*

OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem kívánom szaporítani a szót, ha jól emlékszem, én vagyok az utolsó írásban bejelentkezett felszólaló. Jómagam a közoktatás oldaláról kritizáltam az LMP-n belül ezt a javaslatot. Viszont el kell mondanom azt, hogy ahogyan az oktatási bizottság ülésén is látszott, a kormánypárti képviselők között is volt egyfajta megosztottság ennek a törvénynek a közoktatásra vetülő oldalát illetően, de bízom abban, és látom az előterjesztő urakban azt a szándékot, hogy a valós szakmaiságot látták meg az oktatási bizottság munkájában. Ahogy arra Pokorni Zoltán elnök úrral együtt ígéretet tett az oktatási bizottság, készülnek azok a javaslatok, és gondolom, önök már látták is ezeket a javaslatokat, amelyek révén azt gondoljuk, hogy ha ezek elfogadásra és beépítésre kerülnek, akkor a javaslatnak ezen része támogathatóvá válik.

Képviselőtársaim elmondták az LMP álláspontját, én csak egyetlenegy dologgal szeretném kiegészíteni. Mégpedig azzal, hogy ha az oktatásról, az esélyteremtésről és a szabadidősportról is beszélünk, akkor nagyon fontos figyelembe venni azt, hogy amikor a kormánypártnak olyan irányú célkitűzései vannak, hogy a gyereket tartsuk az iskolarendszeren belül, és próbáljuk megakadályozni azt, hogy a gyermekek elkallódjanak, és egy olyan rossz életvitelt folytassanak, ami nem éppen az egészség és a mozgásgazdag kultúra felé vezeti őket, akkor arra is gondoljunk, hogy voltak és vannak olyan kezdeményezések, amelyek ezeket a kallódó gyerekeket éppen a sport útján próbálják megfogni. Ha a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű vagy a roma gyerekekről beszélünk, akkor láthatjuk azt, hogy akár az élsportolók köreiben is vannak roma származású emberek, akik hozzájárultak a saját sportteljesítményükkel Magyarország hírnevéhez. Ezeket tartsuk szem előtt.

Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmüket, és muszáj, hogy az eddigi civil kiszóljon ilyenkor belőlem. Amikor sportról beszélünk, akkor arról is beszélhetünk, talán önök jobban is tudják ezt a történetet, hogy volt egy elhíresült ügy, amikor egy román civil szervezet bezáratta a bukaresti stadiont, mert olyan szintű rasszista megnyilvánulások voltak egy futballmérkőzés alatt, hogy a FIFA be is záratta erre a kezdeményezésre a stadiont. Azzal a kitétellel lehetett újra kinyitni, hogy játszottak egy barátságos mérkőzést, amikor a mezükre fel volt írva az, hogy a rasszizmus megöli a játékot. Biztosan értesültek arról, hogy van egyfajta civil kezdeményezés arra, hogy a sportot is használjuk fel arra, hogy a rasszizmust, a kirekesztést megpróbáljuk háttérbe szorítani. Erre van egy konkrét javaslat, egy konkrét civil kezdeményezés, amihez egy nagyon neves és ismert futballista adta a nevét.