*

BÁNKI ERIK (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, nem rugaszkodom el a valóságtól, ha azt mondom, hogy ez a törvényjavaslat, amelyet a tisztelt Ház elé benyújtottunk, történelmi jelentőségű a sport finanszírozása, a sport támogatása területén. Mondom ezt azért, mert olyan áttörést hoz a sporttámogatások rendszerében, amelyhez fogható az elmúlt húsz évben bizonyosan nem volt Magyarországon. Sokan, sokszor beszéltek a sport jelentőségéről, szerepéről, sokan tettek is annak érdekében, hogy ez pozitív irányba változzon, hogy a sporttámogatások rendszere kibővüljön, hogy a sport infrastruktúra-fejlesztése megvalósuljon, de sajnos még többen voltak azok, akik bár hangzatos beszédeket intéztek a parlamenti képviselőkhöz vagy éppen a választópolgárokhoz, jól hangzó stratégiát gyártottak, de annak megvalósításáért semmit nem tettek.

Azt gondolom, azért tekinthető átfogó áttörésnek ez a javaslat, amelyet benyújtottunk tisztelt képviselőtársainknak, a tisztelt Háznak, mert több területet is érint egyszerre. Többen felrótták, hogy miért egy úgynevezett salátatörvény keretében fogunk hozzá ezeknek a törvényeknek a módosításához. Éppen azért, mert a sport területe olyan, amely az élet szinte valamennyi területét érinti az oktatástól a szociálpolitikán és az egészségügyön keresztül egészen a kultúráig.

Az elmúlt nyolc évben a sport területét sajnos a folyamatos leépülés jellemezte. A sport állami igazgatásának folyamatos változása, gyakran ad hoc jellegű ötletek alapján történő módosítása, illetve a költségvetési megszorításokban a sport érintettsége oda vezetett, hogy mára nemcsak reálértéken, hanem nominálértéken is közel felére csökkent a sporttámogatások mértéke. Európában valamennyi kormány felismerte azt, hogy a sportban micsoda iszonyatos erő rejlik, hogy minden egyes forint, amit sporttámogatásra költ az aktuális kormány, az egészségügyi kiadások megtakarítása terén, a szociális háttér javulásában vagy éppen a gyermekek és később a felnőttek munkateljesítményében sokszorosan megtérül az adott államháztartás javára.

Azt gondoljuk, hogy jelentős lökést kell adnunk a sportnak, hiszen az utolsó pillanatban vagyunk. Nem volt arra példa a rendszerváltozást követő húsz évben, hogy különböző sportszervezetek vezetői, különböző területeken nagy sikereket elért sportolók szinte együttesen, összefogva kongassanak vészharangokat, és jelezzék, hogy nincs tovább, mert olyan reménytelen helyzetbe került a magyar sport, hogy azon azonnali változtatásokat kell eszközölni. Márpedig tavaly év végén ez történt, amikor is újabb megszorító csomag révén, a gazdasági és pénzügyi válság következtében, az államháztartás kiadásainak lefaragása területén olyan lépések történtek, amelyekben több mint 1 milliárd forint került ettől a területtől elvonásra. Ez a törvényjavaslat azért foglalkozik széles spektrummal, mert szeretnénk elérni, hogy már rövid távon is érezhető eredményt tudjunk elérni.

A bizottsági viták során nagy örömünkre szolgált, hogy valamennyi bizottság támogatta és általános vitára alkalmasnak tartotta ezt a törvényjavaslatot. Megfogalmaztak kritikákat ellenzéki és kormánypárti képviselők egyaránt, ami nem baj, hiszen azt a célt szolgálja, hogy ez a törvényjavaslat a lehető legjobb formájában kerüljön elfogadásra, és egyben jelzem, benyújtó képviselőtársaimmal együtt készen állunk arra, hogy a beérkező javaslatokat megvitassuk, és abból azokat, amelyek a törvényjavaslatban megfogalmazott célokat szolgálják, támogassuk is.

Felmerült, hogy miért ilyen gyors a jogalkotás ezen a téren is, miért fontos számunkra, hogy minél gyorsabban, minél rövidebb idő alatt elfogadásra kerüljön a törvényjavaslat. Az indok nagyon egyszerű: az imént már felvázoltam, hogy nagyon nagy bajban van a magyar sport, és nagyon nagy bajban van a magyar társadalom is. Gyermekeink egészségi állapota tragikus. Különböző felmérések igazolják azt, hogy a magyar általános iskolás korú gyermekek közel fele túlsúlyos, s ezeknek a fele pedig kórosan túlsúlyos. Ez azt jelenti, hogy ezekből a gyerekekből nem lesz ép és egészséges felnőtt, és az ő munkaképességük jelentősen el fog maradni európai vagy közép-európai versenytársaikétól, és ezek az emberek felnőtt korukban jóval többe fognak kerülni a hazai egészségbiztosításnak, mint amennyibe kerülnek a környező országokban. Tehát a versenyképességünket jelentősen rontja ez a tény.

Szomorú az is, hogy a rendszeresen testmozgást végző magyar emberek száma és társadalmon belüli aránya lesújtóan alacsony. Európában sereghajtók vagyunk azzal, hogy a magyar társadalom mindössze 9 százaléka mozog rendszeresen, és a rendszeres testmozgás sem tesz ki többet heti kétszer 45 percnél.

Tragikus állapotban van a magyar sportlétesítmények köre. Van egy, a parlament által 2007-ben elfogadott nemzeti sportstratégia, amelyet 360 igen szavazattal fogadott el a Ház, ami azt mutatja, hogy a sport terén van teljes összpárti összefogás, azonban annak ellenére, hogy abban megállapításra került, hogy az egyik legfontosabb feladat a sportlétesítmények áldatlan állapotának javítása, a szükséges felújítások elvégzése és új beruházások megkezdése, sajnos a stratégia elfogadását követően érdemi előrelépés ezen a téren nem történt. Mára odáig jutottunk, hogy ezek hátráltatják, sőt néhol lehetetlenné teszik a sportegyesületek működését, sportolóink felkészülését.

Az utolsó pillanatban vagyunk a tekintetben is, hogy hazai sportegyesületek tucatjai szűnnek meg hétről hétre, hónapról hónapra. Az a helyzet, hogy az önkormányzatok nagyon nehéz gazdasági helyzetbe kerültek, márpedig, tisztelt képviselőtársaim, mindannyian tudjuk, hogy a sportegyesületek fenntartói között legnagyobbrészt az önkormányzatok találhatók. Amíg a nemzeti sportköltségvetésben a sporttámogatások aránya nem teszi ki a költségvetés 0,2 százalékát sem, addig az önkormányzatoknál ez az arány 2 és 4 százalék között van. Tehát az önkormányzatok nehéz helyzete miatt az ellehetetlenülés határára kerültek a sportegyesületek; ebben is jelentős változásra van szükség. Ezenkívül jelentős és azonnali lépésekre van szükség az általános iskolai és a diáksport megmentése érdekében is.

Szeretném megköszönni azoknak a képviselőtársaimnak a hozzászólását, akik a bizottsági üléseken az általános vitára való alkalmasság megállapítása tekintetében elmondták az észrevételeiket, s külön szeretném megköszönni a parlamenti pártok frakcióvezetőinek a támogatását, amelyet a házbizottságban és annak következtében a mai plenáris ülésen is megtettek, amelynek köszönhetően Házszabálytól való eltéréssel tudjuk ezt a törvényjavaslatot tárgyalni, és ezzel lehetőséget biztosítottak a benyújtók számára arra, hogy módosító indítványokat tudjunk befogadni, de ezzel együtt is jövő héten hétfőn el tudjuk fogadni ezt a törvényt a végleges formájában.

Ez azért is fontos, mert ennek a törvényjavaslatnak van egy olyan része, amely a társaságiadó-kedvezményekre vonatkozik, amelynek a sorsa még nem dől el véglegesen a parlamenti szavazáson, hiszen ez európai uniós hatáskör, a társasági adó tekintetében bevezetendő változásokat az Európai Bizottsággal is egyeztetnünk kell, az pedig még hosszú hónapokat vehet igénybe. Reményeink szerint a most önök előtt fekvő törvényjavaslat elfogadását követően az év végéig le tudjuk folytatni azokat az egyeztetéseket az Európai Unióval, amelyek a jövő évi teljes hatálybalépéshez elengedhetetlenül szükségesek.

Nézzük néhány részletes pontját a törvényjavaslatnak, amely rendkívül fontos lehet, ahogy említettem, gyakorlatilag a sport valamennyi területe számára. A személyi jövedelemadó törvényt módosítjuk annak érdekében, hogy ismét adómentessé váljon a kis értékű kupák, érmek és serlegek adományozásának a lehetősége. Mert miről van szó? Egy korábbi törvényváltozás következtében azok a nyeremények, amelyeket szabadidős és versenysport alkalmával az eredményhirdetéseknél adnak - kupák, érmek, serlegek -, személyi jövedelemadó-kötelessé váltak. Igazából nem is értjük ennek a korábbi javaslatnak a bevezetését. Szeretnénk ezt megszüntetni, és visszatérni ennek az adómentességéhez.

Ahogy már mondtam, a társaságiadó-kedvezményt érintő jelentős változásokat készítene elő a törvényjavaslat, amelynek következtében a hazai vállalkozásoktól - a törvényjavaslatból itt kifejezetten kihagyni javasoljuk az állami vállalatokat, mert szeretnénk a piacról forrásokat gyűjteni, és szeretnénk ezen az adótámogatáson keresztül a sportpiacot, a sportgazdaságot megteremteni Magyarországon, mert ez a mai napig nem tudott kiépülni, sőt jelentősen leépült a rendszerváltozást követően - a társasági nyereségadójuk 70 százalékának erejéig érkezhetnek támogatások a sportba.

Ezek a támogatások közvetlenül az öt látvány-csapatsportágban működő sportegyesületekhez, klubokhoz érkezhetnek, de érkezhetnek egyébként a szövetségekhez is. Azért tartottuk fontosnak mindkét irányt, mert abban az esetben - és itt már az általános vitára történő alkalmasság során megfogalmazott kritikák között ezek szerepeltek -, a kis csapatok esetében a szövetségeken keresztül, elsősorban utánpótlás területén lehet igénybe venni ezekből az adókedvezményekből.

Itt mindenképpen javasoltunk és jónak találtunk egy olyan limitet bevezetni, amely nem teszi lehetővé a korlátlan támogatást. A csapatok működési költségeinek 50 százaléka erejéig, viszont az utánpótlás támogatásának 100 százaléka mértékéig javasoljuk a törvényjavaslatban az adótámogatás igénybevételének a lehetőségét. Ahogy említettem az iménti bevezetőmben, nagyon fontos a hazai sportlétesítmények állapotának javítása, ezért azt gondoltuk, az a helyes, ha ez az adótámogatás igénybe vehető a sportcélú beruházások támogatására is. Itt a javaslatunkban 80 százalék szerepel ezen a soron.

Egy másik nagyon fontos kérdés, amelyről sokszor beszéltünk, de érdemi előrelépés nem történt az elmúlt évek során, ez az az anomália, illetve annak az anomáliának a megszüntetése, amely a sportolók alkalmazása terén volt tapasztalható. Mindannyian tudjuk és tisztában vagyunk azzal, tisztelt képviselőtársaim, hogy a csapatsportokban, de egyébként az egyéni sportokban is, a sportolók különböző színlelt szerződésekkel kerültek alkalmazásra. Különböző marketingszerződések, olyan jogviszonyok, amelyek a sportolót mint reklámeszközt használták fel, és a sportegyesület támogatásait próbálták becsatornázni, gyakorlatilag bérre és fizetésre fordítani, ezeket szeretnénk megszüntetni azzal, hogy az egységes közteher-viselési hozzájárulás lehetőségét a sportolók számára is megnyitnánk. Ez egy olyan lehetőség, amely a tisztára mosása, a tisztítása, a sport területének a kifehérítése terén jelentős előrelépéseket hozhatna. Azt gondoljuk egyébként, hogy ez a költségvetés számára nem kiesést, hanem még bevételi többletet is hozhat.

Nagyon fontos része az illetékmentesség. Azt gondoljuk, hogy a sportberuházásokat azzal is támogatni kell, ha illetékmentessé tesszük azokat az ingatlanvásárlásokat, amelyek sportcélú beruházásokat képesek megalapozni. Itt is igyekeztünk kikerülni azt, hogy ezt visszaélésre használják fel a törvényjavaslat elfogadását követően, éppen ezért javasoljuk azt, hogy csak abban az esetben lehessen élni ezzel a lehetőséggel, ha 15 évig a beruházás sportcélú üzemeltetését és működtetését biztosítani tudják.

Nagyon fontos kérdéseket próbáltunk rendezni ezzel a javaslattal, igyekszünk még különböző módosításokat tenni a jelenlegi közalapítványi rendszer átalakításával, és azoknak az ígéreteknek megfelelni, amelyeket a választási kampányban is tettünk, s ami a nemzeti együttműködés kormányának deklarált célja, hogy egyszerűvé, átláthatóvá tegyük a sportfinanszírozásokat. Ennek érdekében szeretnénk azt megteremteni, hogy egycsatornás finanszírozás valósuljon meg, ne maradjon fenn az az állapot, hogy egy sportolónak vagy egy edzőnek négy vagy öt helyről kelljen különböző ösztöndíjakat és támogatásokat felvenni. Ezért szeretnénk az ösztöndíjrendszert, a sportolók és az edzők ösztöndíjainak rendszerét egy helyre, a Magyar Olimpiai Bizottsághoz telepíteni.

Természetesen ezek a változások nem érinthetik a most működő rendszert, nem csökkentik a támogatások mértékét, sőt szeretnénk megteremteni az átláthatósággal és az egycsatornás finanszírozással azt, hogy a következő években jelentősen növelje a kormány a sportra nyújtott támogatásokat.

És végül szintén egy nagyon fontos rész, amely a mindennapos testnevelés bevezetését teszi lehetővé. Sokan felvetették azt is a bizottsági üléseken, nem értik, hogy miért nyújtottunk be először egy törvényjavaslatot, majd azt vontuk vissza, és végül nyújtottuk be az önök előtt fekvő T/573. ajánlási számon szereplő új indítványunkat. Éppen azért nyújtottuk be ezt az új indítványt, mert kibővítettük a korábbi javaslatainkat néhány, az imént említett, a finanszírozási rendszer átláthatóságát és egyszerűsítését célzó intézkedéssel, illetve a mindennapos testnevelés bevezetésével.

A mindennapos testnevelés bevezetését illető javaslatainkhoz is érkeztek már most módosító indítványok, eddig a pillanatig 30 ilyen módosító indítvány érkezett be, amelyeket a parlament információs rendszeréről leszedtem. Kaptunk különböző információkat, illetve javaslatokat pedagógus érdek-képviseleti szervezetektől. Itt is megerősítem: nyitottak vagyunk arra, hogy mind az oktatási bizottság által felvetett javaslatokat, mind a PDSZ és más oktatási szervezet, oktatásban érdekelt érdek-képviseleti szervezet javaslatát áttanulmányozzuk, és abból azokat, amelyek céljainkat szolgálják, mindenképpen támogatni szeretnénk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Szeretném azt, ha a parlamenti pártok mindegyike támogatná ezt a törvényjavaslatot. Szeretném azt, ha egy olyan döntés születhetne a zárószavazás során, amely egy nagy támogatással valóban egy, a sporttámogatási rendszer szempontjából történelmi jelentőségű törvény elfogadását tenné lehetővé a magyar parlamentben. Ehhez kérem az önök segítő támogatását.