*

MILE LAJOS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő javaslat a sokat ígérő címe ellenére alapvetően egy részterület, jóllehet rendkívül fontos részterület szabályozására összpontosít. Nevezetesen arról van szó, hogy a hallgatói jogviszonnyal rendelkező, honvédtiszti vagy rendvédelmi képzésben részt vevő hallgatók rendkívüli helyzetben, katasztrófák elhárítása esetén az elhárítás, az újjáépítés érdekében miniszteri rendelettel bevonhatók a műveletekbe, kirendelhetők legyenek.

Az LMP a szándékot helyesnek ítéli, támogathatónak tartja, még akkor is, ha néhány kérdés felvetődik a javaslat tárgyalása során. A módosításnak köszönhetően a jelenlegi helyzet alapján 300 honvédtiszti hallgató, valamint 300-350 rendőr- és tűzoltótiszti hallgató válik bevonhatóvá katasztrófa esetén. A közelmúlt történései, a nemrég lezajlott árvíz pusztításai indokolttá teszik a szándékot, életszerű megoldást és segítséget tartalmaz a javaslat.

Felvetődhet alkotmányossági probléma, az ugyanis, hogy a hallgatói jogviszony lehetővé teszi-e a jelzett kötelezettséget. Az Alkotmánybíróság vonatkozó döntései alapján a hivatásos és szerződéses állomány tagjainak jogviszonya lehetővé teszi a jogkorlátozás magasabb mértékét, mint más munka- vagy közszolgálati viszonyban állók jogviszonya esetén. Kérdés, hogy ez kiterjeszthető-e a hallgatókra is. A válasz: igen, hiszen a hallgatói jogviszony kialakításakor az illető vállalta az abból eredő többletkötelezettségek lehetőségét.

Mi a helyzet azokkal, akik a törvény hatálybalépése előtt létesítettek jogviszonyt? Rájuk is vonatkoztatható? A válasz: igen, hiszen a jogviszony létrehozásakor nem konkrét, tételes többletkötelezettségeket vállaltak, hanem a többletkötelezettségek lehetőségét.

Felvetődhet viszont az arányosság kérdése, hogy nem ró-e túlzott terheket a hallgatókra a módosítás. Az egyéb garanciák - például pihenőidő, a vizsgakötelezettség pótolhatósága -, valamint az alapilletmény 5,8 százalékának megfelelő pénzbeli kiegészítés megfelelően eloszlatják az arányosságra vonatkozó kifogásokat.

Itt szeretnék reagálni Staudt Gábor képviselőtársam megjegyzésére, csak jelzem, hogy az ejtőernyősök esetében az ugrásnál 2-5 százalék között van ez a pótlék, tehát itt azért, ha ezzel hasonlítjuk össze, akkor azt mondom, hogy ez méltányos kiegészítése az alapilletménynek, mert ha a veszélyességi fokot nézzük, hát bizony szívesebben rakom a homokzsákot, mint hogy ugrabugráljak több száz méter magasból.

A javaslattal kapcsolatban alkotmányossági aggályokat tehát nem látunk. A jogi vonatkozásoktól kicsit eltávolodva azt is be kell látnunk, hogy az önkormányzatok, a védelmi bizottságok számára nagy segítséget jelent, ha az önkéntesség esetlegességei helyett pontosabban tudnak számolni a védekezésbe, újjáépítésbe bevonhatók létszámával, ez tervezhetőbbé teszi az elhárítást, a katasztrófák kezelését. Az sem mellékes, hogy például a leendő katonatisztek kiképzésének legyen része az ilyen természetű feladatok ellátására való felkészülés, a nehéz helyzetekben való helytállás.

Csak adalékként jegyzem meg, az olasz gyakorlatban a katonatiszti diploma egyik feltétele, hogy a hallgató a kiképzése, tanulmányai során legalább egy esetben ejtőernyős ugrásban vegyen részt. Idézek a javaslat szövegéből: "A katonai szakképzésben részt vevő tényleges állományú hallgató gyakorlási célú szolgálatot teljesíthet" - fogalmaz a javaslat. Kérdezem: kiterjed-e ez a szolgálat a szigorúan rendvédelmi feladatok megoldására, mondjuk, árvíz esetén a fosztogatókkal szembeni fellépésre is? Ha igen, milyen feltételekkel? Bevonhatók-e az ilyen jellegű feladatok megoldásába a honvédtiszti hallgatók?

Újabb idézet: "A katasztrófavédelmi feladatok eredményes megoldása indokolt esetben szükségessé teszi a védekezésben részt vevők számának gyors növelését" - olvashatjuk a javaslatban. Nem kétséges, ám ehhez fegyelmezett, kiképzett, gyorsan mozgósítható tartalékra van szükség. És már el is érkeztünk a magyarországi tartalékosok létszámának, hadrafoghatóságának problémájához, sőt elérkeztünk a katasztrófavédelem problematikájának egészéhez és ennek az átfogó kezeléséhez, ami bizony-bizony e javaslat alapján nem oldható meg teljes mértékben. Tehát ha megnyugtató megoldást szeretnénk, hamarosan ezekre a kérdésekre is ki kell majd térni.

A javaslat másik hangsúlyos része strukturális, szervezeti kérdéseket érint. Igaz, csak áttételesen, de mégis kitetszik a javaslat szövegéből ezeknek a kérdéseknek a felvetése. A javaslat erősíteni kívánja a katonai felsőoktatási intézmény katonai jellegét, megfelelő válaszokat adva az elmúlt időszakban felmerült gyakorlati problémákra, szabályozási igényekre. Bizony, itt az ideje a rendcsinálásnak, hiszen mindannyian ismerjük a közelmúlt történéseit, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen zajló eseményeket. A javaslat átmeneti megoldásokat tartalmaz, hiszen csupán 2010. december 31-éig lenne hatályban a módosított jogszabály.

Jó lenne azért tudni, hogy milyen rendet is szeretne a kormányzat. Az egyetemek hagyományos rendjéről beszélünk-e, ami a rektor vezetésével működő autonóm, szabad, önálló közintézmény, vagy egy katonai alakulat rendjére kell gondolnunk, ahol természetesen a parancsok szabják meg a kötelezettségeket és lehetőséget? A vezérkari főnöknek lesz-e, lehet-e közvetlen beleszólása egy egyetemi intézmény működésébe?

Idézet következik: "Ezért azt tervezzük, hogy a Ludovika hallgatói zászlóaljat egy olyan katonai szervezetté fejlesztjük, amely a vezérkari főnök közvetlen alárendeltségébe kerül, tehát része lesz a hadseregnek, és a honvédség integráns részévé válik. Terveink szerint ez a katonai szervezet, amely ily módon fog csatlakozni ehhez az új egyetemhez, egy rendes alakulat életét fogja élni, többek között reggeli tornával, sorakozóval" - nyilatkozta Hende Csaba miniszter úr július 7-én a Figyelőnek. A nyilatkozat tartalma valamennyire közelebb visz bennünket a kibontakozó elképzeléshez, várjuk a törvényi szabályozásra vonatkozó előterjesztést.

A javaslat kitér az esetleges fenyítések módosítására, az illetmény csökkentésének lehetőségére, a külföldi ösztöndíjak szabályozására - teszi mindezt nagyon helyesen. Érinti azonban a hallgatói jogviszony egységesítését is, ami kissé keszekusza. Hende Csaba miniszter úr június 30-án a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen tartott állománygyűlésen bejelentette egy egységes közszolgálati egyetem létrehozásának szándékát. Segítő szándékkal kérdezem: nem lenne szerencsésebb ennek az egyetemnek a létrehozása során megnyugtatóan, hosszú távon szabályozni a hallgatói jogviszonyok egységesítését?

A Lehet Más a Politika a javaslatot támogathatónak tartja, hiszen indokolt és jogszerű a hallgatói kötelezettségek ilyen irányú módosítása, és annak reményében támogatjuk a javaslatot, hogy a szervezeti kérdések törvényi szabályozását körültekintő egyeztetések előzik meg, komoly előkészítő munkálatok után kerül elénk egy olyan előterjesztés, amely megnyugtatóan és hosszú távon lesz képes szabályozni a hallgatói jogviszonyokat, valamint értelmes rendet teremt, korszerű strukturális megoldásokat tartalmaz.