SZALAY FERENC, a sport és turizmusbizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nekem az a szerencsés helyzetem volt, hogy én képviselhettem az előterjesztést akár az oktatási bizottságban, akár a költségvetési bizottságban, és el tudom mondani, hogy valóban mind a két bizottság rendkívül konstruktív volt. Ez fontos, hiszen azért az elmúlt nyolc évben ezek a bizottságok nem feltétlenül ugyanígy támogatták az ilyetén előterjesztéseket, ellentétben a sport- és turisztikai bizottsággal, amely az elmúlt nyolc évben is mindig támogatta a sportos előterjesztéseket, csak amikor idekerültek a Házba, akkor érdekes módon ezek a sportos előterjesztések valahogy fölhígultak, elmúltak, befejezték küldetésüket.

A sport- és turizmusbizottság 6 tartózkodással támogatta az előterjesztést. Hadd mondjam el, hogy az igazi probléma - akár a három bizottságot is mondhatom - többek közt az volt, amit Hoppál Péter képviselőtársam is elmondott: a mindennapos testnevelésnél a létesítményhelyzet és a tanítók hogyan taníthatják majd a testnevelést a későbbiekben kérdéskör volt, az adókedvezményeknél pedig az, hogy miért a látvány- és csapatsportágak öt kiemelt lehetőséggel fölruházott sportága, a labdarúgás, a kosárlabda, a kézilabda, a jégkorong és a vízilabda kaphat támogatást. Akkor is elmondtuk, most is elmondom, ez a törvény arról szól, hogy elinduljunk. Ez a törvény arról szól, hogy végre olyan forrásokat biztosítsunk a sportnak, amely valóban kilábalást jelent a mostani helyzetből, és ez az öt sportág, amelyik üzleti alapon is képes működni, egészen biztos, hogy előbb-utóbb olyan piaci résztvevő lehet a sportban, amely meg is termeli a befektetett forrásokat, nem csak elkölti.

Természetesen egy év múlva, amikor kiderül, hogy hogyan és miképpen tudtuk ezt a törvényt használni, ki fog derülni, hogy lehet-e továbbvinni, avagy nem lehet. Senkinek nincsen az ügyben averziója, hogy az egyéni sportágak közül is belekerülhessen ebbe a körbe jó néhány sportág, elsősorban az alapsportágakra gondolhatunk, az úszásra, és mondjuk, az atlétikára, de természetesen a kajak-kenu miért ne kerülhetne be, vagy oly sok más. Viszont azt gondolom, hogy először ezt az öt sportágat legyen szíves mindenki most elfogadni, hogy kiemelve kezeljük, és utána menjünk lépésenként tovább.

A mindennapos testnevelésnél én nagyon-nagyon rossz vitának érzem azt, amikor a létesítményhelyzetről beszélünk. A létesítményhelyzet nem határozhatja meg a mindennapos testnevelés szükségességét. Ha abból indulunk ki, hogy ha majd lesz létesítmény, akkor legyen a testnevelés mindennapos, akkor nem fogjuk elérni, nem fogjuk meglépni ezt az igen-igen szükségszerű lépést, mint ahogy akkor sem, ha azon fogunk vitatkozni, hogy tanítónő vagy tanár tanítsa a testnevelést. Ennél eggyel, sőt kettővel, sőt sokkal fontosabb, hogy a gyerekek egészségi állapota milyen.

Mint ahogy a bizottságok, és így a sport- és turizmusbizottság is elfogadásra javasolta a törvényt, én is hadd tegyem ezt önök előtt. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)