DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Hogy érthetőbb legyek: önnek mi a jobb? Ha a házában lévő kazán valaki másé, és vele kell folyton egyezkednie - akár nem csak fogyasztási kérdésekben -, vagy ha anyagi áldozatok árán is, de saját kezébe veszi a fűtés és a meleg víz intézését, tehát megvásárolja a kazánt?

Meggyőződésem, hogy a válasz egyértelmű, s Tatabánya is jól jár, ha maga irányítja a fűtőművét. A város érdeke sosem elszakítható a városlakók érdekétől, ha tarifát változtat, ha felújít, azt a város és így a városlakók hosszú távú érdekében is teszi; ha ennek ellenkezője bizonyosodna be, akkor ősszel a választó városlakók majd dönteni fognak erről a kérdésről.

Ami Tatabánya mint önkormányzat belügyéből ránk, a parlamentre tartozik, az annyi, hogy a város még 2009 elején vásárlási szándékkal kereste meg az MVM Zrt.-t. Az MVM Zrt. felkérte a KPMG Hungária Kft.-t, végezze el az erőmű üzleti értékének meghatározását. A vételár összege meghaladta az önkormányzat lehetőségeit, ezért a tranzakcióba szakmai befektetőként bevonta az ön által is említett ELMIB Energetikai Zrt.-t, amely jelentős portfólióval rendelkezik a kapcsoltan termelt villamos és hőenergia termelése, valamint a lakossági hőenergia-ellátás területén.

Az MVM stratégiájával összeilleszthető a tulajdonában álló városi távhőszolgáltató társaságok értékesítése. A tatabányai tranzakció során a szakmai befektető jelenlétével biztosítottnak látta a szakmai tapasztalatok rendelkezésre állását, s az önkormányzat ön által is említett többségi tulajdonán keresztül pedig a lakossági érdekek védelmét.

Bevételhez jutott tehát egy állami cég, mert el tudta adni a városi fűtőművet a városnak, amelynek üzemeltetése elsősorban a város feladata. A város ettől fogva pedig a maga ura. Megítélésem szerint ezt hívhatjuk akár a tényleges önkormányzás elemének is, de privatizációnak, vagyonvesztésnek semmiképpen nem. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a Fidesz soraiban.)