*

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A következő évi költségvetés reményeink szerint fordulatot hoz az ország életében. A kormány szándéka és a mi szándékunk is megegyezik abban, hogy két fontos elvárásunk van a jövő évi költségvetést illetően.

Az egyik az államadósság csökkentése, hiszen ez az elmúlt időszakban, az elmúlt 8 esztendőben elszabadult, és 80 százalék körüli eredményt ért el a GDP-hez viszonyítva. Ez olyan terhet ró az országra és a mindenkori költségvetésre, amely rendkívüli módon be tudja szűkíteni a kormány mozgásterét. A másik nagyon fontos politikai cél pedig a gazdaságélénkítés megindítása, a gazdasági növekedés felgyorsítása, hiszen csak bővülő gazdasággal lehet bővülő forrásokat előállítani. Ezeket a célokat a költségvetés meggyőződésünk szerint - részben legalábbis - teljesíteni is fogja. Nyilvánvalóan azért mondom, hogy részben, mert az államadósság csökkentése a következő évben nem lesz látványos mértékű, de mindenképpen elindul egy folyamat.

A GDP 2010. évi 0,8 százalékos növekedéséhez képest 2011-re néhány százalékos, optimista esetben esetleg 3 százalék fölötti növekedés is várható, és a gazdaságpolitikától, a következetes gazdaságpolitikától pedig azt várjuk, hogy ez a tendencia, ez a folyamatos növekedés állandósulni fog.

A másik, szintén a gazdasági életre, illetve az emberek életére is rendkívüli befolyással bíró tényező: az infláció mértéke. Ebben az évben, 2010-ben ez 4,7 százalék körül fog alakulni, és a következő évben ennek a folyamatos csökkenése várható. 2011-ben körülbelül 3,5 százalékos infláció prognosztizálható.

Az újraelosztás mértéke jelentős mértékben csökken, és ez megint csak a kormányzat gazdaságpolitikai stratégiájának része, hiszen több pénzt kíván hagyni elsősorban a gazdaságban. Hiszen hogy ha gazdasági növekedést akarunk elérni, akkor a gazdasági szereplőket kell kedvező helyzetbe hozni. Az adóterhelés a GDP körülbelül 2 százalékával fog csökkenni. Ez igen jelentős tényező, hiszen ez körülbelül 500 milliárd forintos tételre rúg.

A kormány prioritásként kezeli a háztartásokat, a vállalkozásokat és az állami szférát. Nyilvánvaló, hogy a háztartásokban a személyi jövedelemadó rendezése és megújítása szerepel a középpontban, a vállalkozásoknál pedig szeretnénk a vállalkozások, elsősorban természetesen a hazai kis- és közepes vállalkozások mozgásterét növelni.

A versenyképesség növelése adócsökkentéssel, illetve a szabályozórendszer lényeges változásával érhető el. Tudjuk jól, hogy a vállalkozások mozgásterét jelentős mértékben csökkenti az államigazgatás rendkívül bonyolult volta és a jogrendszer rendkívüli ellentmondásossága. Szeretnénk ebben a kérdésben is rendet tenni.

Az állami szféra hatékonyságának növelése érdekében ugyanakkor a kormányzat és a háttérintézmények karcsúsítása szükséges. Úgy gondoljuk, hogy a létszámcsökkentés, amely a közszférát érinti, az államigazgatásban kell hogy megvalósuljon, és nem az oktatásban, nem az egészségügyben és nem a szociális igazgatás területén.

A társasági adó kérdését szeretném még külön kiemelni. 2010-ben, tehát ebben az évben az Országgyűlés már döntött arról, hogy 250 millió forintban rögzítette, 2011-től pedig 500 millió forintra emelte az adóalaprészt, amelyre 10 százalékos adókulcs alkalmazható.

A helyi adók tekintetében is apró finomítások, illetve változások várhatók a következő esztendőben, ami elsősorban az adófajták csökkentését eredményezi. Megszűnik például a vállalkozók kommunális adója.

Tisztelt Országgyűlés! A gazdaság növekedésének egyik motorja a turizmus lehet. Vannak még más területek, például a mezőgazdaság és az építőipar, amelyek jelentős mértékben javíthatják a munkanélküliség helyzetét.

A turizmus rendkívül élőmunka-igényes, és akkor, hogyha a turizmust fejlesztjük, a foglalkoztatás jelentős mértékben javulhat. Azonban a turizmus rendkívül sérülékeny és összetett ágazat. Rendkívül fontos az, hogy a közbiztonság, a környezetvédelem, az imázs mind úgy alakuljon, hogy ez az ország vonzerejét javítani tudja. Ezekhez azonban fejlesztésekre is szükség van. Nagyon fontos az, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérve olyan fejlesztési pályára tudjuk állítani a turizmus szereplőit, amely számukra kiszámítható és tervezhető. Ezt a fejlődő pályát, fejlesztési pályát kell hogy szolgálja az új Széchenyi-terv is, amelynek a vitája gyakorlatilag lezárult, és minden remény szerint 2011 januárjától meg fognak jelenni a pályázati lehetőségek is. Ezek egyszerűsödni fognak, tehát jóval egyszerűbb pályázati feltételek lesznek, és könnyebben elérhetők lesznek azok a források, amelyek a turizmus számára nélkülözhetetlenek.

Mindezek alapján azt tudom mondani, hogy a 2011. évi költségvetés rendelkezik azokkal a forrásokkal, amelyek a gazdaság beindítását és talpra állítását szolgálhatják.