*

KOVÁCS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Pál Tibor képviselő úr hozzászólása inspirált arra, hogy én is hozzászóljak, bár nem terveztem előre. Ő az önkormányzatok gyakorlatából vett egy példát, hogy miért nem éltek vajon azzal a lehetőséggel, hogy licitáljanak egy eljárásban, és utána majd megvegyék azt a lakást, amit egyébként a bankok árvereznek, és utána szociális bérlakásként vagy valamilyen bérlakásként használják.

Azért, tisztelt képviselő úr, mert talán tudni kellett volna, amikor ezt a törvényt megalkották, hogy teljesen életszerűtlen az, hogy egy képviselő-testület úgy dönt, hogy 100 forintért árvereznek valamit, megbízza a polgármestert, hogy menjen el, 100 forintért vegye meg, és utána meg nem vétel van, hanem licitálás. Melyik az a képviselő-testület, amelyik úgy bízza meg a polgármestert vagy bárkit, hogy licitáljál, ameddig tudsz, és akkor majd "hozd el" azt a lakást, és utána tegyünk jót azzal a választóval?

Igazából azt kellett volna elfogadni, amit a XVI. kerületi önkormányzat, élve felterjesztési jogával, beterjesztett a parlament elé annak idején. Méghozzá azt, hogy a bankok ilyenkor, ugye, áron alul értékesítik ezeket az ingatlanokat - egy külön maffia alakult már erre, hogy jóval áron alul megvegyék, aztán utána nagy haszonnal eladják -, azt kellett volna meghozni törvényként, és most erre majd lesz lehetőségünk, vagy valami hasonlóra, hogy amikor eladták azt az ingatlant áron alul, akkor az önkormányzatoknak legyen elővásárlási joguk. És azért, amit a licitben kialkudtak, megvehette volna az önkormányzat, és utána ott maradhatott volna a lakó bérlőként, és amikor majd a gazdasági helyzet jobbra fordult volna, akkor visszavásárolhatta volna ezt az ingatlant.

Volt ilyen javaslat, de annak idején nem így gondolta a szocialista-szabad demokrata többség, hogy ezt kell támogatni, hanem egy másikat támogattak. Én ezt sajnálom, de mindenesetre az önkormányzatokat azért bírálni, hogy nem éltek azzal a lehetőséggel, ami teljesen életszerűtlen volt számukra, azért az túlzás.