*

DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már másodjára hangzik el a Ház falai között az önkéntes tartalékos rendszer, amely, úgy gondolom, hogy kicsit túlmisztifikáltan és valahogy ködösen él sokaknak a fejében. Azt gondolom, hogy aki ismeri az erre vonatkozó gyakorlatot, az látta, hogy ennek a jogi kereteit sikerült megteremteni az elmúlt évben a Hjt. módosításával. A legnagyobb probléma az önkéntes tartalékos rendszernél nyilvánvalóan az anyagi ösztönzőrendszer kiépítése mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalról. Merthogy önkéntes tartalékos rendszer 2004 óta létezik, mióta a hadkötelezettséget békeidőben a Magyar Köztársaság területén fölfüggesztették.

Az a nagy helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar állampolgárok igen kis százaléka jött el az önkéntes tartalékos rendszerbe. Ezen próbált változtatni az a javaslat, amelyet Simicskó képviselőtársam nyújtott be a parlamentben, és amelyet mi magunk is már sokadjára átdolgozott formájában, de támogatni tudtunk. Annak alapján sikerült egyébként a Hjt.-módosítással megteremteni azt a jogi alapot, amely most már egy biztos jogi hátteret ad az önkéntes tartalékos rendszernek. Az anyagi ösztönző-, motivációs rendszert a következő években kell kiépíteni.

Azt gondolom, hogy amikor a törvényjavaslatot képviselőtársaim benyújtották, akkor nyilvánvalóan számítottak arra, hogy majd ez az ösztönzőrendszer is kiépül, de ez kifejezetten a hallgatók számára írna elő egy olyan kötelezettséget, amelyet, azt gondolom, hogy egyébként későbbi katonai pályafutásuk során is tudnak alkalmazni.

Mile képviselő úrnak szeretném mondani, hogy még csak meg sem fordult a fejemben, hogy ő a hallgatókra gondolna. Ugyanakkor a gyakorlati problémák és a szabályozási igények, amelyek itt megjelennek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a törvénymódosítási javaslatban, azok semmiképpen sem azokra a problémákra utalnak, amelyeket ön mondott.