*

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Előrebocsátom, hogy a Jobbik-frakció támogatja ezt a törvénymódosítást, de felhívnánk a figyelmet egy-két apróságra, egy-két apró hibára, amivel - korrigálva - talán még tökéletesebbé tehetjük majd ezt a javaslatot. A törvényjavaslat - ahogy az előttem szólóktól hallhattuk - arra lett kitalálva, hogy egyes nagyobb horderejű katasztrófahelyzetekben, rendkívüli esetekben megfelelő humán erőforrás álljon rendelkezésre, és ezt két részről: a rendvédelemben és a honvédelemben, illetve felsőoktatásban tanuló diákok köréből próbálja elérni a jogalkotó.

Itt tennék egy fontos különbségtételt, ugyanis a rendvédelmi felsőoktatási intézményekben tanuló diákok nem tartoznak a hivatásos állományba. Tehát fontos megjegyezni azt, hogy nekik intézkedési jogosultságuk nincsen, nem is lehet. Ugyanez nem igaz a honvédelmi felsőoktatásra, ahol az ott tanuló hallgatók ugyanolyan hivatásos honvédnek minősülnek, tehát jogaik és kötelezettségeik is ez alapján alakulnak.

Miért fontos ez a különbségtétel, miért szeretnénk kiemelni? A Hft. 25. § (5) bekezdését módosító 2. § így szólna: "Szakmai gyakorlat teljesítése során az ösztöndíjas hallgató önálló hatósági jogkör gyakorlása nélkül, felügyelet mellett a fegyveres szerv tevékenységére vonatkozó eljárási szabályok szerint köteles a fegyveres szerv szolgálati feladatainak végrehajtásában közreműködni, jogosult bármely cselekménynél jelen lenni, intézkedésben részt venni, részfeladatokat önállóan végrehajtani."

A mondat első és második fele kisebb inkoherenciát mutat, hiszen aláhúznám az "intézkedésekben részt venni" meghatározást. Ezt nem nagyon tudjuk hogyan értelmezni, lévén az előbb elmondottak alapján a rendészeti felsőoktatásban, rendvédelmi felsőoktatásban tanulók nem vehetnek részt az intézkedésben, nekik ilyen jogkörük nincs. Ezt nem érezzük túl kibontottnak ebben a tárgykörben, maximum mint egy hatósági tanú lehet jelen. Ez jelen pillanatban a járőrözéseknél felbukkan, amikor egy-egy rendőr mellett a felsőoktatásban tanulók vesznek részt, de ők nem vehetnek részt az intézkedésekben.

Ennél is érdekesebb az a kitétel, hogy a nem hivatásos diák őr funkcióban őrzési feladatokat is elláthat. Szintén nem értjük, hogy ez hogy fog megvalósulni, vagy mit tud tenni abban az esetben ez a felsőoktatási hallgató, ha mondjuk, olyan cselekményeket észlel, hogy valaki fosztogatást végez, nem tud megfelelően eljárni, legfeljebb értesíteni tudja a megfelelő fegyveres szerveket, ez adott esetben nem lehet elégséges, tehát a funkcióját nem biztos, hogy el tudja látni. Ennek is a kibontása indokolt lenne. Illetve még egy apróság, illetve apróságnak tűnő dolog ezzel kapcsolatban, hogy a törvény úgy szólna, hogy ezeket a katasztrófaelhárításban részt vevőket naponta az illetményalap 5,8 százaléka illeti meg mint katasztrófavédelmi pótlék. Ez nagyjából alig több mint 2000 forintos juttatást jelent, nem egy vészesen nagy összeg. Főleg nem, ha összehasonlítjuk azzal, hogy a hivatásos állomány ennél jóval nagyobb pótlékra tarthat igényt, vagyis pontosan náluk ugyanennek az illetményalapnak 2,1 százaléka óránként az az összeg, amit ők kapnak. Mi egy kicsit indokolatlannak tartjuk, hogy egy olyan helyzetben, amikor ugyanúgy - ha szabad így fogalmazni - vásárra viszik a bőrüket azok a diákok és nyilván azok a hivatásos állományú tagjai is a honvédelmi vagy rendvédelmi szerveknek, akkor egy ilyen nagy arányú különbségtétel a juttatásban szerintünk nem indokolt.

Illetőleg nem lenne hátrányos, hogyha a jövőben átgondolnák a törvénymódosítást benyújtók, hogy adott esetben új szabályozást kellene majd elkészíteni. Tudom, hogy most a gyorsaság indokolta, hogy a már meglévő törvényt módosítsuk, de elég arra gondolnunk, hogy amit itt felsoroltam, ebből is látszik, hogy két különböző állományviszonyt próbálunk szabályozni egy törvényben; ami - hangsúlyozom - eddig is így volt, csak ha megmaradnak ezek az átfedések, illetve át nem fedések, akkor nem fogunk tisztán látni, és talán néhol a szabályozás sem éri el a célját. Ennek ellenére nagy örömmel támogatjuk természetesen, tehát az irányvonal jó, csak kérnénk, hogy akkor a jogi kereteket is megfelelően tisztázzuk ehhez.