SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Először engedjék meg, hogy mielőtt a végén a részletekbe is kicsit belemennék, felelevenítsem, hogy hogyan is jutottunk ide a közelmúlt folyamán és most nem megyek vissza 18 vagy 20 évet első nekifutásra, bár közben meg kell hogy tegyem. Tehát hogyan is jutottunk a közelmúlt során oda, hogy ez a törvénymódosítás a tisztelt Ház elé került?

Ahogy elhangzott már, június 10-én egy kormányrendelet született, amely valóban - sajnos ki kell mondani - nem ért semmit, hiszen utána történt a Tauzin család emlékezetes kilakoltatása is, amely megmutatta a kormányrendelet gyengeségét. E kilakoltatás során, ahogy már Gyüre Csaba képviselőtársam is elmondta, Budafokon száz rendőr rohamának köszönhetően, a nagymama kórházba kerülése árán, kilakoltatta a helyi rendőrkapitány a négygyermekes, de valójában ötgyermekes családot - csak az egyik gyermek már nagykorú - a lakásából. Már ekkor is elmondtam ott az újságíróknak is, hogy valójában itt a végrehajtási törvényt kellett volna megváltoztatni. Ez csak azért érdekes, hogy ezt már akkor is lehetett tudni. Nem kellett volna várni erre az időpontra, és nem kellett volna másfél hónapnak eltelnie gyakorlatilag úgy, hogy nem történt időközben semmilyen érdemi döntés.

Miután láttuk, hogy nem történik semmi változás, úgy a Jobbik a maga részéről egy határozati javaslatot benyújtott az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsághoz, amelyet akkor, arra hivatkozva, hogy azon a héten pénteken a kormány beterjeszti a törvényjavaslatát, nem szavazott meg a Fidesz-többség.

(21.20)

Ez egy héttel később történt meg. Ezt megint csak azért kell hangsúlyoznom, mert látjuk ennek a törvénymódosításnak a szövegét. Ez, legyünk őszinték, azért eléggé nyúlfarknyi, tehát ehhez nem kell igazán nagy tudás, hogy egy ilyen törvénymódosítást gyakorlatilag minél hamarabb elkészítsen adott esetben a kormány.

Nos, tehát összességében legalább másfél hónapos késedelem történt a jogszabály megfogalmazásával. Ez azért lényeges, mert eközben azért százak lettek kiköltöztetve a saját lakásukból országszerte. A Tauzin család csak egy volt a sok közül, a legnagyobb port felkavart esemény volt, hiszen láttuk az eseményeket, és külön érdekessége egyébként ennek az ügynek azért, hogy miközben a miniszter úr is megdicsérte a jobbikos képviselőket épp a tisztelt Ház falai között, aközben a rendőrkapitányság viszont elindította a szabálysértési eljárást az ott megjelent országgyűlési képviselőkkel szemben. Ilyenkor azért én úgy érzem, hogy a kormány soha nem tudja, hogy mit csinál a bal keze, vagy éppen mit csinál a jobb keze. Jó lenne, ha összeszoknának a végtagok az elkövetkező időszakban.

Nos, miért is fontos mindez? Mert úgy gondolom, hogy természetesen az elmúlt nyolc év szocialista ámokfutása, és az, hogy tönkretették az ország lakosságát, ez egyértelmű, és ez nem vitatható senki számára sem ma Magyarországon, de ez a másfél hónap azért a Fidesz lelkiismeretét kell hogy terhelje. Ezt úgy lehetne megváltoztatni, ha adott esetben ezek a családok akár ad hoc jelleggel is, de valamilyen segítséget kapnának, akik ez alatt az idő alatt kerültek az utcára. Természetesen ez alatt leginkább egyébként a Tauzin családot értem, hiszen tudjuk jól, hogy voltak például itt kórház-privatizáció jellegű dolgok is, például éppen a városomban, ugyebár, Egerben. És hála istennek, a Fidesz-kormány is úgy gondolja, hogy azok, akik ott kiálltak annak érdekében, hogy ne lehessen a kórház egészségügyi szolgáltatását privatizálni, azok jutalomban kell hogy részesüljenek, sőt vissza kell hogy kerüljenek végre a saját munkahelyükre, hiszen ezek az emberek eltávoztak a munkahelyükről. Ezek az emberek ott, Egerben, az orvosok, ápolók kiálltak azért, aminek nem ők látták a gyümölcsét tulajdonképpen, hanem teljesen mások, akiknek esetleg a kórházát már nem tudta elprivatizálni esetleg adott esetben egy-egy off-shore cég, mert visszatartó erő volt az egriek küzdelme.

Hát a Tauzin család küzdelme és az a kiállása, mondhatjuk, hogy a bátorsága, hogy a sajtóhoz fordult, és mindent megtett annak érdekében, hogy a saját lakását ne veszítse el, az példát mutatott sok mindenki számára. És az, hogy most itt van előttünk ez a törvényjavaslat, abban én teljesen biztos vagyok, hogy az ő ügyük és az ő kiállásuk nagyon sokat nyomott a latban. És azért legyünk őszinték, bár a sajtó csak annyit ír, nehogy a Jobbik nevét leírja véletlenül is ma Magyarországon, hogy egy baráti ismerősnél szálltak meg; nem egy baráti ismerősnél vannak most elszállásolva, hanem a Jobbik képviselő asszonyánál, dr. Hegedűs Lorántné lakásában él a Tauzin család jelen pillanatban. (Taps a Jobbik soraiban.)

Nos, tehát én arra kérem a Fidesz padsoraiban ülőket és elsősorban a kormányt, hogy azért próbáljunk, mondom, ha kell, ad hoc jelleggel, de segíteni ennek a családnak, és nemcsak neki, hanem még jó pár hasonló helyzetbe került családnak.

Nos, a kormány szándéka, amint az az indoklásból is, illetve a sajtóból is kiderült, hogy a tömeges kilakoltatás elkerülése végett hosszabb távon egy eszközkezelő társaságot hoz létre. A sajtóértesülések szerint, amelyet a kormány eddig nem cáfolt, az IMF nemet mondott a kormány elképzeléseire. Mit jelent mindez? Úgy gondolom, hogy talán az egész történetnek ez az eddigi legdurvább fordulata, ha ez igaz, és erről cáfolatot még nem kaptunk egyáltalán, és jelenleg is annyit kaptunk csak, hogy tárgyalnak az IMF-fel folyamatosan.

Nos, egy nagyon rövid kis történelmi felvezetésben azért el kell mondani, hogy a második világháború utáni megszállása során az 1970-es évekig ezt az országot a szovjet tankok tartották a hatalmukban és függésben. Az 1970-es évektől a tankok mellé bevonultak Magyarországra a bankok is, és a nyugati pénzintézetek és tőkések nélkül a volt szocialista, késő kádári korszakot nem lehetett volna fenntartani. Ugyanolyan bűnösök a nyugat-európai bankárok, pénzintézetek, tőkések abban, hogy a Kádár-rendszer egészen '89-ig működött, mint a szovjet tankok. Ezt is le kell szögezni az 1970-es évekről.

Eljött az úgynevezett rendszerváltás, és innentől kezdve kivonultak, ugyebár, a tankok, de a bankok még inkább bevonultak. És a mai napig mi jellemzi az országot? A függőség, és teljes mértékben függünk a nyugat-európai tőkétől és az ott élő személyektől.

Nos, úgy gondolom, azt is mindenképp meg kell állapítani, és meg kell érteni, hogy az elmúlt húsz évben ezeknek a nyugati tőkéseknek az érdekei oltárán feláldoztuk Magyarország jövőjét. Feláldoztuk, mert milliónyi gyermek nem születhetett meg, feláldoztuk, mert százezrek kerültek sokkal hamarabb a sírba, mint ahogy kerülhettek volna, ha megfelelő egészségügyi szolgáltatás van Magyarországon, és tízezrek kerültek már eddig is az utcára.

Legyünk őszinték: Mammon istenének feláldoztuk a jövőt. De van egy baj, hogy most már úgy néz ki, hogy a jelenünket is követeli a nyugati tőke, a jelenünket is követeli Mammon istene, mert ez, ami most történik, ha az IMF így parancsolhat nekünk, akkor az azt jelenti, hogy teljes gyarmati függőségbe kerültünk.

Nos, úgy gondolom, nem engedhetjük meg, hogy az IMF akarata érvényesüljön ebben a kérdésben. Amennyiben külföldi nyomásra magyarok tízezreit kellene kilakoltatni, a Jobbik minden parlamenten kívüli eszközt is meg fog ragadni, hogy megakadályozza Magyarország dél-amerikanizálódását. Azért meg kell jegyeznem, hogy Vadai Ágnes képviselő asszony már erre utalt egyébként, és megint csak kijött az, ami a szocialisták szavaiból mindig is kisüt az elmúlt húsz év vagy egészen a második világháború időszakáig, vagy ki tudja, tovább lehet-e követni ezt nyomon, hogy megint az önfeladás, hogy majd az IMF itt nekünk rosszakat fog mondani, és akkor hódoljunk be, adjuk fel a saját érdekeinket. Ez sütött ki Vadai Ágnes képviselő asszony szavából. Nagyon bízom benne, hogy a Fidesz-kormányzás ennél sokkal karakánabb lesz, és igenis, tud nemet mondani adott esetben egy ilyen követelésre.

Nos, a végrehajtási törvényt számos helyen lehetne még módosítani, tovább szabályozni annak érdekében, hogy a bajba jutott emberek gondjain enyhítsünk. Gondoljunk csak arra, hogy az önálló végrehajtók jutalékai sokkal magasabbak, mint a bírósági végrehajtóké. Erre én is most jöttem rá, most világosítottak fel, hogy is működik ez, és bizony ez azért nem mindegy, mert a bajba jutott embereknek nem mindegy, hogy 300 ezer forint jutalékot kell esetleg kifizetni erre a területre, vagy jut ebből a pénzből, vagy 3 millió forint, mert ekkorák a különbségek.

Nagyon emlékeztet ez a dolog arra, hogy itt mindent kiprivatizáltunk az állami működésből, kiprivatizáltuk a bírósági végrehajtást is, odaadtuk önálló végrehajtóknak, és ők sokkal nagyobb hasznot hajtanak be. Ugyanez működik a mentőszolgálattól kezdve, nem is tudom, hogy mit soroljak még fel Magyarországon. Tehát igenis, ezen is el kell gondolkodni, és az elkövetkező hónapok erre valószínűleg lehetőséget adnak, ha megszületik ez a moratórium végleges formájában, hogy ezen is változtasson a kormányzat.

De mindenképp mondhatnám azt is, hogy adott esetben a lakáslízingeknél, ha egy tulajdonos, vagyis ha egy lakáslízingelő befizeti a lakás árának, mondjuk, már 30 vagy 50 százalékát, akkor el lehetne gondolkodni azon, hogy miért nem kaphat tulajdonjogot, részben tulajdonjogot ebben a lakásban. Hiszen ő továbbra is semmilyen tulajdonjoggal nem rendelkezik addig, amíg az utolsó fillért ki nem fizette adott esetben a banknak vagy a hitelintézetnek.

Gondolhatunk arra is, hogy vannak olyan esetek, amikor egyszerre két lakást is elárvereznek egy bedőlt hitel miatt. Gondoljunk arra, amikor egy fiatal család vagy egy fiatal ember felveszi a hitelt a saját lakására, amibe beköltözik, plusz még a szüleinek a lakására is felvesznek adott esetben több millió forint hitelt, és mindjárt akár két lakás is elárverezésére kerül. Vajon ezek jól működnek-e Magyarországon?

(21.30)

Vágó Gábor képviselőtársam felszólalásával kapcsolatban annyit szeretnék elmondani, hogy a lakhatáshoz való jog alkotmányba emelése egyébként a Jobbik gondolatai között és programjában is szerepel, de azért hozzá kell tenni, hogy ezt nem lehet csak úgy kinyilatkoztatni, itt azért bizonyos feltételeket kell szabni, határt kell szabni, mert azt is le kell szögeznünk, hogy a Jobbik nem kíván dolgozni nem akaró, lumpen, ingyenélő családoknak lakást juttatni Magyarországon.

Még egyetlenegy gondolat a végére, illetve kettő, amit itt feljegyeztem, ugyancsak Vadai Ágnes képviselő asszony felszólalása ihletett meg. Ő azt mondta gyakorlatilag, hogy már eddig is jól éltek az emberek, de szerettek volna még jobban élni, és ezért vették fel a hitelüket. Hát én úgy gondolom, embere válogatja, hogy ki miért veszi fel Magyarországon a hiteleket. Én ismerek olyanokat, akik abszolút kényszerből vették fel a hiteleket, de talán egy másik hitelnek a kiváltására veszik fel. Tehát én úgy gondolom, az, hogy ki mire gondol egy hitelfelvételnél, az nagyon-nagyon változó lehet az emberek tekintetében.

És végül még egy utolsó példa, önkormányzati képviselőségem idejéből, amikor a szociális bizottságban voltam benne, a hitelintézetek működéséről. És itt elsősorban hozzá kell tennem, hogy nem is a bankokról van szó, a nevesebb - mondjuk így - cégekről, hanem a nevesincs hitelintézetekről, hogy ezek hogyan is adnak pénzeket. Én személy szerint láttam egy lakástámogatás kapcsán, hogy egy ötgyermekes anyának, aki elvált, és mindössze a gyest kapta még a családi pótlék mellett, kereken 10 millió forint hitelt ajánlott fel egy hitelintézet. Ez az a kategória, amikor már gyakorlatilag lakásmaffiáról kell szerintem beszélni, és ez az, amit nem szabad megengedni Magyarországon, és ezeken is változtatni kell minél hamarabb. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik, szórványos taps az LMP soraiban.)