OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Kicsit meglepetten ülök itt, mert, ha jól emlékszem, igaz, hogy jó két hónappal ezelőtt történt, de volt egy négy és fél órás általános vitánk erről a törvényjavaslatról, ahol azt gondolom, hogy kibeszéltük azokat a nemzeti traumákhoz kötődő, pozitív és negatív érzeteinket, amik bennünket voltak. Ott is hallgathattuk a Jobbik frakciójának nemes érvelését e mellett a törvényjavaslat mellett, amit nagy fájdalmukra nem ők nyújtottak be. Úgyhogy azt gondolom, hogy túl kéne lépni azon, hogy itt beszélünk olyan dolgokról, amiket az oktatási bizottságban már megtárgyaltunk, amely javaslatokkal és módosító javaslatokkal egyetértettünk, ahol arról beszéltünk, hogy ez mennyire fontos és nem fontos. Nem kellene személyeskedő és buta vitákba belemennünk.

Nagyon sajnálom, hogy Novák Előd képviselő úr kiment, akinek megint mindenféle helyzetbe be kell - (Novák Előd közbeszól.) ja, itt vagy, bocsánat - valahogyan a cigányellenes gyűlöletbeszédet építeni, mert azt gondolja, hogy enélkül nem működik a Jobbik reakciója semmire.

Azt gondolom, hogy itt van egy nagyon világos törvényjavaslat, nagyon világos dolgokkal és célokkal, amiket támogattunk. Azt gondolom vagy azt gondoltam eddig, hogy az MSZP frakcióját is meggyőztük arról, hogy ezek a módosító javaslatok nem illenek ebbe a törvényjavaslatba. S még Lendvai Ildikónak szeretném elmondani, hogy én vetettem fel az oktatási bizottság alelnökeként azt, hogy a határainkon belüli kisebbségekről is legyen egyfajta tudásanyag átadása mind az alapfokú, mind a középfokú oktatásban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és erre biztató ígéretet kaptam mind a fideszes, mind pedig a többi képviselő uraktól. Köszönöm szépen a szót.