*

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A T/29. számú törvényjavaslat körében, a nagyon fontos állampolgársági törvénymódosító javaslat körében a kedvezményes honosítás kiterjesztéséről van szó.

Előbb zajlott le ennek a nagyon fontos nemzeti összetartozási törvényjavaslatnak az általános vitája, amelyet a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciója támogat, és pont arról beszéltem, hogy nagyon fontos, hogy a szimbolikus gesztusokat kövessék konkrét gyakorlati lépések. Hála istennek, az állampolgársági törvény is ilyen, azonban én az ajánlás 2. számú pontjában tettem egy olyan módosítási javaslatot, amely a kedvezményes honosítás személyi körét egyértelműsíti, illetve egyidejűleg kiemel egy olyan feltételt a feltételek közül, amely akadálya nagyon sok magyar honfitársunk állampolgársága kedvezményes úton történő megszerzésének. Remélem, mindenki áttanulmányozta ezt a módosító javaslatot. Tulajdonképpen ennek az egyik fő eleme a csángó klauzula pontosítása. Most azt lehet mondani, némiképpen akár hiába is beszélhetek, hiszen az alkotmányügyi bizottság és az emberi jogi bizottság sajnos nem támogatta ezt a javaslatot, és nagyon sajnálom, mert tulajdonképpen így az úgynevezett csángó klauzula egy olyan fordulat lesz az állampolgársági törvényben, amely az előterjesztők, illetve a bizottság egyes többségi tagjai szerint sem alkalmas arra, hogy objektív módon lefedje a moldvai csángók személyi körét.

Miről van itt szó? Az eredeti előterjesztés szerint a megfogalmazás úgy szólt, hogy kedvezményes honosításra jogosult az, aki valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja. Ez lenne a csángó klauzula. Most a Moldvában élő közel 300 ezer fős csángó magyar közösségből elismert adatok szerint körülbelül 60 ezer fő beszéli a magyar nyelvet. Tehát a magyar nyelvtudás konjunktív feltételként való előírása gyakorlatilag azt jelenti, hogy kizárjuk a moldvai csángó magyarság döntő többségét abból, hogy ők, akik azért egyébként soha nem éltek Magyarország területén, de a magyar nemzethez kötődnek, számukra az állampolgárság megszerzésének a lehetősége nem lesz megadva, plusz a magyarországi származás fogalom sem alkalmas erre.

Salamon László képviselőtársam az alkotmányügyi bizottságban el is ismerte, és nagyon korrekten elmondta, hogy szerinte sem jó megfogalmazás a magyarországi származás, mert a Bukovinában élő moldvai csángók soha életükben nem éltek Magyarországon, helyesebben a madéfalvi veszedelem előtt, az 1700-as években székelyként Magyarország területén még élt egy részük, azután utána csángáltak el, ők lettek a moldvai csángók. A történelemtudományban vita folyik arról - ezt Németh Zsolt előterjesztő el is mondta az emberi jogi bizottságban -, hogy a csángók egy részét a történelemtudomány úgy tartja, hogy már a honfoglalás idejekor ők ott megálltak, mint a szállásterületet védő közösség, és így ők soha nem voltak a magyar királyság polgárai. Tehát ha ezt a megfogalmazást alkalmazzuk, akkor egyszerűen pontosan azokat zárjuk ki a törvényi normamegfogalmazás miatt ebből a csángóként való kedvezményes honosítási lehetőségből, akikre irányul a javaslat.

Az én javaslatom egészen egyértelműen, vegytisztán fogalmaz, nem kertel, mert végül is, ha ez a csángó klauzula, akkor pontosan határozzuk meg a személyi kört. Az én javaslatom az, hogy "román állampolgárként valószínűsíti a magyar nemzethez tartozását". Ez a kategória teljes mértékben lefedi ezt a személyi kört. Én még az indokolásban meg is jelöltem, hogy a magyar nemzethez tartozást mi szimbolizálhatná, a végrehajtás során mi lehet a legmegfelelőbb. Egyébként Németh Zsolt képviselőtársam a bizottsági vita után, a beszélgetés során tulajdonképpen el is ismerte, hogy jókat mondtam: például a magyarigazolvány, vagy pedig egy olyan hiteles csángó szervezet igazolása, amelyik igazolja azt, hogy ez a csángó igenis olyan szintet ér el, hogy ő moldvai csángónak minősül. Alapvetően ezt ők döntsék el, hiszen a nemzetiségiekkel kapcsolatban a legfontosabb elv az önbevallás elve, és ezen az alapon áll a hazai nemzeti kisebbségekről szóló törvény. Úgy gondolom tehát, hogy ennek a szellemét lenne érdemes kiterjeszteni.

Úgyhogy nagyon-nagyon kérem, tényleg fontolja meg a tisztelt KDNP-Fidesz többség ezt a kérdést, hiszen ha ez nem így kerül elfogadásra, akkor pontosan az a személyi kör rekesztődik ki a kedvezményes honosítás lehetőségéből, akik azután valóban nagyon-nagyon sokat szenvedtek, és kimaradnak ebből a körből.

Ennek a résznek önálló eleme a magyar nyelvtudás. Már korábban, az általános vitában is elmondtam, hogy a tengeren túli vagy egyáltalán a nyugati emigráció magyarsága számára, a második-harmadik generáció számára szintén kizárttá teszi a magyar állampolgárság megszerzését. Aki járt már Clevelandben vagy bármely más területen, Torontóban, Melbourne-ben vagy a világ bármely táján, ahol nagy számban élnek magyar közösségek, ott azt tapasztalja, hogy az ott élő második-harmadik generációs fiatalok az idegennyelv-tengerben adott esetben nyelvüket elvesztik, de öntudatuk bizony nagyon keményen magyar. Olyan honlapok léteznek a világhálón, amelyek Magyarországról angol nyelvű híreket közölnek, és ezt nagyon rendszeresen látogatják több tízezren olyan magyar fiatalok, akik büszkék arra, hogy ők magyarok, de nem tudnak magyarul beszélni.

S akkor a szórványvidékről külön beszéljünk, mondjuk, a dél-erdélyi, a bánáti szórványvidékről vagy az Észak-Felvidékről, azokról a magyar közösségekről, amelyek nem tömbben élnek. Nekik pont kilencven évig az volt a terhük, hogy nem tanulhattak magyarul, vagy gátolták a magyar nyelvtudásban őket.