*

Tisztelt Képviselőtársaim! Ki ne értene egyet azokkal a főbb célokkal, amelyek a kormány részéről elhangzottak a 2011-es költségvetés tekintetében, gondolok itt a munka megbecsülésére, a családok megbecsülésére, a nemzet felemelkedésére, a kis- és középvállalkozások támogatására, vagy akár például a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítására. Nyilván ezekre mindannyian azt mondjuk, hogy igen, ezeket teljesíteni kell.

Ugyanakkor a kérdés az, tisztelt képviselőtársaim, hogy akkor, amikor ezeket a célokat megfogalmazzuk, alkalmas-e arra, és alkalmas eszközöket tartalmaz-e erre a költségvetés, amelyek ezeknek a céloknak az elérését jelentik. Például felhagy-e a fiskális politikával, vagy eleget tesz-e azoknak a strukturális váltásoknak, amelyek ezeknek a céloknak a megvalósítását elősegítik? Megjelennek-e például benne azok a nagy programok, amelyek a váltást segítik, vagy megjelenik-e benne a távlatosság, vagy netán éppen a jövő felélése történik?

Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor, amikor ezeket a kérdéseket feltettem magamnak is, akkor nyilvánvalóan ezekre a kérdésekre azt kell hogy mondjuk, hogy nem, hiszen néhány olyan terület van, amelyiken jól tetten érhető az, ami a változatlanságot jelenti. Hiszen - és itt két kérdéskört hadd emeljek ki - például, amikor a strukturális váltás igényét fogalmazzuk meg, nagyon jól látszik a költségvetésben, hogy mondjuk a MÁV ugyanakkora determinációval rendelkezik, mint a megelőző időszakokban. Vagy egy másik területet hadd emeljek ki, ami éppen a fiskális politika változatlanságára ad bizonyítékot, talán nem túlzás, ha azt mondom, akár a fűnyíróelv alkalmazására, ami például a köztisztviselők, közalkalmazottak várható sorsát jelenti, hiszen a több tízezres elbocsátást a bürokrácia csökkentésének a címszava alatt jelzi előre. Nyilvánvaló, hogy ez az a terület, ahol számukra is biztosítani kell a biztonságérzést, és nyilvánvaló, hogy nem lehet a társadalmi különbözőségeket csökkenteni akkor, és kitűzni célul a munkahelyek bővítését, ha például ezen a területen egyszerűen csak és kizárólag a pénzpolitikai szempontok diktálnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy dolgot jól kell látni. Nem lehetséges csak és kizárólag társadalmi felemelkedést úgy elérni, hogyha mellette a gazdaságot nem tartjuk rendben. Másként fogalmazva: ami a társadalomnak nem jó, az távlatosan egyébként a gazdaságnak sem lehet jó. Így, tisztelt képviselőtársaim, akkor, amikor arról beszél a kormány, hogy ez a megújulás költségvetése, úgy gondolom, hogy ez az új megoldásokat, a strukturális változásokat is jelenti. Így a célokkal egyetértve, ezekben az eszközökben - úgy hiszem - közösen kell változtatnunk. Nyilván vannak kérdések, amiben a társadalmi egyeztetést is eszközül kell használni, gondolok itt például a bürokrácia csökkentésére, hogy mekkora és milyen államot akarunk.