*

ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány a 2011-es költségvetést úgy próbálja beállítani, mintha annak a munkahelyteremtés és a családok lennének a győztesei. Ha ez így lenne, azt leginkább mi üdvözölnénk. Az apró betűből azonban világosan kiderül, hogy sajnos ennek pontosan az ellenkezője igaz. Ez a költségvetés nem fogja megteremteni azokat az új munkahelyeket, amelyekre nagy-nagy szükség lenne, és pár év átmeneti gyermekszám-növekedés után hosszú távon nem fogja megoldani a talán legfontosabb és legsúlyosabb nemzetstratégiai kérdésünket, a népesség rohamos csökkenését.

Az LMP kifejezetten támogatja azt a kormányzati célt, hogy nőjön a népesség. Hónapok óta próbáltuk elérni kidolgozott javaslatokkal és számtalan felszólalással, nyilatkozattal, hogy a kormány ebben a munkában, a saját maga által kitűzött cél megvalósításában vegye komolyan a népesedési kerekasztal ajánlásait. Őket talán nem érdemes liberális ellendrukkereknek nevezni, vagy kijelenteni azt, hogy ez egy társadalmi defekt, hogy a nőknek dolgozni kell, vagy a nők szeretnek otthon lenni. Nem ártana figyelembe venni, hogy a népesedési kerekasztal javaslatai tudományos kutatásokon alapulnak. Ezeket a tudományos kutatásokat nemzetközileg végezték, és mindenhol kimutatták, hogy ott magasak a születési ráták, ahol megteremtik a lehetőséget arra, hogy az anyák rugalmasan, fokozatosan térhessenek vissza a munkába.

Ennek a legfőbb eszközei a kiterjedt nappali gyermekellátás és a rugalmas munkahely. Ezek nélkül sehol nem születik több gyerek, tessék megnézni az adatokat. A pénztámogatások egy időszakos növekedés után újra csökkenést hoznak, ezt tudjuk a gyes '67-es bevezetése óta. A költségvetéshez is benyújtjuk azokat a javaslatokat, amelyekkel elérhető lenne a kormány saját célja.

Azt javasoljuk, hogy az ENSZ fejlesztési szervezete 2008-as ajánlásának megfelelően nevezzenek ki egyszemélyi felelőst a nők, kisgyerekes szülők munkaerő-piaci helyzetének javítására, aki teljes kapacitásával és súlyával tud foglalkozni ezzel a rendkívül komplex feladattal. A rendkívül feszített kormányzati tempóban sajnos szemmel láthatólag nincs idő és kapacitás egy ilyen komplex kérdésre, amelyben gazdaságfejlesztési, munkaügyi, családpolitikai, önkormányzati kérdéseket kellene összehangolni a foglalkoztatásért felelős államtitkárnak, tehát nem tud megfelelő figyelmet fordítani erre. Nincs tisztázva a hatáskör sem, ellentmondó nyilatkozatok vannak.

A dr. Kopp Mária által vezetett népesedési kerekasztal Pálinkás József MTA-elnök úr felhívására alakult, és 2010 májusában konkrét javaslatokat tett le a kormány számára. Az LMP is erre alapozta javaslatait, kiegészítésekkel, amely az önfoglalkoztató, vagyis családi és mikrovállalkozást felépítő nők helyzetét próbálja javítani.

De nemcsak népesedéspolitikai, hanem versenyképességi kérdésről is szó van. A nők ma már képzettebbek, tehát azonnali versenyképességi előnyt jelent az ő munkába állításuk. Nem pusztán szép elgondolás, hanem kőkemény gazdasági számítás támasztja alá azt, hogy a nők és a férfiak esélyegyenlősége a versenyképességgel és a prosperitással szorosan összefügg, ahogy azt a Davosban összegyűlő Világgazdasági Fórum legutóbbi kutatása kimutatta. Nem kell ezeket a nőket húszéves, hosszú távú, nagyon költséges programokkal felzárkóztatni, mint a képzetlen rétegeket, ők ott állnak ugrásra készen, szeretnének újra visszamenni dolgozni, de most nem tudnak.

A következőkre lenne szükség a nappali ellátás terén: a bölcsődei ellátás fejlesztésére az ellátatlan területeken; a családi napközik és a családi gyermekfelügyelet dinamikus bővítésére. Ezzel szemben most a csana támogatását befagyasztották, a bölcsődei normatívát csökkentették. Az adókedvezményekkel segített, jobb helyzetben levő szülők, akik most többet fognak megtartani a pénzükből, fizessenek a bölcsődei ellátásért, ebből lehetne a szegényebbek számára is bölcsődei férőhelyeket létesíteni. A munkáltatók ehhez a díjhoz béren kívüli juttatás formájában járuljanak hozzá. A költségvetésben ennek semmi nyoma, sőt a béren kívüli juttatások körét egyelőre nem látjuk, hogy hogyan, de csökkentik. Ezt a juttatást nemcsak intézményi, hanem házi gyerekfelügyeletre is lehetne fordítani, természetesen biztosított jogviszonyban. Ezt a kormány úgy oldotta meg - idézőjelben - a cselédtörvénnyel, hogy nem ad biztosítási jogviszonyt ezeknek a háztartási alkalmazottaknak.

Más módon is ösztönözni kell a munkáltatókat, hogy létesítsenek bölcsődei férőhelyeket, hogy szövetkezzenek ezek létesítésére. A kormány sajnos széttárta a kezét az elmúlt időkben a vitákban, és azt mondják, hogy a lehetőség ma is megvan, miért nem élnek vele.

Nos, a munkáltatók nem fognak önként megtenni valamit, ami a saját érdekük ellen szól, ezt világosan kell látni. A többi feladatot az önkormányzatokra hárítják, de nem adnak hozzá forrást.

A rugalmas munkahelyek tekintetében mi a helyzet? A Start részmunkaidő-kártyát javasolja a népesedési kerekasztal, amely átmeneti járulékkedvezménnyel honorálná a rugalmasan foglalkoztatót. Ezt az LMP kiegészítette azzal, hogy a saját mikrovállalkozásukat, családi vállalkozásukat építő nők önfoglalkoztatóként részmunkaidős Start-kártya kedvezményt kaphassanak. Erre a kormány kivezeti a Start Plusz kártyát, és helyette jön a 27-ről 20 százalékra csökkentett járulék egy olyan, teljesen életképtelen megoldás esetén, ami a munkakör megosztása, de csak új belépőknek. Ez pont a visszatérő nőket nem segítené, teljesen életszerűtlen. Képzeljenek el két azonos időpontban gyesről a munkaerőpiacra visszatérő, munkát kereső, azonos munkakört ellátni képes, egy időben szült nőt. Ez a halmaz sajnos üres.

Áttörést jelentene, ha a közszféra nagyobb arányban élne az részidős és egyéb rugalmas foglalkoztatási lehetőségekkel, de nem él vele. Nincs betartva az a törvény, ami kötelezi őket, hogy rugalmas munkaidőt, részmunkaidőt ajánljanak fel a visszatérőknek.

A gyes megtartása a munkavégzés mellett legalább egy utalvány formájában, ami gyermekfelügyeletre fordítható akár nyolcórás munka mellett, ez fontos lett volna. De a kormány elveszi a gyest mindenkitől, aki 8 órában dolgozik, és többnyire kényszerből teszi ezt. Különösen fájdalmas, hogy elveszik a gyest még azoktól is, akik fogyatékos gyermeket nevelnek, és a munkába járás, a gyermekfelügyelet és a saját gyermekük fejlesztésének extra terheit fizetik a gyesből.

A helyzet illusztrálására hadd idézzek egy levélből: "Harminc óránál többet nem lehet dolgozni a tervezet szerint a fogyatékos gyerek mellett sem, ha gyesen maradok. Így 26 ezer forintot húznak ki a zsebemből, amit a fogyatékos gyerekem fejlesztésére fordítok, és nem véletlenül dolgozom heti 40 órában mellette. Talán szólni kéne a KDNP-s, fideszes vezetőknek, hogy nincs az a közigazgatási szerv, ami 30 órás munkát engedne." Egy közigazgatásban dolgozó anyuka nem fogalmazott ilyen szépen, de kipontoztam.

Sokat gondolkoztunk azon, hogy miért van így. Miért teszi az ellenkezőjét a kormány annak, amivel elérhetné a célját: az egymillió új munkahelyet és egymillió új gyereket. De nem értjük. A konzervatív szemlélettel nem magyarázható, hiszen bármilyen nyilatkozatok is születnek, a statisztika világosan kimutatja szintén a népesedéskutató szakértők kutatása alapján, hogy az attitűdök drámaian megváltoztak Magyarországon.

Ma már a 8 általánost végzett férfiak is a kétkeresős családmodellt tartják helyesnek, erre Selmeczi Gabriella képviselőtársam figyelmét is felhívnám, és nem azt, hogy a férj dolgozik, és a nő otthon van a gyerekkel. Az iskolázott férfiak és az összes nő korábban már rég így gondolta, de úgy látszik, ez nem számít.

A számok nem hazudnak. Feketén fehéren cáfolják a szociális államtitkár azon szavait, amelyben kifejtette nemrég nekem - egy nőnek -, hogy vegyük tudomásul, hogy ebben az országban a nők szeretnek otthon lenni. Ezért a kijelentésért egy nyugati konzervatív párban lemondatnák az államtitkárt. Tehát fel sem tételezzük, hogy ne lennének tisztában a tényekkel, hogy ne vennék figyelembe, amit az önök által felkért népesedési kerekasztal javasol, és azért döntenének ezzel ellentétesen, mert férfiak döntenek a nőkről.

És még egy idézetet engedjenek meg nekem a nők 40 év utáni nyugdíjba meneteléről. Egy szakmunkás végzettségű hölgytől kaptuk azt a levelet, aki azt mondja: "A '70-es években voltam a gimnázium után két évig nyomdásztanuló. Az akkor hatnapos munkahéten 5 napot a nyomdában, napi 8 órai, kemény munkával töltöttünk, és 1 napot iskolába jártunk. A vállalatok járulékot fizettek utánunk, tehát szolgálati időnek tekinthető. A mostani idézet szerint immár sokadszorra, megint két évvel tovább tolódott a nyugdíjba menetelem lehetséges időpontja. Az az érzésem, hogy soha nem fogom elérni, mert mindig módosítják, emelik, most éppen másként számolják ki a szolgálati időt."

Nyár óta beszélnek erről a javaslatról, de még mindig nem elérhető a szöveg a felelős minisztérium honlapján. Kérem önöket, hogy komolyan gondolják át a népesedési kerekasztal javaslatait, és vegyék át ezeket, dolgozzák ki a részleteket, hogy egy valóban családbarát, rugalmas munkahelyi rendszer és a nappali ellátás kiterjesztése segítse a kisgyerekes szülőket. Az LMP erre tesz javaslatokat és módosításokat a költségvetésben.