KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Röviden egy-két benyomásomat hadd osszam meg önökkel, a 17. pontból felemelve a tekintetemet, amit Michl képviselőtársam fogalmazott meg az anyanyelv ügyében.

Mint gyakorló pedagógus, ezt én magam is fontosnak tartom, és a korábbi vitában is tudtam már utalni arra, hogy már csak azért is lényeges körülmény az anyanyelv ápolásának megvalósítása lehetőség szerint minden területen, mert hihetetlen az a kincs, amit akár a délvidéki, akár a kárpátaljai, akár a felvidéki szerzőink létrehoztak, pláne ezeknek a műveknek az ápolása, helyben, abban a környezetben megvalósítva a kirándulások által. Nagyon fontos a cserekapcsolatok ügye, amit Pósán László módosító javaslata is célzott, hogy akik a külhoni magyarok közül ideérkeznek hozzánk, ők valóban ilyen oda-vissza kapcsolatba tudjanak kerülni az itteni gyerekekkel, fiatalokkal, diákcsoportokkal. Természetesen nagyon fontos lába ennek az egész javaslategyüttesnek az is, hogy az iskolákban ezt az emléknapot, a nemzeti összetartozás napját méltóképpen lehessen megünnepelni, de pontosabban fogalmazok, ha úgy mondom, erről megemlékezni.

Fontos volt megítélésem szerint az a felvetés is, amit Révész Máriusz fogalmazott meg itt a méltatlan MSZP-s javaslatokkal kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy itt milyen önmagán túlmutató javaslategyüttessel van dolgunk június 4-ével összefüggésben.

Ha már a méltatlan MSZP-s javaslatokról szó esett, zárásképpen arra szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy megítélésem szerint meglehetősen beszédes az a hallgatás, amit az MSZP-s képviselők megvalósítanak ebben a kérdésben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)