetnénk. Egy olyan országgal szemben, tisztelt képviselőtársaim, egy olyan néppel szemben, amely a Monarchia nem független államaként ugyan részt vett a háborúban, de ellenezte annak kirobbantását; egy olyan néppel szemben, amely évszázadokon keresztül védelmezte Európát, és évszázadokon keresztül befogadta a nálunk menedéket és boldogulást kereső népeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Trianon 1100 éves Kárpát-medencei történelmünk legnagyobb csapása, Európa történelmében ilyen mértékű kegyetlenségre talán nincs is példa. A történelmi Magyarország Európa hatodik legnagyobb országa volt. Szétdúlták Európa ezen részének történelmileg kialakult egységét, tartósan állítottak szembe korábban együttélésre képes népeket. Olyan országokat kreáltak, amelyek jó része már nem is létezik azóta. A korabeli döntőbírák bűnt követtek el, de nem csak a magyarsággal szemben, tisztelt képviselőtársaim. A versailles-i ítélkezők kegyetlen döntései egyenesen vezettek a második világháború borzalmaihoz, rengeteg szenvedést, több tízmillió ember halálát okozták.

Mit tett Magyarország 1920 után? Erre talán leginkább Klebelsberg Kunó tevékenysége ad választ mindannyiunknak. Klebelsberg Kunó azt fogalmazta meg rendkívüli bölcsességgel, hogy háromféle hazafiság létezik: a szónokló, a kesergő és az alkotó hazafiság. Klebelsberg Kunó az alkotó hazafiság jegyében kezdte meg munkáját akkor. Ő pontosan tudta, hogy a magyarságot csak a kultúra tarthatja meg, és el is indult valami, nem is akármi, tisztelt képviselőtársaim. Elsőként kialakításra került a magyar hangosfilmipar, jelentős irodalmi tevékenység fejlődött ki, a világ zeneirodalmának, zeneművészetének a csúcsára kerültünk, köszönhetően Bartóknak és Kodálynak. Megszületik az első magyar Nobel-díjas, a falvak ellátására Hangya-szövetkezetek alakulnak. Beindul a népfőiskolai program, és még hosszan sorolhatnánk. Tehát egy világos nemzetstratégia mentén a magyar kultúra, a magyar nyelv ereje legyőzi az államhatárokat, és a Kárpát-medence magyarlakta területein egységesen érvényesül.

Ma, amikor a schengeni határokról oly sok szó esik, erről sokat beszélünk, Trianon sorompói még mindig közrefognak minket, önsorvasztó, önmarcangoló, önkéntes Trianonok sokaságával. Ma itt, tisztelt képviselőtársaim, ezekben a napokban tehetünk ez ellen. Ez a törvényjavaslat segít ezeket a sorompókat, az önkéntes, önsorvasztó sorompókat lebontani.

Tisztelt Országgyűlés! Egy ember jellemét a tragédiákból való felállás és a siker elviselése mutatja meg igazán.

(12.00)

Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az ókori rómaiak is úgy fogalmaztak, hogy a babérkoszorút egy arasznyi választja el attól, hogy hurok legyen, tehát a siker elviselése sem egyszerű; de a tragédiából való felállás egy óriási próbatétel mindannyiunk számára, nemcsak egyénenként, hanem egy közösség, a magyar nemzeti közösség számára is. A magyar nemzet jellemét ezek a tragédiák, Trianon megedzették. Haladjuk meg ebből az erőből kiindulva, tisztelt képviselőtársaim, Trianon tragédiáját! Az elmúlt 90 év bizonyítja, hogy túléltük ezt a tragédiát, vagyunk és leszünk; a nemzet immunrendszerét, ha tetszik, erősítsük meg, és meg is kell tennünk ezzel a törvényjavaslattal.

Én bízom benne, hogy minden országgyűlési képviselő pártállásra való tekintet nélkül átérzi ennek jelentőségét, és arra kérnék mindenkit, hogy ezt szavazatával támogassa. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz, a KDNP, az LMP és a Jobbik padsoraiban.)