*

VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ígéretemhez híven a múlt héten Borsod, illetve Szabolcs megyébe látogattam, és hogy ne váljon a nemzet temploma egy elefántcsonttoronnyá, szeretném önökkel néhány pillanatfelvételben megosztani mindazt, amit ott tapasztaltam.

Kezdjük Bánrévével! Bánrévét néhány hete elképesztő jégkár érte, egy jégvihar, öklömnyi nagyságú jégdarabok zúdultak a településre. A helyzet súlyosságát jellemzi, hogy a település 500 házából 450-et tarolt le a jég.

A helyiek megpróbálnak tisztességgel, becsülettel dolgozni, teszik, amit ilyenkor tenni kell, de beszélgetve velük, egyáltalán nem érzik az államnak és egyáltalán a kormány segítő kezét maguk mellett. Miközben csatát folytatnak a biztosítókkal, amelyek jelen esetben nem nagyon kívánnak fizetni, miközben nagyon sokaknak egyáltalán nincs biztosítása, megjelentek szlovák cégek, amelyek katasztrófabizniszt kívánnak folytatni a területen. Hogy mondjak némi pozitívumot is: a Magyar Nemzeti Gárda tagjai az elkövetkezendő napokban le fognak költözni a területre, és segítenek a tetőkárok helyreállításában. (Taps a Jobbik soraiból.)

Ugorjunk tovább Szendrőre, ahol a polgármester úrral volt szerencsém beszélgetni. Májusban 78, júniusban 218 házat öntött el az ár. A polgármester úr két kérést fogalmazott meg: szeretné, ha a gátat megemelnék végre, mert ezzel talán elkerülhető lett volna az ott kialakult helyzet; illetve a Rakaca-víztározóra is felhívta a figyelmet: kétmillió köbméter iszap gyűlt fel ebben a víztározóban - pályázatot is adtak be erre, de sajnos ez nem ért el sikert. Az ottani emberekkel beszélgetve mindenki örömét fejezte ki az ügyben, hogy a körzeti megbízotti irodák száma egyre inkább nő, de kifejezték aggodalmukat azzal kapcsolatban, hogy nincs viszont benne rendőr, és aggódnak amiatt, hogyan fogja majd a bűnözőket visszatartani a körzeti megbízotti iroda szekrénye, vagy hogyan fog éppen helyszínelni.

Menjünk tovább Felsőzsolcára! Felsőzsolcán a helyzet nemhogy tragikus, annál jóval rosszabb: a helyzet pattanásig feszült. A látogatásom előtti napon szinte megostromolták az önkormányzat épületét a település lakói. Mondhatjuk nyugodtan azt, hogy az önkormányzat összeomlott, nem bírja már ellátni azokat a feladatokat, amiket el kellene hogy lásson.

Komoly problémát jelent a fedél nélküli idősek elhelyezése, illetve a fosztogatás, amit próbál folyamatosan a kormány tagadni, de higgyék el, fosztogatás létezik. Hadd mondjak csak egy jellemző, cseppben a tenger példát ezekből az esetekből. Az összedőlt ház magyar lakosai kivitték a javaikat a ház elé, próbálva megóvni azt, és ekkor az ott élő kisebbség egy bizonyos része elkezdte fosztogatni; amikor felszólították őket, hogy fejezzék be, akkor szokás szerint kapával, botokkal rontottak a családnak, amely rendőrt hívott, és a rendőrség válasza mi volt? Nem kellene az utcán tárolni a javakat, azt benn kellene tartani a házban, a házat pedig kulcsra kellene zárni. Úgyhogy megvan az e heti kérdésem a rendőrség, illetve a Belügyminisztérium felé: hogyan lehet javakat tárolni egy összedőlt házban, és hogyan lehet kulcsra zárni egy összedőlt házat? A helyzet tehát teljesen kaotikus, és egyre inkább romlik.

Ugorjunk tovább Tiszavasváriba! Tiszavasváriban szerencsém volt, illetve szerencsétlenségem a látvány miatt, ellátogatni a Széles utcába, amely a környék hírhedt-híres cigánytelepe. A cigánytelepen beszéltem olyan cigány emberekkel, akik mellényben szeretnének járőrözni, de arra nem kapnak támogatást, hogy ezeket a mellényeket megvásárolják.

A szegény családok, a nyomorban élő családok házai mellett feltűnő volt az a néhány terepjáró, ami luxus terepjáró. Bennem felsejlett az uzsorázás lehetősége. Amikor erről kérdeztem az ott élő embereket, szemlesütve elkerülték a témát.

Összegzésképpen: úgy látom, hogy Borsod megyében, Szabolcs megyében és egyáltalán egész Kelet-Magyarországon a károk, problémák óriásiak, de még ennél is jóval nagyobb a kilátástalanság, a reménytelenség és a magukra hagyatottság érzése. Ez olyan lelki változásokat indíthat el a jövőre nézve, amelynek a hatásait még nem is igazán tudjuk felbecsülni vagy megbecsülni, holott egy ilyen helyzetben egy példás összefogás adott esetben akár pozitív irányba is mozdíthatná a társadalmi lélektant a helyszínen.

A felsőzsolcai emberek követelik egy kormánybiztos kinevezését. Én ezt a kérésüket szeretném tolmácsolni. Tudom nagyon jól, hogy Bakondi György személyében van egy miniszteri biztos az árvízkárok elhárítása, illetve a kárenyhítés megszervezése céljából. Én nem tudom és nem is szeretném az ő munkáját megítélni, értékelni, de az biztos, hogy az ott élő emberek ebből a munkából sajnos nem látnak semmit.

Szeretném szintén felhívni a kormány figyelmét arra, hogy ideje volna végre az előkészületekkel, a prevencióval foglalkozni; sokkal olcsóbb ezekre a helyzetekre felkészülni, megtalálni az okokat, és ebben aztán cselekedni, mint utána többszöröséért újjáépítésekkel foglalkozni.

És végül még egy dolog: uzsorázás létezik. Ez a cigánybűnözés egyik legsúlyosabb formája ma Magyarországon. Sok esetben cigány embereket sújt, akik nyomorba döntve kénytelenek a bűnözés útjára lépni. Ez ellen kérem a kormányt, hogy tegyünk végre valamit.

Ez volt az én kis helyszíni tudósításom. Önök a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyszíni riportját hallották, Vona Gábor, Kelet-Magyarország, 2010.