*

VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Meghallgattuk az elmúlt száz nap értékelését ismételten; már számtalanszor elmondtuk az adott témákkal kapcsolatban, hogy melyikről mi a véleményünk, ha esetleg bárki itt a teremben, akár a sajtó kíváncsi a véleményünkre, akkor érdemes föllapozni ismételten január 16-án megjelent országgyűlési választási programunkat.

Nem hiszem, hogy a Jobbik frakciója abban a hisztiben partner akar lenni, amit itt éppen Mesterházy Attilától hallottunk, ugye, bagoly beszél verébnek, hogy nagyfejű, ennek voltunk itt az elmúlt néhány percben tanúi. Mi maradnánk annál a jobbikos jó szokásnál, hogy elmondjuk a véleményünket arról, hogy hogyan kellene továbbmenni. Megpróbálunk javaslatokat tenni, abban bízva, hogy a kormány munkáját, ahogy eddig is, meg tudja termékenyíteni a Jobbik programja. (Derültség, közbeszólások.)

Célszerű a söprést mindig magunkon kezdeni, és ha már bérplafont alakítottak ki a közszférában, akkor én azt a javaslatot tenném a Jobbik-frakció nevében miniszterelnök úr számára, hogy a jövőre nézve a politikai álláshalmozók számára is vezessük be ezt a bruttó bérplafont, vagy ennek valamilyen mértékét. Ugyanis itt, ebben a teremben - ne legyünk képmutatóak - nagyon sokan jóval többet keresnek, mint bruttó kétmillió forint. (Lázár János: Nincs ilyen.) Az önök hitelességét sokkal inkább megerősítené, ha ebbe az irányba elmozdulnának. (Taps a Jobbik soraiban.)

A politikai álláshalmozással kapcsolatban egyébként, önöknek itt országgyűlési képviselőknek, ha jól tudom, körülbelül több mint kétharmaduk önkormányzati tisztséget is visel megyei közgyűlésben, polgármesteri tisztségben vagy akár önkormányzatban. Törvényjavaslatban szeretnénk ezt a jövőre nézve tiltani, és akkor talán majd eldől, hogy annyira megéri-e az álláshalmozás az önök számára is.

Nem beszélve arról, hogy a kedves tévénézők is tudják, szeptemberben a parlamenti képviselők két napot dolgoznak, ma és holnap, méghozzá miért, azért mert az MSZP és a Fidesz képviselőinek kampányolniuk kell azért, hogy az önkormányzatokban megszerezzék ezeket az álláshalmozó pozíciókat. Részünkről mindennap lehetne parlament szeptemberben is, szükség is volna rá.

Menjünk az elszámoltatásra! Ez a nagy-nagy ígéret, nagyon sokan azért szavaztak önökre, miniszterelnök úr, mert elszámoltatást ígértek. Nagyon sok mindenben van a magyar társadalomnak türelme, azt tapasztalom az országjárásom során, az emberek valóban tudnak bizonyos dolgokban várni. Ebben nem. Ebben elfogyott a türelem, ebben nincs tovább várakozás. És ajánlom mindenkinek a figyelmébe az izlandi példát, Izlandon gondatlanság miatt bíróság elé fog állni az előző kormány. Itt ül a mi körünkben, legalábbis itt ült még néhány perce, de talán miattam nem várta meg a felszólalást (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Már előbb nem volt itt.), itt ül a körünkben Terry Black kedvenc miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc. (Derültség a kormánypárti padsorokban és a Jobbik soraiban.) Szeretném, ha ez a fajta izlandi példa végre Magyarországon is érvényesülne, és ő is bíróság elé állna; volna rá bőven ok. (Taps a Jobbik soraiban.)

A devizahitelesek megmentésével kapcsolatban a Jobbik javaslata szintén már az országgyűlési választási kampánytól fogva ugyanaz, az idő próbáját kiállta, és nagyon reméljük, hogy előbb-utóbb a kormány is figyelembe veszi. Mi azt mondjuk, hogy forintosítsuk a devizahiteleket, méghozzá azon az árfolyamon, amin annak idején a hitelt felvevők ezt felvették. A forintosítás nem pusztán szociális vagy emberi szempontból volna fontos, és egyáltalán, a devizahitelesek megmentése nem pusztán emberi vagy akár politikai szempontból lehet lényeges, hanem ennek van egy gazdasági aspektusa is, van gazdasági racionalitása is, hiszen a megnövekedett törlesztőrészletek olyan terheket rónak a családokra, ami a belső fogyasztást mérsékli igen nagy mértékben az országban. Az önök eddigi próbálkozásai általában tűzoltó jellegűek, és csak ott avatkoznak be, ahol már a baj szinte elkerülhetetlen.

Menjünk tovább a kötcsei beszéd kapcsán az államadósságra! Tudom, hogy mindig óva int bennünket a miniszterelnök úr, hogy erről ne beszéljünk, vagy csak nagyon halkan, de én továbbra is feszegetem és a Jobbik-frakció továbbra is feszegeti az államadósság újratárgyalásának témáját, beleértve akár a részleges leírást is. Erre Argentína példát szolgáltatott már a világnak

Nem azt mondjuk, hogy ez könnyű út. Nem azt mondjuk, hogy ez könnyű út, de azt mondjuk, hogy elkerülhetetlen, és minél tovább játsszunk struccpolitikát ezzel a kérdéssel kapcsolatban, annál biztosabb és annál durvább a gazdasági összeomlás.

Szintén javasoljuk nagyon régóta a magánnyugdíjpénztárak államosítását. Ez ugyan csak egyszeri bevételt jelenthetne, de ebben a jelenlegi helyzetben az országot megmenthetné a megszorításoktól, és megmenthetné akár a devizahiteleseket is. El kell döntenie a kormánynak, és el kell döntenie önnek is, miniszterelnök úr, hogy mi a fontosabb, a magánnyugdíjpénztárak mögött álló lobbi, vagy a devizahitelektől és az ország jelenlegi gazdasági helyzetétől szenvedő családok.

Menjünk a legérzékenyebb kérdésre - mármint az önök szempontjából, az elmúlt száz nap szempontjából -, a közbiztonság kérdésére. Itt elhangzott egy kéthetes ígéret a választási kampány hevében. Beszéljünk tényleg a valóságról, meg tényleg beszéljünk őszintén egymással! Ez egy egyértelmű félrevezetés volt, miniszterelnök úr. Ön is nagyon jól tudta, és a miniszterei és a frakció tagjai is tudhatták, hogy két hét alatt nem lehet rendet teremteni, ez egy olcsó választási ígéret volt, mondhatnám úgy is, hogy cinikus volt ez a választási ígéret, vagy mondhatnám azt is, hogy nem tisztelte a valóságot. Most itt már az előző értékelésében azt hallottuk, hogy Európa vezető állama leszünk a közbiztonságot illetően. Nekem az az érzésem volt, mint amikor a magasugró kétszer leveri a 180-at, aztán felteszi a lécet 2 méterre. Nekünk már 140 átugrása is nagy-nagy előrelépés volna, miniszterelnök úr.

A belvárosban a tegnapi napon leszúrtak egy sportolót, a hétvégén egy labdarúgó-mérkőzés után egy 17 éves fiatalembert késeltek meg. A mindennapok hírei tele vannak a brutálisabbnál brutálisabb bűncselekményekkel. Ezt egyúttal a belügyminiszter úr felé fordulva is mondom. Milyen jó lenne ebben a helyzetben egy Magyar Gárda! (Derültség és moraj a kormánypárti padsorokból.) Milyen jó lenne, ha lenne a magyar társadalomnak azon részére fogadókészség a kormányban, akik hajlandók volnának segíteni. (Derültség a kormánypárti padsorokból.) Mosolyog a belügyminiszter úr, látom nagyon jól, tetszik neki ez a téma. És ehelyett inkább mi jön létre? Terrorelhárító Központ 10 milliárd forintért. Hasonlítsuk össze a két szervezetet: az egyiket létrehozzák magyar emberek, hogy megvédjenek másokat a saját pénzükön, önök létrehoznak az adófizetők pénzén egy szervezetet, hogy megvédjék saját magukat. Ez a különbség köztünk és önök között. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Hogyha már a terrorveszély kérdését felvetjük, talán célszerű volna végre ebből az igazságtalan, aljas háborúból, ami Afganisztánban folyik, hazahívni a magyar katonákat. Ezzel kapcsolatban bent van a Jobbik határozati javaslata. Nagyon remélem, hogy kormánypártnak és minden frakciónak megjön ezzel kapcsolatban az esze. Ha ezt megtesszük, akkor nem lesz terrorveszély, akkor nem következik be magyar katonák értelmetlen halála, és végre lesz az árvizek kapcsán dolgos kéz a gátakon.

Zárásképpen tényleg beszéljünk a lényegről: hogyan lehetne ebben az országban végre elindulni a fejlődés útján? Meg kellene szüntetni az élősködést az országban. Ez az ország legsúlyosabb problémája ugyanis. Lehet itt mindenféle nyugdíjindexálást, egészségügyi reformot, oktatási reformot kitalálni, amíg ezen az országon élősködnek - mert ez a jelenlegi helyzet -, addig nem fogunk előrejutni, addig a lyukas hordóba fogjuk hordani a vizet. Nevezzük nevén: mi élősködik ezen az országon? Élősködik a politika, az álláshalmozó politika, különösképpen az álláshalmozó politikai bűnözés. Élősködik ezen az országon a nemzetközi tőke formájában a multinacionális vállalatok erőfölénye a duális gazdaság képében, államadósság formájában, amely a magyar vállalkozásokat teljes mértékben tönkreteszi, és igen, mondjuk ki, élősködik ezen az országon a cigánybűnözés.

Amíg ezekkel a kérdésekkel önök nem néznek szembe, és struccpolitikát folytatnak, addig nem fogunk előrelépni. Ez a Jobbik üzenete, miniszterelnök úr, koncentráljon az élősködés felszámolására, és akkor majd talán ez az ország elindul a felemelkedés útján.