DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Én csak arra kérném önt, azt mondta, hogy természetesen itt az EBESZ-delegáció tagjaként szólal fel, és parlamenti képviselőként foglal helyet ezekben a padsorokban, én ilyen minőségben válaszolok önnek is; azt kérem, hogy a hozzáállása is ezt tükrözze, hiszen az ön delegációs társa, Nagy Andor képviselőtársunk sem delegációtagként, hanem képviselőként szólal fel. Szerintem ez nagyon fontos, hogy kinek-kinek az érdekeltségi viszonyát lássuk, tulajdonképpen melyik oldalon áll ebben a vitában.

Ön azzal kezdte a felszólalását, hogy Európában példa nélkül álló dolog történik itt Magyarországon. Hadd emlékeztessem önt például arra, hogy mi van Franciaországban, ahol az audiovizuális legfelső tanács - rövidítve CSA - szintén sokkal kevesebb joggal rendelkezik, mint korábban, és Sarkozy elnök úr egyértelműen a saját döntéséhez kötötte az ottani különböző médiavezetők kinevezését. Tehát ha csak az egyik legnagyobb népességű európai országot nézzük, a demokrácia egyik szülőhazáját, ott is azt láthatjuk, hogy lényegében a köztársasági elnök egyszemélyes döntése az, amelyik meghatározza, ki lesz a közszolgálati média vezetője. Sarkozy elnök úr ezt egyébként azzal indokolta a saját maga közönségének Franciaországban, hogy a közszolgálati médiumok legfőbb részvényese az állam, így gyakorolnia kell a tulajdonosi jogát a vezetők kiválasztásakor, és ő ezt nem fél gyakorolni, hiszen 2009 májusában ő maga döntött az ottani francia közszolgálati rádió vezetőinek a kinevezéséről.

Tehát azért sokkal inkább centralizált gyakorlatok is léteznek az Európai Unión belül vagy az EBESZ-tagállamokon belül. Nem tudom, az EBESZ-nek volt-e olyan véleménye, amelyben Franciaországot elítélte volna, vagy antidemokratikus államnak tartotta volna a médiaszabályozásával kapcsolatban, de, mint ahogyan például az Európai Bizottság uniós végrehajtó testületének médiaügyi biztosa is azt mondta, hogy ebben a javaslatban teljesen megvalósul a médiapluralizmus, úgyhogy semmiféle olyan aggodalmának nem adott hangot, amelynek ön hangot adott.

Én úgy látom, hogy ebben van egy vita, amelyben bizonyos politikai csoporthoz tartozó pártok ellene szólnak, mások pedig mellette szólnak, de itt nem a demokrácia féltéséről van szó, hanem egészen egyszerűen hétköznapi pártpolitikai csatározásról.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)