*

CSIZI PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Rendezetlen viszonyok, privatizációs visszaélések, kárpótlási hibák, életveszélyes állapotok, használhatatlanság, finanszírozhatatlanság és enyészet jellemzi a magyar sportműhelyeket, sportlétesítményeket. Ez, tisztelt képviselőtársaim, a Jobbik programjában van. Háttér nélkül nincs sport - a Jobbik programjának ez az alfejezetcíme. Nem értem ezek után, amikor igencsak drasztikusan festik le a magyar sport helyzetét, akkor miért mondják azt, hogy miért éjfélkor, miért ilyen gyorsan kell egy ilyen igencsak fontos, önök által is hat hónappal ezelőtt még fontosnak tartott programrészt tárgyalni.

Hát pont az önök programja a magyarázat arra, hogy miért kell a sportban, amilyen gyorsan csak lehet, azonnal lépéseket kezdeményezni. Hiszen a sport az elmúlt nyolc évben folyamatosan háttérbe szorult. 2002 óta, a Medgyessy- és Gyurcsány-kormány időszaka alatt a sport teljesen másodlagos kérdéssé vált, társadalmi szükségessége, fontossága szinte semmi hangsúlyt nem kapott. Ugyanakkor a sportegyesületek száma az elmúlt 20 évben a felére csökkent. Az úgynevezett nagyegyesületek mára teljesen alulfinanszírozottá váltak, működésük teljesen bizonytalan. Harminc százalékkal kevesebb szakosztály működik, hatodára zsugorodott az igazolt sportolók száma, és a legeslegrosszabb adat, ami szerintem megmagyarázza mai javaslatunk sürgősségét, hogy a diákságnak csupán hat százaléka sportol versenyszerűen. Ennek teljesen egyenes következménye, amit mindannyian látunk, mindannyian tapasztalunk, hogy egyre jobban romlik nemcsak a teljes lakosság, hanem a fiatalok, az amúgy egészséges fiatalok egészségi állapota.

Varga László képviselő úrnak azért néhány olyan statisztikai adatot is mondanék, ami az elmúlt nyolc évre vonatkozik. Az elmúlt nyolc év alatt a heti rendszerességgel sportolók aránya 20-ról 9 százalékra esett vissza, a legalább havi egy-két alkalommal sportolók aránya, szintén csak az elmúlt nyolc évről beszélek, 24 százalékról 16 százalékra csökkent, és az önök által vezetett két kormány működésének eredményeként elmondhatjuk ma azt, hogy a felnőtt lakosságnak közel 70 százaléka egyáltalán nem sportol. Azt hiszem, ilyen statisztikai adatok mellett, egy ilyen helyzetben nem kell azt megindokolni, hogy miért kell azonnali sürgősséggel egy sport jobbításáról szóló törvényt idehozni önök elé, akár e késői, háromnegyed 1-es órában is. Tehát jól látható, hogy ha a látvány-csapatsportoknál, az egyesületeknél nincs megfelelő és hosszú távon kiszámítható működés, akkor az igenis kihat a társadalomra, a társadalom sporttal kapcsolatos hozzáállására.

A látvány-csapatsportok léte, fenntarthatósága és fejlődése valóban záloga a magyar sport jövőjének. Az öt látvány-csapatsportot érintő társaságiadó-törvény megakadályozhatja és megoldhatja a korábbi évek óta tapasztalt finanszírozási anomáliákat. Megszűnhetnek, ahogy Bánki Erik képviselő úr is mondta, a színlelt szerződések, hiszen a támogatások csak azokban az egyesületekben, klubokban, cégekben érvényesülhetnek, ahol a törvényes működés biztosított, ahol mindig el lehet számolni a jövőben a támogatásra nyújtott pénz útjával, nem úgy, ahogy Vágó Gábor mondta, hogy valóban, tudjuk, ez ma már féléves időintervallumban sem lehetséges.

Egyetértek Szalay képviselő úrral, hogy a nem fővárosi, a vidéki klubok még inkább kilátástalan helyzetbe kerültek az elmúlt időszakban, hiszen jóval nehezebb a szponzoráció megszerzéséért folytatott harcban a részvételük. Egy jól működő, nézőket vonzó, több szempontból is egy vidéki város életébe kapcsolódó klub azonban helyi és egyben helyi társadalmi érdek is. Nem arra gondolok, hogy öregbíti egy adott település hírnevét, nemcsak arra gondolok, hogy milyen munkahelyeket teremt, hanem hogy egy jól működő, sikeres egyesület, sikeres csapat mögött minden esetben sikeres utánpótlást is találhatunk. Személyes tapasztalatom, hogy az utánpótlás száma és a csapat eredményessége egyenes arányban növekszik.

Az előbb miskolci, akkor most engedje meg, hogy pécsi példát hozzak. Pécsett az öt látvány-csapatsportból három az élvonalban lévő csapattal rendelkezik, egy pedig küzd az élvonalba jutásért. Azt lehet látni, hogy a jégkorongnál 89, ahol egyébként nincs még létesítmény, illetve csak egy szezonális létesítmény van; a vízilabdánál 134, a kézilabdánál 436, a foci esetében 725, kosárlabda esetén, Pécs szempontjából ez a legismertebb sport, 542 a fiatal, igazolt sportolók száma. Tehát csak ebben az öt látvány-csapatsportban csak Pécs városában több mint 2 ezer gyermek sportol versenyszerűen. Biztos, hogy nem lesz mindegyikőjükből nemzetközi vagy válogatott szintű élvonalbeli játékos. De megszokják a mindennapos, rendszeres mozgást, hozzászoknak egy csapatmunkához, a konfliktusok kezeléséhez, és ha a 2 ezer gyermek, aki utánpótlásban válogatott, nem minden esetben nyer érmeket, azért azt el lehet mondani, hogy azáltal, hogy a város fontosnak tartja az ő munkájukat, az ő mindennapos mozgásukat, ezáltal éveket nyerhetnek az életükhöz.

Hiszen jelenleg az öt látvány-csapatsport esetén a 2 ezer gyermeknél az önkormányzatnak kell helytállnia, éppen ezért Pécs városában talán egyedülálló módon, a nehéz gazdasági helyzet ellenére, ami, hallottuk Varga Lászlótól, hogy a kormányt sújtotta, ugyanebben a nehéz gazdasági helyzetben Pécs városa azt mondta, hogy nem hagyja cserben ezt a 2 ezer gyermeket, és nem csökkenti a sporttámogatások mértékét, holott az elődei egyébként folyamatosan ezt tették. Úgy gondolom, hogy ez a 2 ezer gyermek Pécsett, illetve azok, akik nem az úgynevezett látvány-csapatsportokban sportolnak, ők a szerencsések. Nem ilyen szerencsések viszont a többiek, hiszen egy szintén nemrégiben készült felmérés kimutatja, hogy a diákok háromnegyede kizárólag iskolai keretek között sportol.

Na, emiatt fontos a heti öt testnevelésóra bevezetése. Mivel a fiatalok háromnegyede a sporttal, a sport szeretetével, a szabályokkal és a csapatmunkával csak iskolai keretek között találkozik. Ezért fontos ez a mai előterjesztés, amiről egyébként a rendszerváltás óta, húsz éven keresztül folyamatosan lehetett hallani. Az elmúlt nyolc évben szinte nem volt olyan év, nem volt olyan időszak, amikor ez ne jött volna elő. Ehhez képest az, ami önöknél korábban szándék volt, most, úgy néz ki, megvalósulhat. Ez az egyenes út az egészséges életmód irányába. Remélem, hogy nagyon rövid idő, akár egy emberöltő alatt már kézzelfogható gazdasági eredményei is lesznek ennek az előterjesztésnek.