DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Örömmel hallottam válaszában, hogy valami hosszú idő után megmozdul. De engedje meg, hogy folytassam a történetet, mert még nem zárult le. Happy enddel végződik a történet, ha ez ebben az esetben helyes szókapcsolat.

Két évvel később, néhány hónappal ezelőtt ugyanis a házaspárnak egészséges gyermeke született, beadták az igénylést a MÁK-hoz, ahogy az lenni szokott, és már várták az első családi pótlékot, amikor ismét jött egy levél a MÁK-tól, amelyben tudakolták, hogy az édesanya mióta egyedülálló. Nos, az történt, hogy amikor korábban az első gyermekre az igénylést beadták, a férj még nappali tagozaton tanult az egyetemen, és nem nappali tagozatos hallgatónak, hanem egyedülálló anyának diagnosztizálták a kedves édesanyát. Közölték, hogy polgári családból származnak, ők ezt nem így gondolták, helyesbítettek. És még valamit. A helyesbítés után ismét jött egy boldogító levél. A levélben a Start-programról értesíti a MÁK a családot, ezt örömmel elolvasták, csak egy baj van vele. Még egy levél volt benne: az Alföldről származó ugyanilyen pici újszülöttnek a levele.

Úgyhogy, tisztelt államtitkár úr, az lenne a kérésem, amíg minden rendbe jön a MÁK-nál, addig engedje meg, hogy ezt a levelet személyesen adjam át a terület parlamenti képviselőjének, juttassa el végre a családnak, hadd tudjanak örülni.

Természetesen a viszontválasza után.